Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-125
164 125. országos ülés í'Jil márczius 22-én, szerdán. tésére, de az alkohol erős bűnszerző voltára mindenesetre jellemző adat, hogy a bűncselekmények egy ötödében, a mi bizonyosan nagyon alatta áll a valóságnak, sikerült a szeszesitalok élvezete és a tett elkövetése közt a közvetlen kapcsolatot megtalálni. Mily desztruktive hat az erkölcsi életre az alkohol, igazolja dZ íí tény is, hogy a 13.376 elitélt közül, kinél a bűnözésben legnagyobb szerepe volt a szeszesitaloknak, 5046, tehát 41'l°/o krónikus alkoholizmusban szenvedett. Az alkoholizmus kártékony befolyása eltérő a bűncselekmények köre szerint, legnagyobb azokban, a melyekben az erőszakos és fékevesztett ösztönöknek juttat szeredet, mint az élet ós testi épség, a szemérem és hatóság elleni bűncselekmények csoportja. Megértjük tehát, ha az alkohol hatása alatt több mint kétszer annyi személy, mint vagyon elleni bűncselekmény követtetik el. Mig az előbbieknél 267, addig az utóbbiaknál csak 11'3%-ra rúgott azoknak az eseteknek a száma, a midőn közvetlen kapcsolat volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése és szeszes italok élvezete között.« T. ház! Még egy adatnak felhozását méltóztassék megengedni az ifjúságnak ós az alkoholnak kérdéséről. (Olvassa): »7gen szomorú tünete az alkohol mérgező hatásának az, a melyet a fiatal lélekre gyakorol. Hat rá közvetve, amennyiben iszákos szülők gyermekei rendszerint degeneráltak, ifjúkoruktól kezdve abnormisak, ingerlékenyek, kisebb ellentállóképességűek stb. lesznek, s igy könnyebben elmerülnek a bűn fertőjében, mint az egészséges szülők nemzette gyermekek. A folyton terjedő alkoholizmus ma, midőn a gazdasági élet hatása folytán az alacsony néposztályok gyermeke sokszor nélkülöz kellő nevelést, nem ismeri a szorgos felügyeletet, továbbá, a mikor a fiatal gyermekek javarészének magának is ki kell vonulnia az élet szinterére, közvetlenül is nagyon nagy arányokban mételyezi meg a fiatal lelkeket. Szinte ijesztő kóprői rántják le a leplet a mi bűnügyi statisztikánk adatai is. A 12—18 éves fiatal bűnösök közül nem kevesebb, rnínt 527 0 / 0 élt — habár mértékletesen is — alkohollal, s ll'3°/o-ában a bűncselekményeknek az alkohol közvetlen érvényesülését sikerült megállapítani. Mily veszedelemmel bir pedig az alkohol az élet legszebb éveire, kiviláglik azokból az adatokból, melyek szerint a 19—21 éves bűnösök közül 707% volt alkoholfogyasztó, épen 5%-kal több, mint az öszszes elitéltek között, s 26'5°/o-ában a bűncselekményeknek, tehát majdnem 7%-kal nagyobb részében, mint az összes bűneseteknek, az alkohol volt a fő indítóok.« Ha semmi más ok nem volna az alkoholizmus elleni küzdelemre, akkor már ezek is elegendők volnának erre. De ha még azt is számbaveszszük, hogy a családi életnek feldulá.sában, a társadalmi békének és nyugalomnak, az emberek kulturális haladásának megakadályozásában és lassításában igen nagy tényező az alkohol pusztítása, akkor lehetetlen, hogy a moralisták, törvényhozók, birák és a társadalmi tényezők kéz-kezet fogva ne igyekezzenek ezeken a bajokon segíteni. Szükséges ez magának a népnek szempontjából is, mert ha a nép maga azokat az anyagi eszközöket, melyeket saját megmérgezésére ós megmételyezésére fordit az alkohol túlságos élvezetével, kulturális czélra forditaná és saját magának a művelésére költené el, ha e pénzeket a kisemberekből álló néposztályok, a munkásság, a földmivelők, az iparosság, a saját előbbrevitelére áldozná, akkor már sokkai előbbre volnánk. Az az alkoholos ember, mikor saját magának és az országnak sorsáról kell határoznia, részeg fővel megy az urnához és ilyenkor az egész ország egy óriási mámorban határoz. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Egy ilyen nép beteg nép, melynek csak nagyon sötét jövője van. Ebből minden erővel ki kell ragadnunk, gyógyítanunk a mi népünket és azért kérem a kormányt, hogy áldozatot és fáradságot ne kíméljen abban a tekintetben, hogy az alkohol pusztításaival szemben a küzdelmet felvegye. Ezeket voltam bátor elmondani. Kérem a mólyen t. képviselőház tagjait, hogy pártkülönbség nélkül emelkedjünk fel a napi politika porfellegeiből, állítsuk be törvényhozói munkásságunkat ideális szempontok és nagy történelmi perspektívák keretébe, és cselekedeteinkben elsősorban legyen mindnyájunknak főirányitója annak a népnek a jóléte, mely azért küldött ide minket, hogy valamennyien az egész nép érdekében dolgozzunk. (Helyeslés balról.) Bátor vagyok beszédem befejezéséül felolvasni Székesfehérvár nagynevű püspökének, Prohászka Ottokárnak egyik mondását (olvassa) : »Nem theoriák döntik meg a fennálló rendet, nem bujtogatok emelnek ki népeket sarkaiból, hanem az a világos belátás, hogy ezentúl a dolgok nem mehetnek ugy, a hogy eddig mentek. A fejlett társadalmi öntudat, hogy ezentúl az emberekkel, a néppel nem bánhatunk ugy, a hogy eddig bántunk, a közönségnek felébredt igazságérzete, hogy a munkásnak más a jussa, ezek a hatalmak döntenek élet és halál felett«. Ezek a szempontok, ezek az elvek és irányzatok fognak dönteni Magyarország sorsa felett is, és mivel nem látom, hogy ezen eszmék és szempontok irányítanák a mai kormányt, a költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök; Szólásra következik ? Szojka Kálmán jegyző: Schuller Eezső! Schuller Rezső: T. képviselőház! Az előttem szólt t. kéjjviselő ur foglalkozott azokkal az általános irányelvekkel, melyek egy ország kormányzásában és közállapotában kifejezésre jutnak. Bátor vagyok részemről is bevezetésül erre vonatkozólag néhány megjegyzést tenni.
