Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-116

ÍÍ6. országos ülés Í91Í márczius 7-éri/ kedden 561 nem egyéb, mint bizonyos mértékig a 14. §-nak másolata, Rakovszky István: A megforditottja! Nadányi Gyula: Még rosszabb mint a 14. §! (Mozgás. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Lukács László pénzügyminister: Legyen szabad megjegyeznem, hogy az osztrák alkot­mánynak 14. §-a semmiféle összefüggésben, kap­csolatban vagy analógiában 5. §-szal nincs, sőt homlokegyenest az ellenkezője mindannak, a mi az 5. §-ban foglaltatik. .(TJgy van! jobbfelöl.) A 14. §. köztudomás szerint azokat az intéz­kedéseket foglalja magában, a melyek az osztrák alkotmány szerint megengedik, hogy a kormány saját felelősségére bizonyos törvénypótló rende­leteket bocsásson ki mindaddig, míg a törvény­hozásnak alkalma lesz ezen fennforgó kérdéssel foglalkozni. Ez feltételezi a törvény kifejezett szavai szerint azt, hogy e szakasz csak akkor alkal­mazható, ha a törvényhozás nincs együtt. Ellen­ben az 5. §. kifejezetten kimondja, hogy a par­lamentnek együtt kell lennie és csak akkor számit az az egész határidő s eljárás, ha a par­lament együtt van. A másik különbség az, hogy mig a 14. §. törvényt alkot, olyan határozatot alkot, a mely törvény erejével bir, tehát törvényt pótló rende­letet hoz létre, addig az az eljárás, a mely az 5. §-ban kontempláltatok, abszolúte nem intendál törvényalkotást és nem egyéb, mint a törvény­hozás, vagyis a ház ellenőrzési jogának gyakor­lása a kormány adminisztratív intézkedésével szemben. A 14. §. állandó alkatrésze az osztrák alkotmánynak, a mely, azt hiszem, fenn fog ma­radni mindaddig, a mig osztrák alkotmány létezik. Az 5. §. intendált intézkedése efemer, ideiglenes intézkedés, a mely, mihelyt elérte czélját, meg­szűnik létezni, mihelyt a készfizetések egy vagy más módon eldöntetnek, ennek az intézkedésnek létjogosultsága megszűnik, tovább semmi körül­mények között, semmiféle más esetben nem al­kalmazható. Ezekből láthatja a t. képviselőház, hogy a 14. §. és a jelen törvény 5. §-a között semmiféle rokonság, semmiféle analógia nincs. (TJgy van ! TJgy van ! a jobboldalon és a középen.) T. képviselőtársam beszélt arról is, hogy a felelősséget itt mi — ha jól .értettem — áttol­juk a bankra az által, hogy a bankot bevonjuk a kormánynak ezen akcziójába. Itt, nézetein szerint, sem felelősség megosztásáról, sem bizo­nyos vétójognak másokra való kiterjesztéséről nincs szó. Felelősség megosztásáról azért nem, mert hiszen a bank csak arra van kötelezve hogy egy javaslatot tegyen: ezt a javaslatot a kormányok vagy magukévá teszik vagy nem •teszik magukévá, (TJgy van! TJgy van! a jobb­oldalon és a középen) de minden körülmények között attól a percztől kezdve, hogy a kormány átveszi ezt a javaslatot, mindaz, a mi azon túl ezzel a javaslattal történik 4s a mi ennek kö­vetkeztében történik, már ném a bank felelős­EÉPVH, 3U.PLÖ 1910 —1915- V, KÖTET. sége alatt, hanem egyedül és kizárólag a kor­mány felelőssége alatt áll. • (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) T. képviselőtársam, valamint mások is fel­hozták azt az esetet, hogy valószínű, hogy Ausztriában ezt a javaslatot nem fogják elfo­gadni, hogy az 5. §. nem fog keresztülmenni a törvényhozásban. En ilyen jóslásokba bocsát­kozni nem kívánok, nem tudom, fog-e vagy nem fog, csak egyet tudok és ez az, hogy abban az esetben, ha a megállapodás nem fog törvény­hozási utón keresztülmenni, akkor mindenesetre igen súlyos komplíkácziók fognak beállani. Kelemen Samu : Az a kérdés, hogy az egész fogja-e hatályát veszítem! Mert akkor az egész­nek kell hatályát veszitenie. Lukács László pénzügyminister: Most bátor vagyok Sághy Gyula t. képviselőtársam beszé­dére áttérni. Különösen hangsúlyozta a közjogi aggályokat ós a közjogi sérelmeket a miatt; hogy e szakasz által a bank, tehát egy rész­vénytársaság, egyenjogú tényezőjévé tétetik a törvényhozásnak a két országgyűléssel. Ez az itt kontemplált intézkedéseknek teljes félreérté­sén alapszik. Én még sohasem hallottam, hogy azért, mert egy szaktestülettől a kormány vagy a törvényhozás szakvéleményt kért, ez azt egyen­rangú tényezővé tenné. (Helyeslés a jobboldalon.) Hisz a dolog természetében rejlik, hogy, ha valamely szakkérdésben akár a törvényhozás vagy a kormány felvilágosítást akar szerezni, azt a legkompetensebb faktortól kell hogy ma­gának beszerezze és valaminthogy nem volna semmi alkotmányellenes abban, ha egy bányá­szati vagy geológiai kérdésben a törvényhozás az országos geológiai intézetet hivná fel szak­vélemény adására, valamint nem volna semmi szokatlan vagy törvényellenes abban, ha, ipari vagy kereskedelmi kérdésekben az iparkamarákat hivja fel véleményadásra, . . . Polónyi Dezső: Nem részvénytársaság. Lukács Lászlő pénzügyminister: . . . ugy ebben sincs sem alkotmányellenes, sem szokatlan dolog, mert egészen természetes, hogy véleményt attól kell kérni, a ki a véleményadásra az adott viszonyok közt hivatva van. A t. képviselő ur a házszabályok sérelmét is felhozta és azt mondta, hogy a házszabá­lyokon is sérelem esik. Én ugy tudom, hogy minden házszabálynak az a czélja, hogy a ház tanácskozásainak rendjét és eredményességét biz­tosítsa, (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Más czélja egy házszabálynak nem is lehet, és a mely ház­szabály ennek a czélnak meg nem felel, az nem érdemli meg, hogy házszabálynak neveztessék. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Ha ez így van, akkor kérelem, micsoda sérelme foglaltatik a házszabályoknak abban, ha itt egy oly intéz­kedéssel állunk szemben, mely ugyanazt czélozza, hogy t. i. a ház vagy a házak tárgyalásai ered­ményre vezessenek és hogy kizárassék az, hogy házszabályellenes eljárásokká? esetleg egy kisebb-

Next

/
Thumbnails
Contents