Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-116

572 116. országos ülés 19lí való ellátása volt a törvény intencziója. Ideiglenesen mégis megengedte a törvény azt, hogy addig, a mig a forgalom egy kissé aranynyal telittetik, a kormány és a törvényhozás ideiglenesen tiz- és huszkoronás bankjegyek kibocsátását is engedélyezi. Minthogy azonban ezek csak ideiglenesen vannak forgalomban, ezeket teljes értékkel kell a banknak aranynyal vagy egyáltalában nemes érczczel fedezni. A banknak ezt a kötelezettségét a törvényjavaslatnak ez a szakasza feloldja és most már a tizkoronás bankjegyek épen olyan fedezet alá kell hogy bocsáttassanak, mint a többi nagyobb értékű bankjegyek is. Ezzel közelebb jutottunk a készfizetésekhez, midőn az eddigi egyszeres fedezetet feloldj uk és a két és félszeres fedezeti arányt ezekre a bankjegyekre is kiterjesztjük % Sokkal egészségesebbnek tartottam a régi álláspontot, midőn ezen apró bankjegyeknek forgalombantartását a törvényhozás csak ideiglenes jellegűnek tekintette és addig is, mig ezek forgalomban vannak, ezekre nézve a teljes fedezeti arány betartását követelte a törvény, a mitől most a t. kormány, nem tudom, milyen indokokból eltért. Mert azon esetben, hogyha a készfizetéseket akarja és fogja felvenni általa, kétségtelen, hogy nem lehet különbséget tenni majd ezek között a bankjegyek között, de midőn annyira távol vagyunk a készfizetésektől, hogy ezt a közeljövőben nem remélhetjük, ezzel tulajdonképen egész szituácziónkat elrontottuk és még az aranynyal való telitettség idejét is a forgalomban egészen messzire kitoltuk. Axra kiváló súlyt helyeztem mindig és ezen utolsó felszólalásomba a is — mert hiszen részemről ezekhez a szakaszokhoz többször felszólalni egyáltalában nem szándékozom — ismételten a ház figyelmébe ajánlom, hogy a világon tulaj donképen csak kétféle valuta van: a nemes érez-, az aranyvaluta és az, a melyik nálunk van : a papirosvaluta. Ez nem aranyforgalom; a világ ezt el nem ismeri annak; ez papirbankjegyekuek kényszerforgalma. A világ ezt annak tekinti. és igy mérlegeli és e bankj egyeket hiába tartják fenn paritáson banktechnikai eszközökkel; ez nem álHtja helyre az áuamhitelnek a külföld által aranyban való elismerését. Mi által lehet ezt elérni ? El lehetne érni az által, ha a külföld látná, hogy a forgalom bizonyos mértékben nemes érczczel, aranynyal volna megtelitve és az éreznek csak egy része volna azután a banknak pénztárában és készleteiben aranykincsként összehordva és ott megőrizve. E czéltól a szakasz által még távolabb jutunk, mint eddig voltunk, s ezért a magam részéről hozzá nem járulhatok. Második megjegyzésem, a mely talán rövidebb lesz, mint az előbbi, (Halljuk! Halljuk!) arra vonatkozik, hogy mi az elévülést a 10 koronás bankjegyeknél (Mozgás. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) a 30: 70 arányban állapitjuk meg a két állam részére. Ez az elévülés azt jelenti, a mint márczius 7-én, kedden. mindnyájan tudjuk, hogy a forgalom ezeket a papirjegyeket bizonyos mértékben megsemmisíti, mert a papir elvész, elég, megsemmisül és ennek következtében az ebből eredő előnyök és anyagi haszon nem illetik magát a bankot, hanem a két államot, a melynek forgalmában ezen értékjegyek megsemmisülnek. Most azt mondjuk ki a 10 koronás bankjegyekre vonatkozólag, hogy a két állam részesedése a befizetés arányában, 30:70%-os arányban történik. Ez azonban teljesen jogosulatlan, mert igaz ugyan, hogy a 10 koronás bankjegyek ellenében a nemes érezek ily arányban tétettek be, de már az elévülés a forgalom arányában következik be. A magyar forgalom nem 30%-ot köt le ; a magyar forgalomban nem ennyi bankjegy vész el, s ennek következtében a magyar közönség nem ennyivel károsodik, — mert mindig az illető közönség, a mely forgatja a bankjegyet, vészit ez által, tehát, midőn az államot kárpótoljuk, tulaj donképen azt a közönséget kárpótoljuk, a melyet a bankjegy forgalombantartása által ez a veszteség ért. És mi itt elfogadjuk a befizetési arányt 160 millió koronáig, (Mozgás.) mert 160 millió koronán alul van az, a mi az általunk befizetett érczeknek körülbelül megfelel. Szóval a 160 millióig sem jogosult a 30]: 70 %-os arány, mert ha mi az elévülést egyáltalán a forgalom arányára alapitjuk, a mint tudjuk, hogy a többi bankjegyeknél a két állam jövedelmi arányaiban való részesedése az osztókulcs ; akkor egyáltalában nem jogosult a 10 koronás bankjegyeknél a 160 millió korona határig a 30:70 %-ot behozni, mert ez Magyarország részére körülbelül 10%-os kvótában való károsodást jelent, a melyet egyáltalában sem ezen a czimen, sem semmiféle czimen az osztrák állammal és osztrák kormánynyal szemben, mint jogot el nem lehet ismerni, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Végre, t. képviselőház, ott van az az utolsó pont, a melyre vonatkozólag Polónyi t. képviselőtársam már kifejtette a maga álláspontját bőven, t. i. a mi likvidácziónknak egy ilyen rendkivül labilis alapon való megállapítására vonatkozólag. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk I balfelől.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Holló Lajos: A mit itt az igen tisztelt kormány újításként behozott, mi már ismételten honoráltuk, hogy t. i. megszűnik az a bizonytalanság, hogy az érezkészletnek két különböző neme, t. i. az arany és az ezüst nem fog az egyik államban túlnyomó részben ezüsttel, a másikban pedig túlnyomó részben aranynyal kielégíttetni, hanem mindkét államban az ércznemek között való elkülönítés egyforma arányokban fog keresztülvitetni. Ez tehát, mondom, rendkívüli mértékben elismerésre méltó haladás; azonban ezt lerontja az, hogy a tulajdonunkat képező érczkészletnek kiegyenlitósón felül csak a jövőben fog megállapittatni az a felosztási kulcs, a melylyel a két állam azután a nemes érczeket tulajdonába és birtokába fogja venni.