Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-118

12 118. országos ülés 19ÍÍ márczias 9-én, csütörtökön. Még furcsább állapot az, hogy akkor, a mikor attól a közembertől megkövetelik, hogy véradóját lerójja, hogy három éven és nem tudom én hány gyakorlaton át szolgálja a hazát, a haza sorsának intézésében egyáltalán semmi befolyása nincs. Nézetem szerint, a ki jó katonának, annak jónak keli lennie arra is, hogy akármilyen kicsiny szavával, de hozzájárulhasson annak a kérdésnek eldöntéséhez, hogy mi történjék az ő véradójával. (Igaz ! Vgy van ! bal felől.) Mégis csak embertelenség azt követeim valakitől, hogy szolgáljon, hogy tegye meg kötelességét hűségesen és pontosan, vigye esetleg a bőrét vásárra a hazáért, de abba, hogy mi történjék az ő véradójával, beleszólása ne legyen. (Vgy van/ balfélől.) A ministerelnök ur első kijelentése az volt, és a többség részéről nagyon sokat hallottuk, hogy nagyon szükségesnek, fontosnak és sürgősnek tartja az általános választói jog megalkotását. Gróf Tisza István t. képviselőtársain ennek ellenében azt mondja, hogy biztosítani kell az intelligencziának a vezetést. Szerintem, nem kell azt biztosítani, mert az az intelligenczia, ha csakugyan intelligenczia, vezet úgyis, ha semmiféle jog sincs neki biztosítva ; ha pedig nem intelligenczia. akkor hiába van neki a jog biztosítva, akkor legfeljebb zsarnokoskodik és bitorol olyan jogokat, melyek meg nem illetik. Én nem hiszem, hogy abban a legényben, a ki katonának jó és hazáját szolgálja, ne lenne annyi hazafias érzés, hogy meg tudná állapítani, mi jó a hazának. Azon ellenvetésre pedig, hogy itt izgatók vannak, kik fellázítják a népet az ész intelligenczia]a ellen, azt felelem, hogy azok az izgatók csak azért érnek el eredményt, mert foglalkoznak a néppel, az intelligenczia pedig azért nem tud az izgatókkal megbirkózni, mert nem foglalkozik a néppel. Ha az intelligenczia foglalkoznék a néppel, az izgatók munkáját teljesen paralizálni tudná. De mivel nem foglalkozik vele, háttérbe szorul és természetes, hogy az izgatóknak nagyon jó dolguk van nálunk az országban és a népet egészen hatalmukba kerítik. Ha majd nem így lesz, ha a néptől a legkisebb embernek ds lesz választói joga, akkor az intelügencziának saját létfentartása érdekében gondja lesz arra. hogy azt az emberanyagot felvilágosítsa arról, hogy miben nincs az izgatóknak igazuk és miben van, egyenesen rá lesz kényszerítve arra, hogy a néppel foglalkozzék. T. képviselőház ! Azt mondják itt most, hogy egyszerűen a régi njonczkontingenst szavazzuk meg s a régi terheket és ezek ellen tulajdonképen fel sem kellene szólalni. Azonban mégis kíváncsi volnék arra. hogy tulaj donképen mi van a kilenezes bizottság programmjával, mi van a katonai bűnvádi perrendtartásban a magyar nyelv jogával. Nem tudom megérteni, hogy miért húzódik ez a dolog olyan soká, hiszen már innen-onnan 8—10 éve kisért. Most sürgős tárgyalások folynak ebben a dologban, de semmiféle felvilágosítást nem tudunk kapni arra nézve, hogy biztosítva van-e már a magyar nyelv joga. Ez is egy évről-évre megújuló gravamen, mert a hogy megszavazzuk rendesen az ujonezokat és a hadsereg részére szükséges költségeket, ép ugy évről-évre kérjük, hogy váltsák be ezeket a már oly régen kapott Ígéreteket, a kilenezes bizottság programmja és a katonai bűnvádi perrendtartásban a magyar nyelv joga tekintetében. Hiszen talán ennyi év után már be lehetne fejezni a tárgyalásokat és kaphatnánk pozitív cselekedetet és nemcsak ígéretet. Megvalósulnak-e ezek az ígéretek, avagy ezek is olyan sorsra jutnak mint" annyi más Ígéret Magyarországon ? Hiszen azt csak meg lehet követeim, hogy megértse a katona legalább azt, hogy mivel vádolják, s olyan nyelven védekezhessék, a melyet megért. Megtörténhetik, hogy védője esetleg hibát követ el, hogyan korrigálja a hibát a delikvens, ha nem érti mit beszélnek róla. Ha ilyen csekély tekintettel sincsenek Magyarország államiságára, ha ilyen kisszerű dologba sincs beleszólásunk, akkor részemről igazán feleslegesnek tartom a magyar parlament működését. Mikor a bankjavaslatot tárgyaltuk, azt mondták, hogy nagyobb egységek jobban megállják helyüket a világban. Ugy látom, hogy most, mikor az ujonczjutalékot tárgyaljuk, megint csak az a felfogás, hogy egy nagyobb egység, a gemeinsame Armee jobban megállja a helyét, mintha két külön hadsereg lenne, a magyar és az osztrák. Én pedig erre azt mondom, hogy ez nem mindenben van igy. Moltke, ki elég szaktekintély volt e téren, azt mondta : Getrennt marschiren, vereint schlagen. Az a 16 Corps sohasem fog egy testben operálni, hisz nem lehetne élelmezni sem. Ha ezek külön kolonnákra lesznek osztva, talán csak nem lesz akadály arra, hogy a tiszt a legénységgel a saját anyanyelvén érintkezhessek ? Hogy az a tiszt tanuljon meg németül, hogy legyen egy egységes nyelv, a melyen a vezetők érintkezni tudnak, azt, ugy hiszem, senki sem kifogásolja ; hogy azonban azt a szegény nyomorult bakát azzal öljék meg, hogy neked minden áron meg kell tanulnod németül, mikor ennek abszolút semmi értelme nincs, ezt a magam részéről megérteni nem tudom, (Ugy van I a szélsőbaloldalon.) Mielőtt akár ujonezokat, akár katonai költségeket megszavazna a parlament, a szuverén jogokat tisztázva kellene látni és tudnia kellene ugy a parlamentnek, mint az országnak, hogy a hadsereg tulaj donképen »Meine Armee«-e % vagy közös-e a hadsereg a nép és "a legfelsőbb hadúr között, és számithatunk-e arra, hogy kifejlődik valaha ebből a hadseregből az, a mi a t. túloldal szerint is tulaj donképen a rendeltetése; hogy megvédelmezze az országot, megvédelmezze a népet, hogy annak is szolgálatot tegyen, a ki pénzével és véradójával fentartja: a népnek. A javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök ; Az ülést öt perezre felfüggesztem.