Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-116

116. országos ülés 1911 márczius 7-én, kedden. 563 dőre. Ez nem következtetik be azért, mert először a bank nincs jogosítva semmiféle fel­tételhez kötni az ő jelentését, (TJgy van! TJgy van! jobb felöl) A bank pure et simple csak arról tesz jelentést, hogy elérkezettnek látja-e a készfize­tések felvételének az idejét vagy nem. De külön­ben sem történhetik ilyen dolog azért, mert a törvényjavaslat 1. §-a korlátozza a bankprivi­légium meghosszabbítását 1917-ig, tehát semmi­féle javaslat, a mely ezzel összeütközésbe jön, még csak tárgyalás alapját sem képezheti és így a bank ilyen javaslatot nem is tehet. (Helyeslés a jobboldalon.) A legfőbb aggályok, t. képviselőház, a melyek e szakasz ellen felmerültek, alkotmá­nyossági szempontból eredtek, mert a t. kép­viselő urak attól tartottak, hogy e diszpo­zicziők által nagy sérelem esik a mi alkot­mányunkon. Hát, t. ház, hogy ez az aggály eloszoljék, ennek egy igen egyszerű módja van (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) és ez nem egyéb, mint a házszabályoknak egy olyatén egy­szerű módositása, a melyet a t. képviselő urak hozhatnának javaslatba s a mely lehetővé teszi, hogy minden tárgy, a mely a képviselőház elé kerül, az okvetetlenül egy bizonyos idő múlva szavazással döntessék el. (Helyeslés jobb felöl.) Rakovszky István: Abból nem esznek: (Fel­Máltások a szélsöbaloldalon: Majd ha az általá­son szavazati jogot behoztuk!) Lukács László pénzügyminister: Ez nem­csak nem ellenkezik az alkotmányossággal, de nagyon is előmozdítja az alkotmányosságot, és megegyezik a házszabályok czélzatával és rendel­tetésével, mert a ház tanácskozásának rendjét és eredményességét biztosítja. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Ha a t. képviselő urak hozzá, méltóztatnak ehhez járulni, akkor ez az alkotmányos aggály teljesen megszűnik, mert akkor nem követkéz­hetik be az az eset, hogy határozat nélkül ilyen vagy olyan értelmezés adassék valamelyik elő­terjesztésnek. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Majd a választói jog reformja után!) Ha, t. képviselőház, ehhez az eszméhez nem méltóztatnak hozzájárulni, ez mindenesetre csök­kenti az alkotmányosság iránti aggályok alapos­ságát, (Derültség- a jobboldalon.) Epén ezért addig is, a mig erre vonatkozó­lag a képviselő uraknak alkalmuk nyilik nyilat­kozni, engedjék meg, hogy a t. képviselőházat arra kérjem, hogy az előttünk fekvő törvény­javaslatot, a, határozati javaslat mellőzésével, elfogadni méltóztassék.' (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Jelentem a t. képviselőháznak, hogy .a házszabályok 213. szakasza.értelmében a zár­szó joga illeti ."ínég . Sághy Gyula t. képviselő urat. Kivan a t. képviselő ur a zársző jogával élni ? Sághy Gyula: Igen! Elnök: Mielőtt erre áttérnénk, az ülést üt perezre felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A zárszó jogán Sághy Gyula képviselő urat illeti a ÍZŐ. Sághy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Sághy Gyula: A zárszó jogán kérek szót, válaszolni óhajtván ISTemess Zsigmond, előttem szólott t. képviselőtársam és az igen t. pénzügy­minister urnak némely megjegyzésére. ííemess Zsigmond képviselőtársam azt mondja és itt nyilatkozatát összefoglalom az igen t. pénzügy­minister ur nyilatkozatával, mert ő is ugyanezt vitatja, hogy abban nincsen semmi közjogi visszásság, hogy a bank kezdeményezi a kész­fizetések tényleges életbeléptetését. Ez azonban nem egy egyszerű szakvélemény kérdése. Hiszen nagyon természetes, hogy ha egy kormány szak­kérdésekben akar a ház elé javaslattal lépni, meg fogja kérdezni a leghivatottabb szakköröket. Ez ellen senkinek semmi kifogása nem lehet és ez annyira magától érthető, hogy ezt törvénybe iktatni nem szükséges és mihelyt ez törvénybe foglaltatik, ez önmagában is azt a gyanút kelti, hogy ez által valami különlegesség czéloztatik. Itt pedig megvan a különlegesség abban, hogy kötelességévé tétetik a kormánynak a bank kezdeményezésére eljárni, a mi a banknak be­avatkozási, illetve kezdeményezési jogot ad. T. barátom, ISTemess képviselőtársam, meg­kísérelte védelmezni a törvényjavaslat szövege­zését, csakhogy a törvényszövegezésben nem a stiláris szépség a fő, — bár helyes volna a ma­gyar nyelv szabályait itt is megtartani — hanem a fő és lényeges a preczizitás. Már jiedig azt maga a pénzügyminister ur is elismerte, hogy ez az 5. §. egyáltalában nincsen preczize szö­vegezve. Az sem áll, és ebben is egyeznek a t. pénzügyminister ur és ISTemess kéjyviselőtársam. hogy egyszersmindenkorra el volna ezzel intézve a készfizetések felvétele, mert, bocsánatot kérek, ez csak akkor állana, hogyha teljes biztosíté­kunk volna aziránt, hogy 1917-en belül a készfizetések tényleg fel fognak vétetni. E szakasz alapján pedig, a mint ezt már első felszólalásomban kimutattam, az lehetetlen, hogy 1917-ig a készfizetés életbe léjDJen. Ekkor tehát bele fogunk menni egy uj banktárgyalásba, de a készfizetések tényleges felvétele nélkül. T. ba­rátom egyáltalában csak állításokat, vélemé­nyeket és nézeteket koczkáztat, de ellenérveket nem hoz fel, pedig én első felszólalásomban érvekkel alapoztam meg állításaimat, a melyeket ő nem czáfolt meg. Ennek folytán természetesen az én érveimet az ő fejtegetései nem is ingathat­ják meg, azokat az ő felszólalása nem is érint­heti és nézeteimet nem változtathatja meg. A t. minister ur azt mondta beszéde ele­jón; hogy ő is.- kénytelen ismétlésekbe bocsát­71*

Next

/
Thumbnails
Contents