Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-113

474 • 11 ;l. országos iüés 1911 márczins 3-án, pénteken. hitelpolitikának a czentrális vezetésétől, nekik az kell, hogy az a bécsi bank — mert nevezzük nevén a gyermeket (Igaz ! ügy van ! balfelől.) — nyerjen szabadalmat itt is, Boszniában is, a birodalom többi részeiben, tartományaiban is, a hasznot ők kiveszik maguknak mindezen üzletekből, de magá­nak a hitelpolitikának, a bankszervezet központ­jának a birodalom fővárosában, Bécsben kell lenni és hiába argumentálunk mi itt teljes igazságokkal, ezek nem hatnak. Itt csak egy komoly elhatározás segitene az ország részéről, a mely megindul czélokkal, ha nem is az önálló bank felállításával, mint azt mi itt kívánjuk, hanem ha a másik pártnak tagjai, a közös bank hivei megindulnának közös czélokkal, mint a minő pl. a bank dualizálása. a jelzálogüzlet áthelyezése stb. megindulnának mint férfiak, lelki­ismeretesen és politikai becsülettel kitartanának álláspontjuk mellett, — akkor lehetne eredményt kivivni. (Helyeslés a baloldalon.) De ma, midőn semmiféle helytállást nem tapasztalnak részünkről, olyan eljárást fognak velünk szemben tanusitani, hogy kigúnyolják minden józan érvünket, melyeket mi itt hangoztatunk és a sic volo sic jubeo paran­csával jönnek elénk és diktálják nekünk a fel­tételeket, melyeket azután el kell fogadnunk. Itt teszek emlitést — mivel a 2. czikkről van szó — a bankfiókok felállításáról. Rendkivüli nagy előnyként és kedvező körülmény gyanánt szereti a t. kormány feltüntetni, hogy Magyarorszá­gon is, Ausztriában is, újólag 10 bankfiókot állí­tanak fel. Már rámutattunk ennek bizonyos követ­kezményeire. Az tény, hogy a magyarországi bank­fiókok felállitása még mindig szükséges, mert olyan helyeken állittatnak fel, a hol ebből nyereség van. de hogy Magyarország hozzájáruljon az ausztriai rossz bankfiókok veszteségeihez és azt a negyedmilliót, melyet már eddig is osztrák bank­fiókokon elveszítünk, a magyar állam nyereség­részesedéséből leírják és hogy most újólag fel­állítanak 10 osztrák fiókot még rosszabb helyeken és megint ujabb veszteségek fognak ezek révén előállni, hogy ez érintetlenül hagyja azután Ausz­triának a részesedését, ezt nem tartom igazságos­nak. (Helyeslés a baloldalon.) Tessék felállítani Ausztriában akár 30 bank­fiókot is, de az azzal járó veszteségek az illető állam nyereség-részesedéséből vonassanak le. Ma> gyarországon minden bankfiók felállitása nyere­séggél jár, és ebben részesül Ausztria ; ellenben mi áz, osztrák bankfiókoknak veszteségéből szintén kiveszszük a magunk részét, a mi nem helyes, és nem igazságos, és ezt még fokozza, ha ujabb 100 osztrák bankfiókot állítanak fél. Ezeket akartam a 2. czikkel kapcsolatban el­mondani. Most áttérek a 8. czikkre és a szabada­dalom második czimére, mely a részvényesekre vonatkozik. A részvényesek kérdését is eléggé ki­fejtettük már és csak rekapitulálásokról lehetne szó. Megmondtuk már. hogy azzal a feltételezéssel, azzabä czinizmussal ne jöjjenek ide, hogy azt taná­csolják, vegyék meg a magyarok a részvényeket, mert hiszen lehetne még részvényt vásárolni töb­bet is. Igaz, hogy valamivel lehetne emelni a magyar perczentuácziót, de mi az ? Magyarország a rész­vények birtokában ma 6%-kal részesedik, és ezt a 6%-ot is évek hosszú munkájának köszönhetjük, mikor t, i. vidéki bankjaink igen hazafiasán és okosan, de különben egy kis spekuláczióból is, hogy részt vehessenek kissé bőségesebben a vissz­leszámitolási üzletben, ezzel a számítással bele­mentek részvényvásárlásba és felvitték a részvé­nyekben való részesedés arányát 6%-ig. De mikor lehet elérnünk az 50%-ot ? Mikor lehet a rész­vényeknél ezt a befolyást elérni .?, • Tisztára képzelődés, légvárakra való építés, hogy mi ez utón, bevásárlás utján valamikor a dualizálást elérjük. Ennek nem lehet más módja, mint az a radikális, egészséges, észszerű mód . . . Polónyi Dezső : Inkompatibilitás ! Holló Lajos : . . . megállapítani a bankrészvé­nyek státusát, az osztrák kézben lévők státusát és vagy a részvénytőkét annyira felemelni, hogy a Magyarországra eső státus ennek ellenértéke legyen, vagy pedig a meglévő mostani részvény­tőkét felére leszállítani visszafizetéssel és részvény­tőkeleirással és a tartalékban való megfelelő részesedéssel is. Az eddigi részvényesek jogait semmivel sem. lehet sérteni, azoknak szerzett jogaik vannak, ezeknek sérelme nélkül is akként kell tehát ezt keresztülvinni, hogy a részvény­tőke felének birtoka mégis a magyar közönség részére biztositva legyen. Ennek következtében a megállapítandó rész­vénytőke felét átveszi a magyar kormány, Magyar­országon aláírásra bocsátja, a mi által a részvény­tőkének felét Magyarországon plaszirozza; így mind a két állam gazdasági életének jogai egyenlően lesznek biztosítva a banknak szervezetében. Hiszen látjuk, hogy végre is a részvényeseken fordul meg minden, a részvényesek választják meg a fő­tanácsot, ők állapítják meg a banknak egész hitel­politikáját, a részvényeseken fordul meg az ország gazdasági életének megtermékenyítése a hitel­források felhasználásával, egyszóval minden, a mi egy jegybanknak életszervezetével összefügg ; az a rendkivüli nagy és komoly hivatás, a melyet itt többszörösen kiemeltünk, szintén a részvényesek felfogásától, szellemétől, gazdasági érdekeitől függ. Ennek következtében tehát, ha súlyt helyezünk arra, hogy Magyarországnak megfelelő hitelpoli­tikája legyen, a részvények birtokára kell a súly helyeznünk (Ugy van ! ügy van ! a bal-és a szélső­baloldalon.) és akkor nem elég ilyenekkel jönni ide, mint a milyenekkel a t. pénzügyminister ur jön, hogy azt mondja : tessék, vásároljon az ország részvényeket. Ez czinikus felfogás, tudva a hely­zetet, tudva azt, hogy a részvények plaszirozva vannak, be vannak zárva erős Wertheim-szekré nyékbe ... ' Polónyi Géza : Fidei comissumok ! Holló Lajos: -.jól kamatoznak, 6—7—8 százalékos hasznot hoznak és a tartalékkal együtt folytonosan nőnek és nőnek. A részvények eb

Next

/
Thumbnails
Contents