Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-117

117. országos ülés 1911 Most következnek az interpellácziók. Jelentem a t. háznak, hogy Ábrahám Dezső és Lovászy Márton képviselő urak mára bejelen­tett interpelláczióikat közbejött akadályok miatt a szombati napra eihalasztatni kérik. (Helyeslés.) Azt hiszem, a t. ház nevezett képviselő uraknak erre az engedélyt megadja. Ki következik ? Gr. Draskovics János jegyző: Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos : T. képviselőház ! Azt hiszem, a mai nap szomorú emlékezetű lesz törvényhozá­sunk történetében, mert ez a ház legjobb meggyő­ződésem szerint ma hantolta el közgazdasági ön­állóságunk egy jelentékeny alkotó részét, az ön­álló bankot. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbalolialon). Mi pedig, a kik a függetlenségi párton ülünk, min­dig és mindenkor Magyarország gazdasági felsza­badításáért, közgazdaságunk önállóságának ki­vívásáért küzdöttünk és küzdünk, s addig is, mig ezt elérhetjük, kötelességet vélünk teljesíteni akkor, a mikor védelmére kelünk a magyar iparnak. Már több felszólalásomban emlitettem és valahányszor erre alkalom kínálkozik, mindig is a ház elé fogom tárni azokat a szomorú adatokat, a metyeket Magyarország külkereskedelmi forgal­mának statisztikája tár elénk. Tudjuk, hogy a legutolsó esztendőben, 1910-ben, a Magyaror­szágra való behozatal 1776 milliót tett ki. Ez egy olyan kolosszális összeg, a mely, sajnos, évről-évre nő és a mely, ha még sokáig igy tart, Magyarország­egész gazdasági erejét fel fogja emészteni. (Igaz ! Ugy van I balfelől.) Tönkre fogja tenni Magyar­országot az, amit külföldről, legfőképen pedig Ausztriából behoznak. (Igaz ! Ügy van ! a szélső­baloldalon.) Legsajnálatosabb azonban az a körülmény, hogy még oly dolgokban is, a melyek Magyarorszá­gon bőven találhatók, a melyeket Magyar­országon jobban gyártanak, mint akár a külföldön, akár Ausztriában vagy bárhol a világon, vagy olyan dolgokat, a melyeknél jobbat és a mellett olcsóbbat is lehet Magyarországon kapni, mint bárhol ezen a kerek világon, hogy az ilyen czikkek­ben is tekintélyes behozatalunk van. (Ugy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A ki foglalkozik ezekkel a statisztikai adatok­kal, az megtalálja közöttük azt is, a mi ugyan rossz tréfának is beillik, hogy kávéból, teából, fügéből, czitromból és narancsból Magyarország­nak egy millión felüli kivitele van. (Derültség bal­felől.) De tudjuk, hogy ez csak rossz tréfa, mert az igazság az, hogy ezen áruczikkekből Magyarország­nak évente 22 milliónyi behozatala va,n. A mi azonban talán valamennyi adat között a legszégyen­teljesebb, az az, hogy ásványvizet több mint 2 milliónyi értékben hoznak be Magyarországba. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, hogy senkit sem kell meggyőz­nöm annak igazságáról, hogy az egész világnak egyetlenegy országában sincs annyi és oly jó ás­ványvize, mint épen Magyarországnak. Azt hi­márczius 8-án, szerdán. 597 szem tehát, hogy érdemes az ilyen dolgokkal fog­lalkozni, és ismétlem, hogy igen gyakran még fogom ragadni az alkalmat arra y (Élénk helyeslés a szélsőbaloldahn.) hogy pártkülönbség nélkül e háznak minden egyes tagját tájékoztassam arról a rettenetes öngyilkos politikáról, a melyet a magyar társadalom folj^tat, (ügy van I Ugy van ! a szélső­bahldalon.) s a mely oda fogja juttatni az orszá­got, hogy önmaga okozta elvérzésben fog elpusz­tulni. (Ugy van I Ugy van! a, szélsőbaloldalon.) Ismétlem, hogy magából az ásványvizekből több mint 2 milliónyi behozatalunk van. Keres­nünk kell az okokat, miért van ez igy és hogy tulaj donképen miért nem tudják a magyar ásvány­vizek ezen idegen forrásvizeket kiszoritani. Ezen okoknak nem valamennyije tartozik ugyan ide, de azt hiszem, hogy kiemelhetem itt azokat a viszonylatokat, a melyek a magyar állam fen­hatósága alatt állanak és különösen a jelen eset­ben pertraktálhatom azt a kérdést, hogy pl. a magyar államvasutak vonalain járó étkezőkocsik­ban, (Élénk helyeslés.) továbbá a pályaudvarokon levő étkezőtermekben miért forszírozzák az ide­gen ásványvizeket. (Ugy van! ügy van! balról és jobbról.) Erre a világon semmiféle okot nem tudok találni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon és jobb­jelöl.) Nagyon érdeklődtem e kérdés iránt és meggyőződtem arról, hogy az u. n. koalicziós, vagy ha jobban tetszik, nemzeti uralom alatt történt is kisérlet azon irányban, hogy az idegen ásványvizek onnan kiszorittassanak. Ajánlatot is tettek bizo­nyos ásványvízforrás-tulajdonosok, hogy önkölt­ségi árban fogják szállitani e helyekre a leg­jobb vizeiket, de nem fogadták el ajánlatukat, egyrészt azért, mert a mint mondják, nincs mód­jukban sokféle vizet tartani azokban a szűk helyi­ségekben, másrészt azért, mert ők úgynevezett neutrális vizeket tartanak. Mindnyájan tapasztalhattuk utazásaink köz­ben az étkezőkocsikban, hogy tartanak ugyan ott egy úgynevezett magyar ásványvizet, de — én nem akarom leszólni, megnevezni sem akarom, mert semmiféle más magyar iparnak kárt okozni nem akarok — kétségtelenül igaz, hogy az nem is ter­mészetes ásványviz, hanem közönséges forrásvíz, (Ugy van I a szélsőbaloldalon.) a melyet szénsavval telítenek. (Ugy van I) Az igazság az, hogy az ét­kező kocsikban magyar ásványvizet tulaj donké­pen egyáltalában nem is lehet kapni, nem is szólva arról, a mi bizonyosan szintén nem kerülte el az utazó közönség figyelmét, hogy azokban az étkező kocsikban Magyarországon, a melyet az Isten minden egyéb szép és jó mellett különösen bor dolgában olyan nagyon megáldott, pl. magyar vörös bort egyáltalában nem lehet kapni. (Ugy ' van ! a szélsőbaloldalon. Ezek megdöbbentő dolgok, s azt hiszem, kötelességet teljesítek, midőn ezekre különösen a kereskedelemügyi kormányzat ezidőszerinti t. ve­zetőjének figyelmét felhívom. (Helyeslés a szélső­baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents