Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-98
62 98. országos ülés 1911 fe a nap meghatározását, hogy ezzel ad graecas ealendas eltoltuk a készfizetés megkezdését. Nem vagyok abban a vélekedésben, különösen azért nem, mert teljesen osztozom azokban, a miket erre nézve gróf Tisza István t. barátom mondott. Ezek között első sorban áll az, hogy oly intézetre nézve, a mely általános, nagy európai hírnévnek örvend, mint az Osztrák-Magyar Bank, teljesen kizártnak tartom azt, hogy ő a kereskedő tisztességéhez tartozó kötelezettségének, a melyet minden naj3 millió meg millió ember olvashat minden bankj egyen, meg ne felelne akkor, a mikor arra tökéletesen képes. Pedig a t. ellenzék sem kételkedik abban, hogy a bank megkezdhetné a készfizetéseket, a mikor arra képes, a mikor az véleményem szerint semmiféle veszélylyel nem járna, csak előnye lehet belőle, és a mikor kimutattam, hogjr a készfizetések meg nem kezdése másfelől a külföldi árfolyamok paritásának biztositása tulaj donképen magában véve ellentétes dolog, mert egyik biztosítja a másikat. Megmondtam és ismétlem, a tudomány által világosan be van bizonyitva, hogy a külföldi árfolyamok és a bankjegyek belső értéke közt elválaszthatatlan összefüggés van. (Ugy van ! ügy van ! a jobboldalon.) Nem akarom e dolgokkal tovább untatni a t. házat, mert hiszen elismerem, hogy nem mondhatok ujat; a vita nagyon kimerült, és különösen erről az oldalról oly tisztán megvilágították e kérdéseket különböző vonatkozásaikban, hogy felesleges volna erre több szót vesztegetni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Áttérek most arra, a mit gróf Andrássy Gyula tegnap az 5. §-ra nézve mondott. Gróf Tisza Istvánnal szemben, a ki azt mondta, hogy törvénynyel nem lehet alkotmánysértést elkövetni, felhozta és példákkal illusztrálta, hogy igenis lehet alkotmányt sérteni, sőt nemcsak alkotmányt sérteni, de országok a függetlenségüket is elveszthetik törvény utján. Tökéletesen igaz, de én hivatkozhatom arra, hogy országok máskép is elveszthetik függetlenségüket. Elveszthetik, hogyha nem képesek önmagukat fegyelmezni, (ügy van! ügy van! a jobbóldalon.) Ha bizonyos megszokott, rossz, hogy ne mondjam szabados hagyományokhoz ragaszkodnak, és hivatkozom egy közelfekvő példára, Lengyelországra, a mely tönkrement azért, mert országgyűlése nem tudta magát fegyelmezni, (ügy van ! Igaz ! a jobboldalon. Mozgás balról.) B példák tehát nagyon érdekesek. Igaza van t. barátomnak, hogy törvénynyel is tönkremehetnek országok ; de nekem is igazam van, hogy akkor is tönkremennek, ha nem tudják magukat fegyelmezni. (Mozgás bálról.) Az 5. §. a törvényjavaslatnak nem valami nagy szépsége, ezt elismerem ; de maga t. barátom tegnapi felszólalásában rámutatott arra, hogy ez az obstrukcziótól való félelmen alapszik. Ne méltóztassék tehát csodálkozni, hogy ha oly kérdésben a mely a dolog természeténél fogva gyors megoldást láván, — mert hiszen a mikor a bank egybruár 10-én, pénteken. szer azt mondja, hogy meg akarja kezdeni a készfizetést, akkor azt nem lehet egy esztendei terminushoz kötni, az ilyesmi felett gyorsan keü határozni — (ügy van! a jobboldalon.) a kormány az obstrukcziótól való félelemben, pedig hát elég ok van rá, (Derültség jobbfelél.) mert sajnos, másfél évtizede igy vagyunk, felvesz ebbe a törvénybe egy paragrafust, mely nem a bankkal függ össze, mely mint t. barátom tegnap magát kifejezte, tulaj donképen a házszabályokkal függ össze. Ez a kérdés, hogy a bank javasolja a készfizetés megkezdését, négy heti meggondolást bizonyára nem igényel; ez önmagában olyan egyszerű kérdés, hogy azzal szemben minden képviselőház a maga akaratát a legrövidebb idő alatt kifejezheti, és sem a szólásszabadságán, sem szabad akaratnyilvánitásán ezzel semmi erőszak nem történik, (ügy van ! Igaz ! jobbról.) Mi ugy látjuk, — ne tessék ezt rossz néven venni, de nézetemet őszintén kimondom — hogy a magyar képviselőház sem magát fegyelmezni nem tudja, sem helyes időbeosztást nem tud alkalmazni. (Mozgás a baloldalon.) Azt látjuk, hogy a legszükségesebb dolgok elmaradnak, melyek abszolúte semmi alkotmánysértéssel nem járnak. 'En ugy sejtem, — nem tudom, de ugy sejtem — hogy gróf Andrássy Gyula t. barátom azt tartja, hogy a mi viszonyaink közt obstrukczióra szükség van, hogy bizonyos alkotmányellenes attentátumokat meg lehessen hiusitani. De, t. képviselőház, azindemnitás, a budget-megszavazás és más hasonló törvények megszavazása alkotmányelleni sérelem ? Hock János: Nem az volt az alkotmánysérelem, hanem hogy párt nélkül jött a kormány! (Nagy zaj jóbbfelől.) Perczel Dezső: A Wekerle-kormánynak sem adtak indemnitást! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Gál Sándor : A kormány eltávolításához egy eszköz az obstrukczió ! (Zaj.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Méltóztassék elhinni, hogy a mit mondok, teljes őszinteséggel és hátsó gondolat nélkül mondom ; (Helyeslés.) ha azt akármiféle pártalakulásra vagy pártárnyalatra vonatkozólag mondanám, volna bátorságom egyenesen meg is mondani. Nem beszélek itt pártokról, nem beszélek bizonyos periódusokról, de azt hiszem, minden elfogulatlan tagja a képviselőháznak igazat fog nekem adni abban, hogy mi nem tudunk helyes időbeosztással élni. (Igaz ! ügy van ! jóbbfelől.) Széll Kálmán : Ez igy van ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Ha tehát ezen tapasztalatok alapján bejött a törvényjavaslatba ez a szakasz, ne méltóztassék ezen csodálkozni. Azt mondja igen t. barátom — ezt szószerint fogom felolvasni (olvassa) : »Először egy páratlan dolognak tartom azt a szerepet és hatáskört, a melyet a banknak ad — t. i. a törvényjavaslat. Mert itt a bank egy szinte csodás joggal bir, azzal a joggal, hogy ha a bank bizonyos javaslatot tesz,