Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-116
116. országos ülés 1911 márczius 7-én, kedden. 563 dőre. Ez nem következtetik be azért, mert először a bank nincs jogosítva semmiféle feltételhez kötni az ő jelentését, (TJgy van! TJgy van! jobb felöl) A bank pure et simple csak arról tesz jelentést, hogy elérkezettnek látja-e a készfizetések felvételének az idejét vagy nem. De különben sem történhetik ilyen dolog azért, mert a törvényjavaslat 1. §-a korlátozza a bankprivilégium meghosszabbítását 1917-ig, tehát semmiféle javaslat, a mely ezzel összeütközésbe jön, még csak tárgyalás alapját sem képezheti és így a bank ilyen javaslatot nem is tehet. (Helyeslés a jobboldalon.) A legfőbb aggályok, t. képviselőház, a melyek e szakasz ellen felmerültek, alkotmányossági szempontból eredtek, mert a t. képviselő urak attól tartottak, hogy e diszpozicziők által nagy sérelem esik a mi alkotmányunkon. Hát, t. ház, hogy ez az aggály eloszoljék, ennek egy igen egyszerű módja van (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) és ez nem egyéb, mint a házszabályoknak egy olyatén egyszerű módositása, a melyet a t. képviselő urak hozhatnának javaslatba s a mely lehetővé teszi, hogy minden tárgy, a mely a képviselőház elé kerül, az okvetetlenül egy bizonyos idő múlva szavazással döntessék el. (Helyeslés jobb felöl.) Rakovszky István: Abból nem esznek: (FelMáltások a szélsöbaloldalon: Majd ha az általáson szavazati jogot behoztuk!) Lukács László pénzügyminister: Ez nemcsak nem ellenkezik az alkotmányossággal, de nagyon is előmozdítja az alkotmányosságot, és megegyezik a házszabályok czélzatával és rendeltetésével, mert a ház tanácskozásának rendjét és eredményességét biztosítja. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Ha a t. képviselő urak hozzá, méltóztatnak ehhez járulni, akkor ez az alkotmányos aggály teljesen megszűnik, mert akkor nem követkézhetik be az az eset, hogy határozat nélkül ilyen vagy olyan értelmezés adassék valamelyik előterjesztésnek. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Majd a választói jog reformja után!) Ha, t. képviselőház, ehhez az eszméhez nem méltóztatnak hozzájárulni, ez mindenesetre csökkenti az alkotmányosság iránti aggályok alaposságát, (Derültség- a jobboldalon.) Epén ezért addig is, a mig erre vonatkozólag a képviselő uraknak alkalmuk nyilik nyilatkozni, engedjék meg, hogy a t. képviselőházat arra kérjem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot, a, határozati javaslat mellőzésével, elfogadni méltóztassék.' (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Jelentem a t. képviselőháznak, hogy .a házszabályok 213. szakasza.értelmében a zárszó joga illeti ."ínég . Sághy Gyula t. képviselő urat. Kivan a t. képviselő ur a zársző jogával élni ? Sághy Gyula: Igen! Elnök: Mielőtt erre áttérnénk, az ülést üt perezre felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A zárszó jogán Sághy Gyula képviselő urat illeti a ÍZŐ. Sághy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Sághy Gyula: A zárszó jogán kérek szót, válaszolni óhajtván ISTemess Zsigmond, előttem szólott t. képviselőtársam és az igen t. pénzügyminister urnak némely megjegyzésére. ííemess Zsigmond képviselőtársam azt mondja és itt nyilatkozatát összefoglalom az igen t. pénzügyminister ur nyilatkozatával, mert ő is ugyanezt vitatja, hogy abban nincsen semmi közjogi visszásság, hogy a bank kezdeményezi a készfizetések tényleges életbeléptetését. Ez azonban nem egy egyszerű szakvélemény kérdése. Hiszen nagyon természetes, hogy ha egy kormány szakkérdésekben akar a ház elé javaslattal lépni, meg fogja kérdezni a leghivatottabb szakköröket. Ez ellen senkinek semmi kifogása nem lehet és ez annyira magától érthető, hogy ezt törvénybe iktatni nem szükséges és mihelyt ez törvénybe foglaltatik, ez önmagában is azt a gyanút kelti, hogy ez által valami különlegesség czéloztatik. Itt pedig megvan a különlegesség abban, hogy kötelességévé tétetik a kormánynak a bank kezdeményezésére eljárni, a mi a banknak beavatkozási, illetve kezdeményezési jogot ad. T. barátom, ISTemess képviselőtársam, megkísérelte védelmezni a törvényjavaslat szövegezését, csakhogy a törvényszövegezésben nem a stiláris szépség a fő, — bár helyes volna a magyar nyelv szabályait itt is megtartani — hanem a fő és lényeges a preczizitás. Már jiedig azt maga a pénzügyminister ur is elismerte, hogy ez az 5. §. egyáltalában nincsen preczize szövegezve. Az sem áll, és ebben is egyeznek a t. pénzügyminister ur és ISTemess kéjyviselőtársam. hogy egyszersmindenkorra el volna ezzel intézve a készfizetések felvétele, mert, bocsánatot kérek, ez csak akkor állana, hogyha teljes biztosítékunk volna aziránt, hogy 1917-en belül a készfizetések tényleg fel fognak vétetni. E szakasz alapján pedig, a mint ezt már első felszólalásomban kimutattam, az lehetetlen, hogy 1917-ig a készfizetés életbe léjDJen. Ekkor tehát bele fogunk menni egy uj banktárgyalásba, de a készfizetések tényleges felvétele nélkül. T. barátom egyáltalában csak állításokat, véleményeket és nézeteket koczkáztat, de ellenérveket nem hoz fel, pedig én első felszólalásomban érvekkel alapoztam meg állításaimat, a melyeket ő nem czáfolt meg. Ennek folytán természetesen az én érveimet az ő fejtegetései nem is ingathatják meg, azokat az ő felszólalása nem is érintheti és nézeteimet nem változtathatja meg. A t. minister ur azt mondta beszéde elejón; hogy ő is.- kénytelen ismétlésekbe bocsát71*
