Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-116

5fí8 116. országos ütés Í9J1 bankszabadalom közben megszűnik, a vagyonfelosztás milyen módon és milyen kulcs alapján eszközöltessék, mert elleneseiben, ha ez az intézkedés meg nem történik és törvényhozási utón nem szabályoztatik, akkor mindkét állam, de különösen Magyarország ki van téve annak, hogy a közös bank érczkészlete felett — mondjuk — igy • egy per nélkül, melyet nekünk esetleg az osztrák kormány ellen kell lefolytatnunk, nem rendelkezhetnénk, és annak érczkészletét, helyesebben az érczkészletnek maradványát a saját felállítandó bankjának érczkészlete gyanánt fel nem használhatná. A 107. czikkelye a bankaktának arra az esetre, ha a két kormány megegyezik egymással az iránt, hogy a bankvagyon likvidáltassék és a két állam a jelzálogüzleten kivül, mely minden körülmények közt a bank számára kihasítandó, magát a banküzletet is átvenni szándékozik, megfelelő províziót tartalmaz. Arra is tartalmaz a 107. czikkely megfelelő rendelkezéseket, hogy mi történjék azon esetben, ha a két kormány egymással meg nem egyezik és egyöntetű akarattal nem kívánják a banküzlet átvételét és likvidáczióját. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Ez esetben a bank mint ilyen, a saját részvényesei javára likvidálja az egész bankvagyont. E második esettel szemben tehát, mikor a likvidácziót a bank maga hajtja végre, most már nem a két államnak egymással szemközt való gazdasági érdekei forognak koczkán, hanem szemben állanak egyrészt a magyar államnak, másrészt Ausztriának a részvényesekkel szemben való gazdasági érdekei. Egy vacuum azonban van és ez az, hogy abszolúte semmiféle intézkedés eddig nincs azon eshetőséggel szemben, ha a két kormány nem egyezik meg a likvidáczió és illetve a banküzlet átvétele és folytatása tekintetében. Ezen esetre sem a 107. czikkely, sem ez a törvényjavaslat abszolúte semmiféle intézkedést nem tartalmaz, hanem a most javaslatba hozott 3. czikkely azt mondja, hogy aziránt is majd csak később fog megegyezés létesíttetni, nemkülönben aziránt is, hogy ezzel kapcsolatban azon 1520 mülió koronát, a melyhez mindkét állam a részvényesek kielégítése czéljából kell hogy hozzájáruljon, hogy ezen részvényeket milyen arányban és a két állam közül melyik fogja kifizetni. Tehát egy szerződés két állam között, a két állammal szerződési viszonyban álló harmadik szerződő féllel, a részvényesekkel szemben nem tartalmaz intézkedést arra az esetre, ha az egyik szerződő fél, mondjuk: Magyarország, él azzal a joggal, hogy a banküzletet átveszi és annak likvidáczióját ő maga akarja eszközölni akkor, ha pl. az osztrák állam kormánya ennek az üzletnek átvételére nem hajlandó. Itt előre jelzem, hogy rendkívül súlyos komplika cziók állhatnak be, figyelemmel arra a körülménvre, hogy az osztrák kézen levő részvénymennyiség sokkal nagyobb, mint a magyar állam területén levő részvények mennyisége, ugy hogy márczíus 7~én, kedden. az osztrák kormánynak esetleg módjában áll az osztrák, tehát nagy többségét képező és külföldi egyéb részvényesekkel létesített tranzakezió alapján a magyar kormányt kijátszani, illetőleg lehetetlenné tenni a magyar kormány számára azt, hogy a likvidácziót akként hajtsa végre, hogy a banküzletet magát átveszi. Itt egy tényállást keü megállapítanom a részvénymennyiségre vonatkozólag. Méltóztatnak emlékezni rá, hogy erre nézve felhoztam az adatokat, a melyeknek tanúsága szerint igazolható az, hogy 4100 és néhány részvény, mondjuk összesen 5000 részvény van magyar állampolgárok birtokában, 6000 néhány száz részvény van a csehek birtokában és 10.000 és annyi Tészvény az osztrákok birtokában, összesen tehát ismert részvényes, vagyis olyan részvényes, a kinek nevére át van irva a részvény, és a ki a maga jogát a közgyűlésen gyakorolni is akarja, van összesen 24.500, ebből van magyar részvényes 4100, és gondolom 80. Már most, én felhoztam teljesen megbízható adataim alapján, hogy ezek a részvények kiknek a birtokában és kiknek a kezén vannak, különösen felhoztam azt a súlyos körülményt, hogy ezeknek igen nagy százaléka idegen, külföldi részvényesek birtokában van. Én ezen kérdésemre vonatkozólag és egyéb kérdéseim tekintetében azt a megnyugtató és szives nyilatkozatot kaptam a pénzügyminister úrtól, hogy nekem az akták rendelkezésemre fognak állani és én azokba betekinthetek. Éltem is ezzel a jogommal, és a magam de talán a t. képviselőháznak is megnyugvására most csak annyit konstatálhatok, hogy ezek az akták meggyőzték a mélyen t. államkormányt is arról, hogy az általam elfoglalt álláspont nemcsak teljesen jóhiszemű volt, hanem igen nagy hasznára válhatik az ország közvéleményének és gazdasági érdekeinek. Ezekre most nem fogok rátérni: majd igénybe veszem a sajtó szívességét, hogy az országot e tekintetben megfelelőleg tájékoztassam. Egy pontra nézve azonban, a mely idetartozik, t. i. a részvénybirtok tekintetében köteles vagyok a t. képviselőháznak jelenteni, hogy legmélyebb sajnálatomra ez iránt az iratokból nem kaptam felvilágosítást, nem pedig egyenesen azért, mert a bankakta 93. czikkére való utalással a mélyen t. kormány is osztja azt az álláspontot, hogy ez banktitok, hogy ez a banknak titka, a mennyiben az alapszabályok 93. czikkelye őt a részvények tekintetében nyújtandó felvilágosításoktól egyenesen eltiltja. Én azonban bátor voltam és vagyok megjegyezni azt, hogy először is ez a 93. czikkely a mai helyzetben abszolúte nem feszélyezhetett senkit abban, hogy nekem felvilágosításokat adjon, mert ez ma, az ügynek mai stádiumában nincs érvényben. Másodszor voltam bátor és vagyok bátor azon meggyőződésemnek kifejezést adni, hogy ez arra vonatkozik, hogy a már átírt és névre kiálhtott részvényekről később ne lehessen felvilágosítást adnia a banknak, de hogy az állam törvényhozása