Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-125

tfö Í25. országos älés Í9H ben, hogy azok önmaguk egy befejezett egészet képezzenek, ugy hogy abban az esetben, ha a kitűzött cziklus lejárata után a kormány, illetőleg a törvényhozás nem volna hajlandó ennek a programúinak a továbbfejlesztésébe belebocsátkozni, azért az akkor rendelkezésre álló hajópark képes legyen a hozzáfűzött feladatoknak és várakozásoknak mindenképen megfelelni. (Helyeslés a jobboldalon.) Erre a körülményre, hogy a hozandó áldozatok segélyével teljes és befejezett egészet nyerjünk, különös súlyt kell helyeznem a multakra való tekintettel. Mert hiszen a monarchia két állama eddig is igen jelentékeny áldozatokat hozott a hadsereg és a haditengerészet érdekében, rendkívüli felszerelések czimén évről-évre igen nagy összegeket áldozott; miután azonban itt egy határozott czél és programm nem volt megállapítva, azok az összegek igen sokfelé szétforgácsolódtak, a nélkül, hogy közelebb vitték volna a hadügyi kormányzatot az óhajtott czélhoz. E tekintetben, t. képviselőház, a dolog ugy állott, hogy az 1902-től 1905-ig terjedő cziklusban ilyen rendkívüli hadi felszerelésekre a közös hadsereg és a haditengerészet részére rendelkezésre bocsáttatott 94 millió korona; 1906-ban, egy évben, rendelkezésre bocsáttatott 93 millió korona; 1907-ben 92.600,000 korona, 1908-ban 76 és fél millió és 1909-ben, az annexió évében, az annexió költségeit beleértve, nem kevesebb, mint 186 millió korona. Egy szóval, az utolsó cziklusban egy rengeteg összeg bocsáttatott a hadügyi kormány rendelkezésére (Mozgás a szélsőbaloldalon.) és daczára ennek, sem a hadsereg reformja, sem a haditengerészet ujjáteremtóse, kiépítése ezzel keresztülvive nem lett. Épen ezért rendkívül fontos, t. képviselőház, és rendkívül érdekes az a körülmény, hogy a legutóbbi öt év alatt a közös hadseregre és tengerészeire fordított egész összeg, tehát a normálbudget, valamint a külön felszerelési hitelek együttvéve nagyobb összeget tettek ki, mint az az összeg, a melyet a legközelebbi jövő öt évben erre a czélra fordítani fogunk, a mely legközelebbi öt év alatt ezeket a reformokat tényleg keresztül is akarjuk vinni. (Helyeslés a jobboldalon.) A dolog ugy áll, t. képviselőház, hogy az 1906-tól bezárólag 1910-ig terjedő öt év alatt a közös hadsereg és a haditengerészet által felhasznált egész összeg 796'7 millió korona volt, és a legközelebbi öt évben, a mi ezután következik, a felhasználandó összeg tenni fog 7527 millió koronát. Az igazság szempontjából meg kell jegyeznem, hogy az előző öt évnek a cziklusára esik a boszniai annexió és arra esnek természetesen az ezzel kapcsolatos kiadások, a melyek egyedül 1909. évben 170 millió, összesen pedig 234 millió koronát tesznek ki. De ha ezt le is ütjük, t; képviselőház, akkor is ugy áll a dolog, hogy márczius 22-én, szerdán. a legközelebbi öt évben keresztülviendő nagy reformokkal együtt, a közös hadsereg és a haditengerészet szükséglete körülbelül csak 200 millió koronával lesz nagyobb, mint a megelőző öt év szükséglete, (Felíciáltásoh a szélsőbaloldalon: Csak!) és ezzel az összeggel képesek leszünk ezt a nagy reformot teljesen keresztül is vinni. (Zaj a szélsobaloldalon. Halljuk! jobbról.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Lukács László pénzügyminister: A mint méltóztatnak hallani, ennek a reformnak az egész szükséglete a monarchia két államára nézve 757 millió koronát fog kitenni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Csekélység!) Ebből a kvóta szerint Magyarországra eső rész azonban 275'8 millió koronát tesz ki. Már most, hogy hogyan oszlik meg ez az összeg, ez az igen jelentékeny összeg egyes évek között, e tekintetben legyen szabad előterjesztenem, hogy az 1911., tehát a folyó évben, kell hogy a legnagyobb erőfeszítést tegyük, mert ebben az évben vétetik igénybe tulajd önképen az előző évvel szemben a legnagyobb emelkedés, t. i. — a már előbb említett túlkiadást is beleszámítva: 41'4 millió korona. Itt a bruttó összegeket fogom felsorolni, tehát nem az emelkedéseket, hanem azokat a bruttó összegeket, a melyek az egyes években elő fognak fordulni és a melyek összevéve a 275'8 millió koronát kiadják. Tehát 1911-ben 41'4, 1912-ben 50, 1913-ban 57'4, 1914-ben 63'5, 1915-ben 61'5 millió, ugy hogy az 1916. évben, vagyis a hatodik esztendőben 1'8 m,illió marad még mint pótlandó összeg. Ámde ez a bruttó megtérheltetést mutatja, de nem mutatja azt, hogy nettó mennyi lesz az ország terhe, mert hiszen ezzel szemben áll a közös vámbevétel, a mely redukálja, csökkenti az állam terhét és a mely közös vámbevétel a jövő évre 171 millió koronával van előirányozva. Ha már most kiindulunk az 1910. évre megszavazott közös költségvetésből és ehhez hasonlítjuk a következő évek emelkedő szükségletét és föltételezzük, hogy a közös vámbevételek körülbelül ugyanazon nivón haladnak, ugyanazt a fejlődést fogják mutatni, a melyet az utóbbi tíz év alatt mutattak, akkor az ország megterhelése, illetőleg a többletek, a melyeket évenként be kell állítanunk a költségvetésbe, a következőleg alakulnak: Az 1910. évvel szemben 191 l-re, vagyis a folyó évre az emelkedés 37'7 millió, a melynek egy része folyó kiadás, egy része beruházási kiadás, a mire nézve tegnap voltam bátor előterjesztést benyújtani a- t. képviselőháznak t. i. arra vonatkozólag, Jiogy ez miképen fedeztessék. Ezzel szemben az 1912. évben emelkedni fog a szükséglet 5 millióval kerekszámban, 1913-bah 3'7, 1914-ben 2 "4 millió koronával, mig 1915-ben már nincs emelkedés, hanem visszaesés van 5"6 millió koronával. Ezekből a számokból, azt hiszem, méltóztatik látni, hogy ez a megterheltetés, a mely az országra nézve a delegácziók által megállapitta-