Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-132

3-30 13t. országos ülés 1911 ragaszkodnak fajukhoz, ragaszkodnak jogaikhoz ; azt hiszem, az erdélyi szászok is egy olyan nagy nemzetnek tagjai, a melyre gondolhatnak annyi büszkeséggel, mint román-ajku polgártársaink, de ezt az álláspontot bölcsen össze tudják egyeztetni hazafias kötelességeikkel és azzal a tudattal, hogy ők a németség ügyének is azzal tesznek szolgálatot, ha itt Európának ezen a sarkán, ezen a pontján megerősitik a magyar nemzeti álláspontot.« Talán szabad, t. ház. ezen illusztris tanúságtételen kívül még egy másik illusztris tanura, gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársamra hivatkozni a Iá minapi amerikai útjában a nemzetiségi kérdésről beszélve, többek között igy nyilatkozott (olvassa) : »Azt mondám amerikai barátaimnak : Ha nekem nem hisztek, magam mellé állítok két millió tanút, mert ha ennek az országnak nemmagyarajkú polgárai között van egy csoport, a mely az egységes magj^ar nemzeti államnak feltételét, a magyar kultúra fölényét némi jogosultsággal nehezményezhetné, ez a magyarországi németség volna, mert a mily toronymagasságban állunk a többi ittlakó népfajok kultúrája fölött, ugy önámitás nélkül nem tagadhatjuk, hogy a németek egy teljesebb, egy kiépitettebb kultúrájú fajhoz tartoznak, mint mi, és mégis az összes nemmagyarajkú népfajok közt a magyar állameszmének kiépítésében hűséges szövetségeseink és munkatársaink,* Ezt, t. ház, az erdélyi szászokat illetőleg, személyes tapasztalatok alapján igazolhatom. A szászok teljes tudatában vannak annak — és ez politikájuk természetes vezetőgondolata, — hogy csak egy nemzetileg erős magyar állam keretében és védelme alatt tarthatják fenn magukat, (Ugy van ! jobbról.) csak ez nyújthat teljes biztosítékot külön érdekeik számára, Túlzók, meggondolatlanok, t. ház, természetesen mindenütt vannak, igy a szászak körében is. Ha azonban Ítéletet akarunk alkotni egy egész nép fölött, akkor nem szabad ezt egyesek felfogása alapján tennünk ; mérvadó erre csak az illető nép túlnyomó többségének magatartása lehet, és az, a mi szászainkat illeti, talán legjobban abban fejezhető ki, hogy ők ugyan szászok akarnak maradni, de jó magyar szászok. (Ugy van ! Ugy van ! jobbról.) És ez a döntő momentum, ez a leglényegesebb, ebben van magyarázata annak is, hogy a szászok nem gravitálnak semerre, németül beszélnek ugyan, de velünk hazafiasán gondolkoznak. Ha ezekben, t. ház, a szászok álláspontját személyes tapasztalatomnak megfelelően jellemeztem és ezzel talán valamivel hozzájárulhatok az erdélyi szászok kedvezőbb megítéléséhez, méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden arról is nyilatkozzam, miképen alakul Erdélyben a mi magyar érdekünk a szászokkal szemben. (Halljuk 1) Erős meggyőződésem, melynek nemcsak most adok kifejezést, hanem a melyet több mint egy negyed század óta mindig képviseltem, hogy a szászság fennállása Erdélyben magyar érdek is, márczius 31-én, pénteken. A szászok erős kultúrnép, kötelességtudó, fegyelmezett, szorgalmas, takarékos, erkölcsös és hazafias. Ilyen nép megérdemli a becsülést, ebből csak hasznot húzhatunk. (Ugy van ! jobbról.) A nemzeti állam ideálja kétségkívül az lenne, ha itt húsz millió magyar élne. De ez az ideál — sajnos — elérhetetlen és a magyar nemzet több mint ezer éves tradicziója, hogy a nem magyar ajkú lakosság jogait tiszteletben tartja, a meddig természetesen összhangban vannak a nemzeti állam jellegével. Ezeket a jogokat érintetlenül kívánjuk hagyni és ezt a szászokkal szemben annyival könnyebben tehetjük, mert ők nemcsak nem állanak ellenszenvesen a nemzeti állam megerősödésével szemben, hanem ellenkezőleg rokonszenvesen elősegítik azt. Csak egy jellegezetes példát hozok fel erre nézve, t. ház. Brassóban igen magas színvonalú művelt magyarságunk van, mely ott, az ország keleti véghatárán a magyar állameszme megerősítése, a nemzeti szellem ápolása, de a nemzetiségi béke fentartása körül is igen nagy érdemekkel bir. Ezt a magyarságot az ország bármely részének példaképül állithatnám oda. Csak magunk között — hisz ez régi magyar vonás — nem voltunk egységesek, sajnos, belső harczokkal volt dolgunk nekünk is. Végre sikerült ennek véget vetni. A főérdem benne a kitűnő és igazán nagy érdemeket szerzett brassómegyei főispáné, kit a magyarság összes ; tényezői önzetlenül, odaadólag támogattak, és igy sikerült, minden politikai szempont fabetéteiével, az egész brassói magyarságot egységes magyar párttá tömöriteni és ezzel a magyarság helyzetét aránytalanul megerősíteni. Csak a legmesszebbmenő elismeréssel emlékezhetem meg ezért a megye érdemes főispánjáról és a brassói magyarság többi tényezőiről. És a mikor ez az egységes pártalakulás megtörtént, t. ház, vájjon honnan érkezett az első üdvözlés az uj magyar párthoz % Az erdélyi szász néppárt hivatalos szervétől, a brassómegyei kerületi választmánytól, a mely örömének adott kifejezést, hogy a magyarság egysége helyreállott. Ez az üdvözlés, t. ház, jele annak, hogy a szászok rokonszenvvel kisérik megerősödésünket, hogy az érdekek azonosságát átérzik, a mint a magyarság és a szászság érdekei tényleg azonosak is Erdélyben. Mi Erdélyben, magyarok és szászok, egymásra utalva, küzdünk a magyar állameszme megerősödéséért, a magyar nemzeti állam lehető teljes kiépítéséért, vállvetve, mint közös fiai e hazának. Sok az ellenségünk, t. ház, idebenn is, külföldön is, több a kelleténél, becsüljük meg tehát legalább barátainkat. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház ! Az ülést újból megnyitom. A vitát folytatjuk. Ki következik ? Be§zkitl Antal jegyző: Horváth Mihály!