Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-117

•586 117. országos ülés 1911 l tul, több altisztnek meg kell adni a nősülési engedélyt a vele járó lakbérilletménynyel együtt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a csapatszolgálat aránylag rövid időn belül altisztjeink legnagyobb részét kimeríti, akkor havi 80—90 korona fizetés kevés, mint a hogy jövőjükre az sem kecsegtető, hogy sok jó altiszt több mint száz kérvénynyel hiába pályáz egy-egy szerény állásra. Hadvezetőségünk ebbeli jóindulatát nem vonom kétségbe, de félrendszabályokkal ily nagy horderejű kérdést megoldani nem lehet. Elsősorban katonai szolgálat keretében kell nagyobb mérvben az altisztek jövőjéről gondoskodni. Gr. Batthyány Pál: így legalább nem szorítják ki a czivileket! Szabó István (zámolyi) : És egy részét idővel havidíjassá előléptetni. Amennyiben pedig altisztjeink alaposabb kiképzésben részesülnek, más pályákon is könnyebben lehet és kell őket elhelyezni. Németországnak teljes a továbbszolgáló altiszti létszáma, nálunk alig jut egy a századokra. (Mozgás.) Az ilyen intézmény megtermi gyümölcsét, mert az altiszt a katonának nemcsak oktatója, hanem szinte nevelője, mert legtöbbet ő érintkezik vele, s az általa gyakorolt befolyásnak szerintem nemcsak a katonai szolgálatra, hanem a polgári életre is előnyös kihatása van. Megengedem, hogy a nézetek különfélék, én a magam részéről nagy fontosságot tulajdonítok annak, a mit Vilmos császár kultiváltat, t. i., hogy a katonának erkölcsi érzelmeit is gondozzák. A vallás kultiválására szánt időt felekezeti különbség nélkül tényleg be kell tartani, (Zaj a közéfen. Mozgás. Elnök csenget.) de meg kellene honosítani azt is, hogy egészségügyi oktatásban, s ezzel kapcsolatban az alkohol rombolásának ismertetésében részesüljenek katonáink, mert szerintem csak józansággal és lelkiismerettel biró ember teljesíthet akár mint katona, akár mint czivil állampolgár jó szolgálatot királyának és hazájának. A kilenczes bizottság programmjára vonatkozólag a kormány szolidaritást vállalt és annak előterjesztését folyó év első felére helyezte kilátásba. Kérem, méltóztassék bennünket tájékoztatni, hogy az ügy milyen stádiumban van. Áttérve haditengerészetünk kérdésére, tudjuk, hogy a világ piaczaihoz az Adria nyújtja egyedül kereskedelmünk szabad összeköttetését. Hogy tehát tengerpartunkat Magyarország és Ausztria érdekében meg kell védenünk, ezt értjük, de tudjuk azt is, hogy rajtunk már a flotta sem segít, ha mindinkább eladósodunk és hitelünk megrendül. Haditengerészetünk ez idei költségvetése 66^ millió rendes és 4 millió rendkívüli szükséglet. A flotta szükséglete pedig még külön 312 millió koronát igényel 6 évi beosztással, a melyből az idén 55 millió korona rendkívüli hitel lesz beállítva. Montecuccoli legutóbbi expozéja szerint azonban nyilvánvaló, hogy a flottaprogrammunk nem márczius 8-án,. szerdán* 1916-ig, hanem 1920-ig terjed, a mely a bemutatott 312 milliónak úgyszólván kétszeresét igényli. Ez a költség természetesen a közöshadsereg rengeteg költségétől külön áll, ugy hogy megdöbbentő a teherviselés lehetőségének gondolata, a mikor még emlékezetünkben van állami adósságunknak az a képe, a melyet a bankvita folyamán Kossuth Ferencz tárt elibénk. Ehhez járul még azon szomorú állapot, hogy Chorin Ferencz 1908. évi fejtegetései szerint 1867 óta bennünket több mint 500 millió korona hadügyi károsodásért, a mi nagyon érthető, mert Magyarország 36'4% költséghozzájárulásából 1907-ben 17-65%, 1908-ban 1743%, 1909-ben j)edig csak 15"86% térült meg. Gr. Batthyány Pál: Tiszta rablás! Szabó István (zámolyi): És ime, biztatásul arról értesülünk, hogy a külföldi csatahajók típusa máris változik, mi tehát egy végletekig menő versenyzésbe leszünk sodorva, mely a nemzet erejét és tehetségét jóval felülmúlja. Gr. Eszterházy Mihály: Czifra nyomorúság! Szabó István (zámolyi) : T. ház ! Nagyhatalmakkal lépést tartani akarni és tudni, ez más-más beszámítás alá tartozik. A tengeri csaták rendesen szárazföldi harczokkal is össze vannak kötve, s miután gyarmatunk és anyagi tehetségünk nincs, inkább tengerpartunk és honvédségünk erősítésére kell nagyobb súlyt fektetnünk, (ügy van J halj elől.) Mi nem azt vitatjuk, hogy nem jobb-e,^ha nagyobb a flotta, de számításba vesszük anyagi helyzetünket, továbbá, hogy sem közjogi, sem anyagi kompenzáczióban nem részesülünk. A gazdasági fejlődésünket pedig megakadályozzák. Mindezek után kötelességet teljesítünk, a mikor nem járulunk az oly kiadásokhoz és pyrrhusi győzelmi előkészületekhez, melyek a mai kilátások szerint pusztulásunkat foglalják magukban. (Élénk he. lyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nyegre László jegyző: Bakonyi Samu'. Bakonyi Samu : T. képviselőház ! Az igen tisztelt előadó ur feladatát abban látta kimerítve, hogy szigorúan a most előterjesztett és tárgyalás alá bocsátott törvényjavaslatok tartalmát megfelelően ismertette. Ennélfogva nekem, ki a mindjárt elmondandó és, azt hiszem, a t. ház által egészen természeteseknek található okokból kénytelen vagyok álláspontomnak és pártom állásfoglalásának megindokolása czéljából a javaslat tartalmán és keretén kivül álló szempontokkal is foglalkozni, sajnálatomra nincs módom, hogy az igen tisztelt előadó urnak egyébként egészen szigorú, szakszerű, tárgyilagos, de, bocsánatot kérek, ép ennélfogva szűkkeretű beszédéhez fűzzem a magam észrevételeit. . Más a helyzet az előttem szólott igen tisztelt barátom, Szabó István képviselőtársamnak beszédével szemben, Id a kérdést ugyan szintén teljesen szakszerűen tárgyalta, hanem annyi becses eszmét vetett fel, hogy azok igazán bő anyagul szolgálhatnak a most meginduló vitának. Én azoknak egyikére-másikára, a miket ő szives volt be-