Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-116
ÍM.' országos ülés ÍÚli tnárczhn 7-én, kedden. :>fi! Semadam Sándor, Schwarz Lajos, Sekulics Lázár, Spevec Ferencz, Sisics Nándor, Svinderman Balázs, Szabó István (nagyatádi), Szabó István (zámolyi), Szalay László, Szálkai Sándor, Szász Károly, Szász Pál, Szereday Aladár, Székely Aladár, Székely György, Széll Kálmán, Szilassy Zoltán, Szkicsák Ferencz, Szlezák Lajos,.Szluha Pál, Szojka Kálmán, Szterényi József, b. Sztojanovits Iván, Szuhányi Ferencz, Tagányi Sándor, Tallián Béla, Tellecsky Kristóf, gr. Teleki József, gr. Teleki Samu, Thaly Ferencz, gr. Tisza István, gr. Tisza Kálmán, Tóth János, Török Kálmán, Tüdős János, Turkovics Vladimír, Ugron Zoltán, Urmánczy Nándor, Vadász Lipót, Vagyon Árpád, Vajda Sándor, Valentsik Ferencz, Varga Gábor, Várady Gyula, Vázsonyi Vilmos, Vertén Endre, b. Vojnits István, Zalán Gyula, Zboray Miklós, Zelenyák János, gr. Zichy Aladár, gr. Zichy István, Zlinszky István, Zsilinszky Mihály, Zsubory József, Zbierzchowski Ferencz. Elnök : Kérem a jegyző urakat, sziveskedjenek a szavazatokat összeszámlálni. (Megtörténik.) A szavazás eredményeképen jelentem a t. képviselőháznak, hogy a 452 magyarországi és horvát-szlavon-dalmátországi képviselő közül elnök nem szavazott; igen-nel szavazott 138, nem-mel szavazott 39, távol volt 274 képviselő. E szerint tehát a képviselőház a törvényjavaslat 5. §-át 99 szótöbbséggel elfogadta, Sághy Gyula képviselő ur határozati javaslatát pedig mellőzte. Következik a Bakonyi Samu képviselő ur által beadott határozati javaslat feletti szavazás. A határozati javaslat fel fog olvastatni. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök .* A kérdés az, hogy elfogadja-e a képviselőház a Bakonyi Samu képviselő ur által beadott határozati javaslatot, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A képviselőház a Bakonyi Samu képviselő ur által beadott határozati javaslatot mellőzte. Következik a törvényjavaslat 6. §-a. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a 0. §-t). Hammersberg László jegyző: Polónyi Géza! (Halljuk ! Halljuk ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Polónyi Géza: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk ! Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak; nem lehet a zajban tanácskozni. (Halljuk! Halljuk !) Polónyi Géza : T. ház ! A 6. §. egy bevezetésre, egy preambulumra és három czikkelyre oszlik. A házszabályok értelmében jogom lenne kérni, hogy ezek a czikkelyek külön-külön vétessenek tárgyalás alá. En azonban ezzel a jogommal nem élek. Kábizom utánam felszólaló t. képviselőtársaimra, hogy ők magukra nézve szükségét látják-e a külön, czikkelyenként való tárgyalásnak, vagy nem. Minthogy azonban én magam csak a harmadik czikkelynek második és harmadik bekezdésével szándékozom foglalkozni, árra vonatkozólag, hogy az első és a második czikkely tekintetében mily észrevételem volna, röviden csak arra utalok, hogy már az általános vita keretében voltam bátor a t. képviselőháznak szives figyelmét felhívni arra, hogy itt, a mennyiben hatályon kivül helyeztetnek bizonyos egyezmények, az idézések nem egészen helyesek, és illetőleg nem fedik a törvényalkotásnak azon feltételét, hogy a törvényhozás azt helyezi hatályon kivül, a mi az ő törvénykönyvében van, és nem azt, a mi a törvénykönyvben benne nincs. Ennek folytán helyesebb lett volna, hogyha az 1899 : XXXlV., XXXV. stb. idézett törvényczikkekben adott meghatalmazásokkal kapcsolatban történik az abrogáczió, ugy hogy maguk a törvényczikkek idéztettek volna, és miután ezek végrehajtattak, az azoknak megfelelő meghatalmazás helyeztetik hatályon kivül. így azonban meg fog történni az, hogy idéztetnek maguk az egyezmények, a melyek később a meghatalmazás alapján megköttettek, a melyek azonban törvénykönyvünkben nem foglaltatnak mint megkötött egyezmények. Ennek folytán törvényalkotási szempontból nem helyes, hogy e hatályon kivül helyezések igy vitetnek keresztül, mert az abrogácziónak mindig törvényre kell hivatkoznia, nem pedig a megkötött ügyletekre. Ez azonban csak törvényalkotási, mondjuk, szépséghibája a javaslatnak, és nincs is reménységem, hogy változást lehetne ezen eszközölni; nem is foglalkozom tovább e kérdéssel. A harmadik czikkelyre vonatkozólag kegyeskedjenek megengedni, hogy rövid bevezetésként megemlítsem, hogy én a harmadik szakasz harmadik czikkének rendelkezéseit anyagi szempontból, az ország gazdasági érdekeinek szempontjából, fontosabbnak tartom az eddigi összes intézkedéseknél, sőt konzekvencziája tekintetében (Zaj. Elnök csenget.) még végzetesebb kihatásúnak az eddig megalkotott összes czikkely éknél. E törvényczikkely ugyanis egyenesen hivatva volna rendezni a bankakta 107. czikkével kapcsolatosan azon nagy kérdést, hogy ha a bank a szabadalom lejárta előtt határozna el egy felszámolást, szóval, ha a bankszabadalom a bankrészvényesek közgyűlése által meghozott határozat okából előbb szűnnék meg, semmint lejár ; továbbá ha a bankszabadalom lejárta utáni időben nem szándékozik a két állam törvényhozása a közös bank instituczióját lentartani és ha a bank vagyonát likvidálni akarná, (Zaj. Elnök ismételten csenget.) ezen eshetőséggel szemben az 1899 : XXXVII. t.-czikkben foglalt bankakta kétségtelenül bizonyos princzipiális előhaladást tanusit, a mennyiben az előbbi jogállapottal szemben legalább felveti a kérdéseket, hogy mi történjék hát, hogyha a szabadalom megszűnik, mi történjék annak vagyonával, annak banküzletével és mi történjék annak jelzálogüzletével. Már most, e kérdések jogi szempontból vonatkoznak részben a köztünk és az Ausztria közt fenforgó gazdasági kérdések jogi alakban való megoldására, mert meg kellene oldani azt, hogy ha a
