Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-116

ÍÍ6. országos ülés Í91Í márczius 7-éri/ kedden 561 nem egyéb, mint bizonyos mértékig a 14. §-nak másolata, Rakovszky István: A megforditottja! Nadányi Gyula: Még rosszabb mint a 14. §! (Mozgás. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Lukács László pénzügyminister: Legyen szabad megjegyeznem, hogy az osztrák alkotmánynak 14. §-a semmiféle összefüggésben, kapcsolatban vagy analógiában 5. §-szal nincs, sőt homlokegyenest az ellenkezője mindannak, a mi az 5. §-ban foglaltatik. .(TJgy van! jobbfelöl.) A 14. §. köztudomás szerint azokat az intézkedéseket foglalja magában, a melyek az osztrák alkotmány szerint megengedik, hogy a kormány saját felelősségére bizonyos törvénypótló rendeleteket bocsásson ki mindaddig, míg a törvényhozásnak alkalma lesz ezen fennforgó kérdéssel foglalkozni. Ez feltételezi a törvény kifejezett szavai szerint azt, hogy e szakasz csak akkor alkalmazható, ha a törvényhozás nincs együtt. Ellenben az 5. §. kifejezetten kimondja, hogy a parlamentnek együtt kell lennie és csak akkor számit az az egész határidő s eljárás, ha a parlament együtt van. A másik különbség az, hogy mig a 14. §. törvényt alkot, olyan határozatot alkot, a mely törvény erejével bir, tehát törvényt pótló rendeletet hoz létre, addig az az eljárás, a mely az 5. §-ban kontempláltatok, abszolúte nem intendál törvényalkotást és nem egyéb, mint a törvényhozás, vagyis a ház ellenőrzési jogának gyakorlása a kormány adminisztratív intézkedésével szemben. A 14. §. állandó alkatrésze az osztrák alkotmánynak, a mely, azt hiszem, fenn fog maradni mindaddig, a mig osztrák alkotmány létezik. Az 5. §. intendált intézkedése efemer, ideiglenes intézkedés, a mely, mihelyt elérte czélját, megszűnik létezni, mihelyt a készfizetések egy vagy más módon eldöntetnek, ennek az intézkedésnek létjogosultsága megszűnik, tovább semmi körülmények között, semmiféle más esetben nem alkalmazható. Ezekből láthatja a t. képviselőház, hogy a 14. §. és a jelen törvény 5. §-a között semmiféle rokonság, semmiféle analógia nincs. (TJgy van ! TJgy van ! a jobboldalon és a középen.) T. képviselőtársam beszélt arról is, hogy a felelősséget itt mi — ha jól .értettem — áttoljuk a bankra az által, hogy a bankot bevonjuk a kormánynak ezen akcziójába. Itt, nézetein szerint, sem felelősség megosztásáról, sem bizonyos vétójognak másokra való kiterjesztéséről nincs szó. Felelősség megosztásáról azért nem, mert hiszen a bank csak arra van kötelezve hogy egy javaslatot tegyen: ezt a javaslatot a kormányok vagy magukévá teszik vagy nem •teszik magukévá, (TJgy van! TJgy van! a jobboldalon és a középen) de minden körülmények között attól a percztől kezdve, hogy a kormány átveszi ezt a javaslatot, mindaz, a mi azon túl ezzel a javaslattal történik 4s a mi ennek következtében történik, már ném a bank felelősEÉPVH, 3U.PLÖ 1910 —1915- V, KÖTET. sége alatt, hanem egyedül és kizárólag a kormány felelőssége alatt áll. • (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) T. képviselőtársam, valamint mások is felhozták azt az esetet, hogy valószínű, hogy Ausztriában ezt a javaslatot nem fogják elfogadni, hogy az 5. §. nem fog keresztülmenni a törvényhozásban. En ilyen jóslásokba bocsátkozni nem kívánok, nem tudom, fog-e vagy nem fog, csak egyet tudok és ez az, hogy abban az esetben, ha a megállapodás nem fog törvényhozási utón keresztülmenni, akkor mindenesetre igen súlyos komplíkácziók fognak beállani. Kelemen Samu : Az a kérdés, hogy az egész fogja-e hatályát veszítem! Mert akkor az egésznek kell hatályát veszitenie. Lukács László pénzügyminister: Most bátor vagyok Sághy Gyula t. képviselőtársam beszédére áttérni. Különösen hangsúlyozta a közjogi aggályokat ós a közjogi sérelmeket a miatt; hogy e szakasz által a bank, tehát egy részvénytársaság, egyenjogú tényezőjévé tétetik a törvényhozásnak a két országgyűléssel. Ez az itt kontemplált intézkedéseknek teljes félreértésén alapszik. Én még sohasem hallottam, hogy azért, mert egy szaktestülettől a kormány vagy a törvényhozás szakvéleményt kért, ez azt egyenrangú tényezővé tenné. (Helyeslés a jobboldalon.) Hisz a dolog természetében rejlik, hogy, ha valamely szakkérdésben akár a törvényhozás vagy a kormány felvilágosítást akar szerezni, azt a legkompetensebb faktortól kell hogy magának beszerezze és valaminthogy nem volna semmi alkotmányellenes abban, ha egy bányászati vagy geológiai kérdésben a törvényhozás az országos geológiai intézetet hivná fel szakvélemény adására, valamint nem volna semmi szokatlan vagy törvényellenes abban, ha, ipari vagy kereskedelmi kérdésekben az iparkamarákat hivja fel véleményadásra, . . . Polónyi Dezső: Nem részvénytársaság. Lukács Lászlő pénzügyminister: . . . ugy ebben sincs sem alkotmányellenes, sem szokatlan dolog, mert egészen természetes, hogy véleményt attól kell kérni, a ki a véleményadásra az adott viszonyok közt hivatva van. A t. képviselő ur a házszabályok sérelmét is felhozta és azt mondta, hogy a házszabályokon is sérelem esik. Én ugy tudom, hogy minden házszabálynak az a czélja, hogy a ház tanácskozásainak rendjét és eredményességét biztosítsa, (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Más czélja egy házszabálynak nem is lehet, és a mely házszabály ennek a czélnak meg nem felel, az nem érdemli meg, hogy házszabálynak neveztessék. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Ha ez így van, akkor kérelem, micsoda sérelme foglaltatik a házszabályoknak abban, ha itt egy oly intézkedéssel állunk szemben, mely ugyanazt czélozza, hogy t. i. a ház vagy a házak tárgyalásai eredményre vezessenek és hogy kizárassék az, hogy házszabályellenes eljárásokká? esetleg egy kisebb-