Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-117
117. országos ülés 1911 Most következnek az interpellácziók. Jelentem a t. háznak, hogy Ábrahám Dezső és Lovászy Márton képviselő urak mára bejelentett interpelláczióikat közbejött akadályok miatt a szombati napra eihalasztatni kérik. (Helyeslés.) Azt hiszem, a t. ház nevezett képviselő uraknak erre az engedélyt megadja. Ki következik ? Gr. Draskovics János jegyző: Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos : T. képviselőház ! Azt hiszem, a mai nap szomorú emlékezetű lesz törvényhozásunk történetében, mert ez a ház legjobb meggyőződésem szerint ma hantolta el közgazdasági önállóságunk egy jelentékeny alkotó részét, az önálló bankot. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbalolialon). Mi pedig, a kik a függetlenségi párton ülünk, mindig és mindenkor Magyarország gazdasági felszabadításáért, közgazdaságunk önállóságának kivívásáért küzdöttünk és küzdünk, s addig is, mig ezt elérhetjük, kötelességet vélünk teljesíteni akkor, a mikor védelmére kelünk a magyar iparnak. Már több felszólalásomban emlitettem és valahányszor erre alkalom kínálkozik, mindig is a ház elé fogom tárni azokat a szomorú adatokat, a metyeket Magyarország külkereskedelmi forgalmának statisztikája tár elénk. Tudjuk, hogy a legutolsó esztendőben, 1910-ben, a Magyarországra való behozatal 1776 milliót tett ki. Ez egy olyan kolosszális összeg, a mely, sajnos, évről-évre nő és a mely, ha még sokáig igy tart, Magyarországegész gazdasági erejét fel fogja emészteni. (Igaz ! Ugy van I balfelől.) Tönkre fogja tenni Magyarországot az, amit külföldről, legfőképen pedig Ausztriából behoznak. (Igaz ! Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Legsajnálatosabb azonban az a körülmény, hogy még oly dolgokban is, a melyek Magyarországon bőven találhatók, a melyeket Magyarországon jobban gyártanak, mint akár a külföldön, akár Ausztriában vagy bárhol a világon, vagy olyan dolgokat, a melyeknél jobbat és a mellett olcsóbbat is lehet Magyarországon kapni, mint bárhol ezen a kerek világon, hogy az ilyen czikkekben is tekintélyes behozatalunk van. (Ugy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A ki foglalkozik ezekkel a statisztikai adatokkal, az megtalálja közöttük azt is, a mi ugyan rossz tréfának is beillik, hogy kávéból, teából, fügéből, czitromból és narancsból Magyarországnak egy millión felüli kivitele van. (Derültség balfelől.) De tudjuk, hogy ez csak rossz tréfa, mert az igazság az, hogy ezen áruczikkekből Magyarországnak évente 22 milliónyi behozatala va,n. A mi azonban talán valamennyi adat között a legszégyenteljesebb, az az, hogy ásványvizet több mint 2 milliónyi értékben hoznak be Magyarországba. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, hogy senkit sem kell meggyőznöm annak igazságáról, hogy az egész világnak egyetlenegy országában sincs annyi és oly jó ásványvize, mint épen Magyarországnak. Azt himárczius 8-án, szerdán. 597 szem tehát, hogy érdemes az ilyen dolgokkal foglalkozni, és ismétlem, hogy igen gyakran még fogom ragadni az alkalmat arra y (Élénk helyeslés a szélsőbaloldahn.) hogy pártkülönbség nélkül e háznak minden egyes tagját tájékoztassam arról a rettenetes öngyilkos politikáról, a melyet a magyar társadalom folj^tat, (ügy van I Ugy van ! a szélsőbahldalon.) s a mely oda fogja juttatni az országot, hogy önmaga okozta elvérzésben fog elpusztulni. (Ugy van I Ugy van! a, szélsőbaloldalon.) Ismétlem, hogy magából az ásványvizekből több mint 2 milliónyi behozatalunk van. Keresnünk kell az okokat, miért van ez igy és hogy tulaj donképen miért nem tudják a magyar ásványvizek ezen idegen forrásvizeket kiszoritani. Ezen okoknak nem valamennyije tartozik ugyan ide, de azt hiszem, hogy kiemelhetem itt azokat a viszonylatokat, a melyek a magyar állam fenhatósága alatt állanak és különösen a jelen esetben pertraktálhatom azt a kérdést, hogy pl. a magyar államvasutak vonalain járó étkezőkocsikban, (Élénk helyeslés.) továbbá a pályaudvarokon levő étkezőtermekben miért forszírozzák az idegen ásványvizeket. (Ugy van! ügy van! balról és jobbról.) Erre a világon semmiféle okot nem tudok találni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon és jobbjelöl.) Nagyon érdeklődtem e kérdés iránt és meggyőződtem arról, hogy az u. n. koalicziós, vagy ha jobban tetszik, nemzeti uralom alatt történt is kisérlet azon irányban, hogy az idegen ásványvizek onnan kiszorittassanak. Ajánlatot is tettek bizonyos ásványvízforrás-tulajdonosok, hogy önköltségi árban fogják szállitani e helyekre a legjobb vizeiket, de nem fogadták el ajánlatukat, egyrészt azért, mert a mint mondják, nincs módjukban sokféle vizet tartani azokban a szűk helyiségekben, másrészt azért, mert ők úgynevezett neutrális vizeket tartanak. Mindnyájan tapasztalhattuk utazásaink közben az étkezőkocsikban, hogy tartanak ugyan ott egy úgynevezett magyar ásványvizet, de — én nem akarom leszólni, megnevezni sem akarom, mert semmiféle más magyar iparnak kárt okozni nem akarok — kétségtelenül igaz, hogy az nem is természetes ásványviz, hanem közönséges forrásvíz, (Ugy van I a szélsőbaloldalon.) a melyet szénsavval telítenek. (Ugy van I) Az igazság az, hogy az étkező kocsikban magyar ásványvizet tulaj donképen egyáltalában nem is lehet kapni, nem is szólva arról, a mi bizonyosan szintén nem kerülte el az utazó közönség figyelmét, hogy azokban az étkező kocsikban Magyarországon, a melyet az Isten minden egyéb szép és jó mellett különösen bor dolgában olyan nagyon megáldott, pl. magyar vörös bort egyáltalában nem lehet kapni. (Ugy ' van ! a szélsőbaloldalon. Ezek megdöbbentő dolgok, s azt hiszem, kötelességet teljesítek, midőn ezekre különösen a kereskedelemügyi kormányzat ezidőszerinti t. vezetőjének figyelmét felhívom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.)