Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-113

113. országos ülés 191 í márczius 3-án, pénteken. 475 helyezésének kérdését ezen az alapon elintézni nem lehet. Ha a kormány valamikor gondolna aTra. hogy a banknak dualizálása mellett a részvények elhelyezésének kérdését el akarja intézni, akkor ezt egészen más alapon és ugy kell tennie, hogy azoknak a felét Magyarország részére biztosítsa. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ismert dolog a részvényeknek ez a borzasztó nagy titokban tartása, mely alapszabályszerűen van megállapítva ; hiszen az országban senkinek sem szabad tudomással birnia a részvényesek kilétéről. Egy jegybanknak a dolga szerintem nem lehet privát spekulácziónak a tárgya. Az országnak• '• feltétlenül köze van ahhoz, hogy kinek a kezében vannak jegybankjának részvényei és tudnia kell azt, hogy kinek adta át a szabadalmat : belföldieknek-e, külföldieknek-e, barátságos vagy ellenséges köröknek-e. (Ugy van! balfelől.) Hanem, a mikor az iránt érdeklődünk, hogy erről kimutatásokat kapjunk, süket fülekre találunk; ha valaki kérdezi, hogy a részvények hogy vannak elhelyezve, hallgatással mellőzik. Mi nem akarunk gyanúsítani, de a tiszta helyzetet kívánjuk, hogy lássa az ország tisztán, leiknek kezén vannak a részvények. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ennek következtében igenis megkívánhatjuk, hogy a részvényekről való kimutatások a jelentésbe és a közgyűlési jegyzőkönyvbe évenként felvétessenek. Ez a jegybank nyíltságának és a tiszta helyzetnek követelménye. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Tessék kimondani, a bankstatutumnak ide vonatkozó intézkedései megváltoztatásával, hogy a részvényeknek évenként való nyilvántartása kötelező, Nagyot haladva a statútumokban, áttérek a 25. czikknél a bankigazgatás egy-két kérdésének tárgyalására és mérlegelésére. A túloldalról s általában a pénzügyi körökben mindig az a felfogás tanúsíttatott velünk szemben, hogy a magyar igazgatóság teljes önállósággal rendelkezik és megszabja tetszése szerint a magyarországi hitelszükségletet. Dotáczió nincs, mint mondják. Ez volt őszerintük egy régi fenyegető rém, melylyel Magyarországon kimérték a határt, hogy meddig mozoghat, talán 150, talán 200 millió koronáig. Most dotáczió nincs és teljes szabadság van a magyar intézeteknél. .Ez a tényekkel homlokegyenest ellenkezik. Méltóztassék megnézni magukat a bankstatutumokat, melyek. ebben az irányban a felvilágosítást egyszerre megadják. Kinek van fentartva az összes üzletágakra vonatkozó intézkedés ? Kinek van fentartva a pénzeszközök meghatározása és az, hogy az egyes üzletágakra minő eszközök bocsáttatnak rendelkezésre ? Kinek van fentartva az. hogy az egyes fiókoknak és intézeteknek részletes utasításokat adhat ? Magának a Bécsben székelő •főtanácsnak, mely az egész hitelpolitikát intézi. A. budapesti igazgatóságnak annyira alárendelt szerepe van, hogy annak más, mint expeditiv, postamunkája egyáltalában nincs. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula : Csak fiók ! Holló Lajos: Itt van, felolvasom. A budapesti igazgatóság köteles a főtanácsnak a bankintézetekhez irányzott minden rendelkezéseit teljesen végrehajtani, a banktanács jogosítva van ezeket közvetlenül az egyes intézetekhez intézni, és az igazgatóságnak csak utólag bejelenteni, hogy ő ilyen intézkedést tett. Még csak arra sem méltatják ezt az igazgatóságot, hogy az ő kezén menjen keresztül a rendelkezés, hanem fordulhatnak direkte az egyes alárendelt fiókintézethez s ez által intézheti a főtanács az ő üzleti és hitelpolitikáját. Más jegybankoknál ebben az irányban nagy változások következtek be az utóbbi időben, t. i., ezeket belevonták az ország parlamentáris életének felügyeletébe. Nem azért, hogy ott pártpolitikát csináljanak, hanem hogy annak a banknak szűkkörű, egyszerűen saját üzleti érdekeit néző politikáját ellenőrzés alá vegyék. Évenkint egyszer ezek a bizottságok felülvizsgálják azt, vájjon az egyes gazdasági ágakban követett hitelpolitika mennyiben felel meg az ország érdekeinek, és midőn látják, hogy például a mezőgazdasági életben nem volt megfelelő a jegybank működése, változtatásokat proponálnak, s a mennyiben a bank ennek meg nem felelne, parlamentáris eljárás és kritika tárgyává teszik a jegybank működését. Nem is lehet kivonni az országnak közvetlen felügyelete alól az ilyen jegybanknak egész működését, és azt nem szabad kizárólag ugy tekinteni, hogy a részvényesek űzzék az ő szerveikkel azt a hitelpolitikát, a mely mennél nagyobb dividendákat biztosit a bank részére. Ezt teljesen ki kell zárni a jegybank egész működéséből. A jegybanknak nagy gazdasági intézménynek kell lennie s a gazdasági intézmények felügyeletét kell biztosítani és pedig évről-évre állandó felügyeletét. Annak a kormánybiztosnak, a ki be van állítva a szervezetébe — jól mondta Lovászy Márton t. képviselőtársam — nem méltó szerepe az, hogy báb legyen, hogy a legfontosabb akcziónál, a kamatláb megállapításánál semmi beleszólása ne legyen. Ellenkezőleg másutt a kormánybiztosok utján a kormányok a bank egész működéséhez hozzászólhatnak és ebben az irányban teljes mértékben biztosítani is kell a befolyást. Nálunk ez rendkívüli hátrány. Igaz, nehézzé teszi a dolgot, hogy két állam között kell ezt a jogkört megosztani és a mit mi magunknak követelünk, azt természetesen Ausztria részére is kellene biztositanunk. De, azért ez nem volna még ebben az irányban sem akadály, mert Ausztriának is, Magyarországnak is az érdekei ki volnának elégíthetők bizonyos mértékben a közös bank intézménye által. Ha tehát mi kormánybiztosunk által, mint ottani bizalmi emberünk által látnók, hogy a bank működése Magyarország ipari és gazdasági életében nem azt a funkeziót fejti ki, a melyet mi hozzá füzünk, akkor itteni hozzászólásunk, felvilágosítás kérésünk és más parlamenti ellenőrzésünk nagyobb mértékben kellene,-hogy 6Q*