Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-113

113. országos ülés 1911 im ezt a bankjavaslatot előzetesen letárgyalhatjuk s hogy majd 1910 deozember 31-én a bankszabadalom már meg lesz hosszabbítva. Azonban azon ténynyel ma már számolnunk kell, hogy nincs érvényben a bankszabadalom. Nekünk tehát azt a szövegezést, hogy a bankszabadalom 1910 január 1-étőT kezdve hosszabbittatik meg, törvényszerkesztési szempontból sem lehet íentartanunk. Ennek más megoldása nem lehetséges, mint az, hogy mi megállapítjuk a bank részére ezt a szabadalmat, megkötjük vele ezen szerződést, de az csak akkor lép életbe", mikor a törvény szentesítése után az életbeléptetési szankczióval el lesz látva. Ezt előbb életbeléptetni és visszamenőleg szabadalmat adni 1910 deczember Sl-étól egyáltalában nem lehet, mert akkor akár azt mondhatnók, hogy 30 évről élőbbről is lehet szabadalmat adni, hogy a bank 30 évvel ezelőttről is gyakorolhatja a jegykibocsátási jogot. Ez törvényszerkesztési szempontból teljesen tarthatatlan helyzet. Es ha a minister nr belátta, hogy az »érvénybcn lévő« szavakat törölnie kell, akkor azt a néhány konstruktív kifejezést, a mely a törvénynek szépséghibája, szerkezeti hibája, szintén méltóztassék megváltoztatni s a törvényt akként konstruálni, hogy ez a bankszabadalom akkor lép életbe, mikor a törvény szentesítés folytán hatályba és életbelép. E tekintetben Polónyi Géza t. képviselőtársunk módosítása fedi a mi álláspontunkat és igy mi ahhoz hozzájárulunk. (Helyeslés a, szélsőbaloldalon.) Most átmenve a banknak ezen ujabb rövid kritikájába a statútumokkal kapcsolatosan, én is néhány kérdést vagyok bátor érinteni (Halljuk! Halljuk! a szélsőbahldalon.) s elsősorban a második czikkelynél annak a bizonyos paritásnak dolgát felhozni. Azt mondja a t. pénzügyminister ur, hogy az, hogy a bank székhelye Bécsben van, (Zaj. Elnök csenget.) és hogy a bank közgyűlései Bécsben tartatnak, csak czélszerüségi kérdés, mert a részvényeseknek ezélszerübb közelebb lenni a lakásukhoz, és ott ülésezni, semhogy egy másik államban teljesíteni kötelezettségüket. Hát tegyük fel, hogy teljesen külföldi embereknek, külföldi tőkének kezébe adná Magyarország a jegybank alapításának jogát; akkor az a külföldi tőke, a maga aránylag csekély összegeivel, mert hiszen százmilliók az ország hitelére nézve semmi jelentőséggel nem bírnak, már azt igényelhetné, hogy az állam necsak a vállalati nyereséget akarja biztosítani, hanem az állam lemondjon államiságának minden követelményéről is ? (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hiszen létesittetünk idegen emberekkel vasutakat, de csak a vállalat jogát adjuk ilyenkor a vasútnak vagy más vállalatnak, de az állam nem mond le arról, hogy ott közlekedési politikát űzzön, vagy más tekintetben szuverenitását megvédje. Ha tehát teljesen idegen tőkéseknek adnák is meg Magyarországon a bankszabadalom jogát, az államiságból kifolyó követelményt hozzá kellene fűzni, hegy az a külföldi bank itt tartsa KÉPVH. 5"APLÓ 1910 1915. T. KÖTET. márczius 3-án, pénteken. 473 közgyűléseit, és igy, mivel közös bankról van szó, követelhető, hogy felváltva. Magyarországon és Ausztriában tartsa a bank a székhelyeit és közgyűléseit, valamint követelhető az is. hogy az állam szuverenitásából kifolyó követelményeket a bank respektálja. Itt nem jöhetnek figyelembe ilyen czélszerüségi szempontok, valami vendéglátás féle. Az állam tartozik ezzel önmagának a saját szuverenitásának, a saját tekintélyének, és semmire sem beesüli az államának méltóságát az a kormány, a mely ezeket a kérdéseket könnyelműen kezeli. Ugyanezek a szempontok vonatkoznak az állam nyelvének kezelésére is, a mint azt t. képviselőtársaim itt felhozzák. Az állam nyelvének kezelésénél nem is minősíthető hiba az, hogy egy állam a saját intézményében nem gondoskodik arról, ha oda megy valamely állampolgár és az állam nyelvén akar az intézmény közgyűlésén felszólalni, indítványt tenni, ott ne érvényesíthesse az állam nyelvét. Ilyen alárendeltséget nem hiszem, hogy a legkisebb Balkán állam is eltűrne, de nincs oly exotikns állam sem, a mely idegen tőkét vonz magához és ilyet megengedne. Sokkal nagyobb tekintettel van minden állam a maga méltóságára, semhogy szuverenitásának külsőségeit és nyelvének elismerését ne követelné. A második czikk azt tartalmazza, hogy a jelzálogüzlet, jelzáloghitel, a záloglevélüzlet Budapesten nem gyakorolható, hanem ez csakis a székhelyen, vagyis Bécsben gyakorlandó. Ámde a mikor követeljük, hogy a bank az ő üzletkörét arányosabban oszsza meg Magyarország és Ausztria közt és a mikor rámutatunk arra a rendkívül i aránytalanságra, hogy Ausztriában 8 millió a bank üzleti forgalma, Magyarországon pedig körülbelül 2 millió, akkor azt mondják, a devizaüzletet, a mely ennek a legnagyobb kontingense. Magyarországra nem lehet áthelyezni, mert Magyarországon nem lehet deviza-hitelpolitikát vagy deviza-üzletkört folytatni, mert Magyarországnak nincs az a külföldi relácziója és kereskedelme, a mely lehetővé teszi ezt, a miért is azt meg kell hagyni Bécsben. Mikor j>edig meghatároztuk, hogy ott van a jelzálog, a melyet nem lehet Ausztriában folytatni, mert ebből kilencz tizedrész esik Magyarországra, akkor azt mondják, hogy ezt azért nem lehet Magyarországba áthozni, mert kizárólag a székhelyen űzendő, tehát az alapszabályok zárják ki Magyarországot, mert ezek azt tartalmazzák, hogy a jelzálog- vagy záloglevélüzlet csak a székhelyen űzhető. Mi ebben a tartható argumentáczió ? A devizát nem lehet Magyarországra áthozni, mert Magyarországon devizaüzletet nem lehet folytatni, a jelzálogüzletet pedig azért nem lehet áthozni, mert Ausztriában nincs. E szerint azt ott kell a székhelyen tartani. Kérem, a nem-akarásnak ezek a borzasztó következetlenségek az eredményei. Nem akarják megfosztani Ausztriát és Bécset ennek az egész 60