Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-114

ÍM. országos ülés 1911 márczuis í-én, szombaton. mi Fodor Kálmán : A bohóczok örülnek ! Elnök." Következik az 5. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Zlinszky István jegyző: Sághy Gyula ! (Hall­juk ! Halljuk ! Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk! Sághy Gyula: T. képviselőház! Az által, hogy a tárgyalás alatt lévő törvén}'] avaslatot a t. ház többsége elfogadta, a közös bank sorsa, szemben a magyar nemzeti külön bank álláspontjá­val, 1917-ig el van döntve. Az általános tárgyalásban az a párt, a mely­hez tartozni szerencsém van, de azt hiszem, az egész 48-as függetlenségi ellenzék, mikor elvi állás­pontjából kiindul külön bank felállítása mellett küzdött, nem azért tette, mintha azt hitte volna, hogy a mai viszonyok, a jelen körül­mények között ezen eszmét tényleg megvalósitani is képes lesz, habár jelenleg a ház kisebbségét ké­pezi. És ha mégis résztvett az eszmeharczban, tette ezt elvi álláspontjánál fogva, és azért, hogy ezen eszmének a nemzet minél szélesebb rétegei­ben propagandát csináljon, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy ez az eszme a nemzet széles rétegeiben minél mélyebb gyökereket verjen, hogy majd 1917-ben azok, a kik akkor lesznek hivatva az önálló magyar nemzeti bank eszméjét képviselni, annak diadalát inkább kérjesek leg)?enek biztosí­tani. (Helyeslés haljelöl.) De ha egyelőre el is van ezzel döntve, hogy 1917-ig már külön bankmik nem lehet, hanem a közös bank addig fenn fog állani, ez az ellen­zéket nem mentheti fel azon kötelezettség alól, sem nem alterálhatja azon jogát, hogy a most már általánosságban elfogadott törvényjavaslat­nak álláspontjára helyezkedve, ezen álláspontból kiindulólag ne törekedjék a javaslaton mindazo­kat a javításokat és módosításokat megtenni, a melyeket a nemzet pénzügyi függetlenségének ér­dekében szükségesnek lát. És ne törekedjék mind­azon káros és veszedelmes intézkedések eliminá­lására, (Igaz! Ugy van! a szélsőbáloldalon.) a melyeket mind közgazdasági érdekeink, mind függetlenségünk szempontjából károsaknak és ve­szedelmeseknek tart. ne törekedjék eliminálni olya­nokat, a melyek jogi, alkotmányos és főleg közjogi szempontból károsaknak, sőt veszélyeseknek ité­lendők. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Ilyen sérelmesnek tartom én közjogi szem­pontból először is magát az 5. §-t, a melyet most tárgyalunk, a melyről most van szó. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Még pedig először azért, a mint ezt már az általános vita folyamán gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam és más kép­viselőtársaim is hangsúlyozták, hogy a magyar közgazdaságnak ilyen fontos kérdésébe, mint a készfizetések felvételének törvényhozási elinté­zése, belevon egy olyan faktort, a mely a mi tör­vényhozásunkba beavatkozási joggal nem bír, természetszerűleg nem is bírhat, a mely a törvény­hozási tényezőkön és faktorokon egészen kívülálló tényező. Még ha nem is volna szó ilyen fontos kérdésről, akkor sem lehetséges és alkotmányos és közjogi szempontból meg nem állhat, hogy a magyar törvényhozás intézkedéseibe ilyen, teljesen idegen tényező nyerjen illetéktelen befolyást. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) Már pedig egy ily — bár az állam által igen nagymérvű és messzeterjedő privilégiummal felruházandó, de magában mégis csak egyszerű részvénytársaság jut efféle befolyáshoz az 5. §-ban, sőt egyenesen kezde­ményezési joghoz, a milyen kezdeményezési joggal, parlamentáris kormányrendszer mellett és alkot­mányos államokban csak maga a parlament és az alkotmányos kormányok, vagy a képviselőháznak minden egyes tagja bírhat. Azon kívülálló tényezők tehát ilyen joggal nem ruházhatók fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) E szakasz szerint, az Osztrák-Magyar Bank, ez a részvénytársaság, legalább is egyenrangú tényezőnek tekintetik a készfizetések felvétele törvényhozási utón való elintézésénél a törvény­hozás jogosult és illetékes faktoraival. Kezdemé­nyezési jog adatik neki, a törvénjdiozás jogosult és illetékes faktoraival szemben. Már maga ez rendkívüli és szokatlan, s közjogi és alkotmányos szempontból feltétlenül aggályos, (Igaz! Ügy van ! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : És veszedel­mes !) hogy ilyen kívülálló részvénytársaságnak a törvényhozás jogkörébe ilyen közvetlen beavat­kozást engedjünk. Ezt nézetem szerint a kép­viselőház a törvényhozás jogkörének érzékeny sé­relme nélkül el nem fogadhatja, mert ez a törvény­hozótestületek szuverenitásának lesüfyesztése. a metyhez hasonló intézkedést hiába keresünk alkot ­mányos országban az egész világon. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azért én a magam részé­ről az 5. §. sérelmes intézkedéseihez, a melyeket még bővebben ki fogok fejteni, egyáltalában nem járulhatok és azok elfogadását teljes erőmmel, csekély tehetségem mérvéig ellenzem, a mint hogy ezen az állásponton van nemcsak ez a párt, a melyhez tartozom, hanem az egész ellenzék ; sőt ugy tudom, a kormánypárt körében is forog­nak fenn ily irányú aggodalmak. De még érzékenyebb sérelem az 5. §. 2. be­kezdésének második pontja, összefüggés ked­véért különben felolvasom az egész szakaszt (olvassa) : »Abban az esetben, ha az Osztrák­Magyar Bank módosított alapszabályainak 111. czikke alapján javaslatba hozza, hogy a bank­alapszabályok 83. czikkének felfüggesztése meg­szüntettessék, a magyar szent korona országai­nak kormánjra köteles a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával haladéktalanul tárgyalásba bocsájtkozni, a tár­gyalást lehetőleg sürgősen lebonyolítani és meg­egyezés létrejöttével a cs. kír. ausztriai kormány­nyal egyetértőleg megállapított napon az ország­gyűlésnek előterjesztést tenni az iránt, hogy az Osztrák-Magyar Bank alapszabályai 83. czikke

Next

/
Thumbnails
Contents