Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-132

132. országos ülés 1911 márczius 31-én, pénteken, 341 'titkári állásokat is egyszerűen eltörölni. Ezzel kívánatossá válnék a törvényhatósági pályát kezdett képzett fiatalság számára a bejutás a ministeriumba, de egyúttal elkerültetnék az is, a mi sokszor a képzett elemek bevonásának az akadálya, hogy a minister nem akarja elkedvetleníteni a már meglevő státusbeli embereket azzal, hogy rangsorban megelőzőleg valakit beilleszszen, a mit németül ugy mondanak, hogy einschiebolás. Ennek a rendszernek sok előnye volna. Egyrészt a legjobb elemeket" kaphatná meg a czentrális közigazgatás, másrészt megszűnnék az a bizonyos fokig természetes antagonizmus, mely az állami és a törvényhatósági státus közt van. Többet mondok, nekem meggyőződésem, hogy ezzel olcsóbbá és egyszerűbbé válnék az adminisztráezió. Azok a képzett emberek, lak a törvényhatósági közigazgatást és a vidéki életet ismerik, megszüntetnék azt, a miben bizony a mi belügyministeriumunk nyakig benne van, hogy t. i. munkaerejének legnagyobb részét arra forditja és a törvényhatósági tisztikar munkaerejének legnagyobb részét is arra abszorbeálja, a mit ellenőrzésnek nevezünk. Ez a mindenbe való beavatkozás, a legkisebb dolgokban való ide-oda levelezgetés, fölvilágositáskérés igen sok időt elvesz abból, a mit a produktiv közigazgatás igényel. Ez minden valószínűség szerint megszűnnék, ha idővel a belügyministeriumba sok olyan elementum kerülne, mely tudná, hol és milyen esetekben szükséges az ellenőrzés vagy a központi kormány beavatkozása, és hol felesleges, és nem töltené el vele idejét és munkaerejét. Azonban ennek a rendszernek egy másik irányban is kellene korrektivumának lennie, nevezetesen abban, hogy eleje vétessék annak, hogy a törvényhatósági tisztviselői kar legképzettebb, legjobb elemei kivétel nélkül a központi szolgálatba törekedjenek. Természetes, hogy a külső szolgálatban is kivánatos, hogy maradjanak arra való jó és lehetőleg legjobb elemek. Kivánatos, hogy meglegyen az egyensúly a kvalifikáczió tekintetében is a központ és a vidék között. Ezt úgyis lehetne elérni, hogyha a törvényhatósági tisztviselők státusrendezése végre létesíttetnék. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Szűnjék meg végre a különbség teljesen az állami és a törvényhatósági tisztviselők javadalma között. Azért is szükséges a státusrendezés, hogy helyi előléptetésben is lehessen a választott önkormányzati tisztviselőt is részesiteni épugy, a hogy ebben az állami tisztviselők részesülnek. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Legyen lehetséges, hogy a magasabb fizetési fokozatokba is bejuthasson a törvényhatósági tisztviselők egy része, egy része meg az V. fizetési fokozatba is. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Förster Aurél: Majd ha Monteouccoli fogja őket protezsálni, akkor megy. Hammersberg László: A törvényhatósági tisztviselők között is akad, ugy mint más státusban is akad kevésbbé érdemes vagy érdemetlen, de el lehet mondani, hogy a javadalmazáshoz képest, ahhoz képest, a mibe kerül, több munkát végez ugy mennyiségileg mint minőségileg, mint bármely más tisztikar, az állami tisztviselők státusának bármelyike. Ezt a státust deprimálni, nézetem szerint, nem szabad. Annak a fokozatnak, a melyikre most is fejlődött a törvényhatósági tisztikar minőségileg, visszafejlesztését mindenáron meg kell akadályozni. Hogy mennyire befolyásolja az adminisztráoziót az, vájjon a tisztikar meg van-e elégedve és vájjon biztositva látja-e a maga anyagi exisztencziáját ki a maga munkaképességét és életét a törvényhatósági tisztviselői pályának szenteli, arra nézve nagyon érdekes egy históriai visszapillantás. Nagyon jól tudjuk, hogy Tisza Kálmán kormányzatának majdnem a végéig a municzipálizmusiiak, a választási rendszernek volt hive. Emlékszem, — mert olvastam — hogy az utolsó újévi beszédében, a melyet pártjának üdvözlésére mondott, még hangsúlyozta, hogy a meddig ő kormányon van, nem engedi, hogy tetszetős jelszavak alatt az állam életébe az államszoczializmus elvei és elméletei csempésztessenek be. Ezzel nyilván az adminisztráczió államositására czélzott. Pár hónap múlva, ha nem csalódom, még ugyanabban az esztendőben, de nagyon kevéssel azelőtt, hogy lelépett a kormányról, valamelyik vidéki beszédében — ugy emlékszem, választókerületében mondta — már egyszerre homlokegyenest ellenkezőt deklarált, nevezetesen azt mondta, hogy kénytelen letenni a municzipalizmus védelméről, mert ime, — azt mondja, — nem kapunk közigazgatási gyakornokot sem, nem kapunk szukkreszczencziát már a törvényhatósági szolgálatba, azt lehetetlen fenntartani, kénytelen tehát ő maga is az államositás hívének vallani magát. 1904,-ben Tisza István gróf kormányzata alatt az ő propozicziójára a törvényhozás legalább félig-meddig egyensúlyba hozta a törvényhatósági tisztviselők javadalmát az államiakéval. .És mi történt ? Tapasztaljuk, hogy az adminisztráczió bajai azóta lényegesen, de nagyon lényegesen csökkentek már, az adminisztráczió kvalitása lényegesen javult és a képzett, tanult fiatalság — legalább azon a vidéken, a melyre én való vagyok — mondhatom, nagy számmal sereghk a törvényhatósági közigazgatási pályára. Vermes Zoltán : Ez igy van! Hammersberg László: Azonban az állami tisztviselők sok csoportjában bekövetkezett azóta a státus-rendezés, bekövetkezett ez alatt a hét év alatt az illetmények javitása, megint előáUott egy jelentékeny különbség az állami és a törvényhatósági tisztviselők anyagi helyzete között és, ha ezt a különbséget mielőbb gyökeresen és minden izében meg nem szüntetjük, ismét félni lehet, hogy áUapotamk e tekintetben vissza fognak fejlődni. Volt már szerencsém azon véleményemet és tapasztalaton alapuló meggyőződésemet kifejezni,,