Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-117

•586 117. országos ülés 1911 l tul, több altisztnek meg kell adni a nősülési en­gedélyt a vele járó lakbérilletménynyel együtt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a csapatszolgálat aránylag rövid időn belül altisztjeink legnagyobb részét kimeríti, akkor havi 80—90 korona fizetés kevés, mint a hogy jövőjükre az sem kecsegtető, hogy sok jó altiszt több mint száz kérvénynyel hiába pályáz egy-egy szerény állásra. Hadvezetőségünk ebbeli jóindulatát nem vo­nom kétségbe, de félrendszabályokkal ily nagy horderejű kérdést megoldani nem lehet. Első­sorban katonai szolgálat keretében kell nagyobb mérvben az altisztek jövőjéről gondoskodni. Gr. Batthyány Pál: így legalább nem szorít­ják ki a czivileket! Szabó István (zámolyi) : És egy részét idővel havidíjassá előléptetni. Amennyiben pedig altiszt­jeink alaposabb kiképzésben részesülnek, más pá­lyákon is könnyebben lehet és kell őket elhe­lyezni. Németországnak teljes a továbbszolgáló al­tiszti létszáma, nálunk alig jut egy a századokra. (Mozgás.) Az ilyen intézmény megtermi gyümölcsét, mert az altiszt a katonának nemcsak oktatója, hanem szinte nevelője, mert legtöbbet ő érintke­zik vele, s az általa gyakorolt befolyásnak szerin­tem nemcsak a katonai szolgálatra, hanem a pol­gári életre is előnyös kihatása van. Megengedem, hogy a nézetek különfélék, én a magam részéről nagy fontosságot tulajdonítok annak, a mit Vil­mos császár kultiváltat, t. i., hogy a katonának erkölcsi érzelmeit is gondozzák. A vallás kultiválására szánt időt felekezeti különbség nélkül tényleg be kell tartani, (Zaj a közéfen. Mozgás. Elnök csenget.) de meg kellene honosítani azt is, hogy egészségügyi oktatásban, s ezzel kapcsolatban az alkohol rombolásának is­mertetésében részesüljenek katonáink, mert sze­rintem csak józansággal és lelkiismerettel biró ember teljesíthet akár mint katona, akár mint czivil állampolgár jó szolgálatot királyának és hazájának. A kilenczes bizottság programmjára vonatkozólag a kormány szolidaritást vállalt és annak előterjesztését folyó év első felére helyezte kilátásba. Kérem, méltóztassék bennünket tájé­koztatni, hogy az ügy milyen stádiumban van. Áttérve haditengerészetünk kérdésére, tud­juk, hogy a világ piaczaihoz az Adria nyújtja egyedül kereskedelmünk szabad összeköttetését. Hogy tehát tengerpartunkat Magyarország és Ausztria érdekében meg kell védenünk, ezt ért­jük, de tudjuk azt is, hogy rajtunk már a flotta sem segít, ha mindinkább eladósodunk és hite­lünk megrendül. Haditengerészetünk ez idei költ­ségvetése 66^ millió rendes és 4 millió rendkívüli szükséglet. A flotta szükséglete pedig még külön 312 millió koronát igényel 6 évi beosztással, a melyből az idén 55 millió korona rendkívüli hitel lesz beállítva. Montecuccoli legutóbbi expozéja szerint azon­ban nyilvánvaló, hogy a flottaprogrammunk nem márczius 8-án,. szerdán* 1916-ig, hanem 1920-ig terjed, a mely a bemuta­tott 312 milliónak úgyszólván kétszeresét igényli. Ez a költség természetesen a közöshadsereg rengeteg költségétől külön áll, ugy hogy meg­döbbentő a teherviselés lehetőségének gondolata, a mikor még emlékezetünkben van állami adóssá­gunknak az a képe, a melyet a bankvita folyamán Kossuth Ferencz tárt elibénk. Ehhez járul még azon szomorú állapot, hogy Chorin Ferencz 1908. évi fejtegetései szerint 1867 óta bennünket több mint 500 millió korona had­ügyi károsodásért, a mi nagyon érthető, mert Magyarország 36'4% költséghozzájárulásából 1907-ben 17-65%, 1908-ban 1743%, 1909-ben j)edig csak 15"86% térült meg. Gr. Batthyány Pál: Tiszta rablás! Szabó István (zámolyi): És ime, biztatásul arról értesülünk, hogy a külföldi csatahajók típusa máris változik, mi tehát egy végletekig menő verseny­zésbe leszünk sodorva, mely a nemzet erejét és tehetségét jóval felülmúlja. Gr. Eszterházy Mihály: Czifra nyomorúság! Szabó István (zámolyi) : T. ház ! Nagyhatalmak­kal lépést tartani akarni és tudni, ez más-más be­számítás alá tartozik. A tengeri csaták rendesen szá­razföldi harczokkal is össze vannak kötve, s miután gyarmatunk és anyagi tehetségünk nincs, inkább tengerpartunk és honvédségünk erősítésére kell nagyobb súlyt fektetnünk, (ügy van J halj elől.) Mi nem azt vitatjuk, hogy nem jobb-e,^ha nagyobb a flotta, de számításba vesszük anyagi helyzetünket, továbbá, hogy sem közjogi, sem anyagi kompenzáczióban nem részesülünk. A gaz­dasági fejlődésünket pedig megakadályozzák. Mind­ezek után kötelességet teljesítünk, a mikor nem járulunk az oly kiadásokhoz és pyrrhusi győzelmi előkészületekhez, melyek a mai kilátások szerint pusztulásunkat foglalják magukban. (Élénk he­. lyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nyegre László jegyző: Bakonyi Samu'. Bakonyi Samu : T. képviselőház ! Az igen tisztelt előadó ur feladatát abban látta kimerítve, hogy szigorúan a most előterjesztett és tárgyalás alá bocsátott törvényjavaslatok tartalmát meg­felelően ismertette. Ennélfogva nekem, ki a mind­járt elmondandó és, azt hiszem, a t. ház által egészen természeteseknek található okokból kény­telen vagyok álláspontomnak és pártom állásfog­lalásának megindokolása czéljából a javaslat tar­talmán és keretén kivül álló szempontokkal is foglalkozni, sajnálatomra nincs módom, hogy az igen tisztelt előadó urnak egyébként egészen szigorú, szakszerű, tárgyilagos, de, bocsánatot kérek, ép ennélfogva szűkkeretű beszédéhez fűzzem a magam észrevételeit. . Más a helyzet az előttem szólott igen tisztelt barátom, Szabó István képviselőtársamnak beszé­dével szemben, Id a kérdést ugyan szintén tel­jesen szakszerűen tárgyalta, hanem annyi becses eszmét vetett fel, hogy azok igazán bő anyagul szolgálhatnak a most meginduló vitának. Én azok­nak egyikére-másikára, a miket ő szives volt be-

Next

/
Thumbnails
Contents