Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-113

113. országos ülés 1911 léptetni, mint a minőket ezen bankstatutum tartalmaz. így magam is kénytelen vagyok csupán csak a főbb dolgokkal és a legszembeötlőbb hiányokkal foglalkozni, a melyekből kitűnik, hogy a törvényalkotásnak eía módja, a rendelkezéseknek ilyen generális és együttes megalkotása és törvénybeiktatása épen nem válik a törvényalkotás javára, mert épen az ilyen generális intézkedés révén csúsznak be azok a hiányok és hibák, a melyektől ezen bankstatutumok meglehetősen hemzsegnek. B statútumok 2. czikke egész kategorikusan azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az OsztrákMagyar Bank székhelye Bécs. Tisztelettel bátor vagyok kérdezni az igen tisztelt túloldalt, mi az oka annak, és hogyan fér össze az 1867-iki törvényben lefektetett dualizmussal és paritással, hogy ezen közös intézményeknek, tehát még olyannak is, mint a bank, a mely a pragmatica sanctióbói nem folyik, a központja Bécs, és mi okozza azt, hogy ezeknek a közös intézményeknek tekintetében semmiféle megosztást keresztülvinni nem lehet. Én azt hiszem, hogy tisztán 67-es szempontból tekintve a dolgot, azoknak, a kiknek ennek az alapnak fentartása szivükön fekszik, mindent el kellene követniök az iránt, hog}^ ebben a tekintetben bizonyos méltányos megosztás álljon elő, hogy a közös intézmények központjainak egy részét Bécs helyett Budapestre tegyék át. Erősen meg vagyok győződve, hogy a 67-es alapnak épen az az államférfiú • termé a legnagyobb szolgálatot, a ki ebben a tekintetben bizonyos eredményeket vívna ki. Mert a 67-es alap ellen a mi részünkről épen az a legalaposabb kifogás, hogy nem tartalmaz sem dualizmust, sem paritást. És ha önök itt nem tudnak eredményeket kivivni, nekünk adnak fegyvert a kezünkbe a tekintetben, hogy Id mutathassuk, hogy ez a 67-es alap és mindazok az intézmények, a melyek erre fel vannak épitve, semmi tekintetben sem felelnek meg az egyenlőség, a paritás követelményeinek, hanem csupán leplezői Magyarország alárendelt helyzetének. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Különös dolog azonban, hogy ezzel a kategorikus rendelkezéssel szemben a 13. ezikk egy bizonyos konczessziót tartalmaz Magyarország részére ; t. i. hogy mig a 2. czikk egész határozottan rendelkezik az iránt, hogy az Osztrák-Magyar Bank székhelye Bécs, a 13. czikkben meg van a lehetőség arra nézve, hogy az Osztrák-Magyar Bank közgyűlése esetleg Budapesten is tartható legyen. Ez a rendelkezés az általános szokásokkal, a melyek szerint minden pénzintézet székhelyén tartja közgyűlését, és igy az Osztrák-Magyar Banknak is Bécsben kellene tartania közgyűléseit, ellenkezik és ennélfogva kérdeznünk kell, mi okozza egyszerre ezt a nagylelkűséget, hogy a rendes szokástól eltérve Magyarországnak bizonyos konczeszsziót adnak. Rájövünk nagyon hamar a megfejtésre, ha megfigyeljük a feltételt, a melyhez ez kötve van. A közgyűlés helye t. i. a szerint van meghatározva, hogy a közgyűlés tagjainak többsége márczius 3-án, pénteken. 469 magyar vagy osztrák állampolgárokból áll-e. Én azt hiszem, mindenki az első pillanatban tisztában lehet azzal, hogy ez a feltétel soha bekövetkezni nem fog. {Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A mikor tehát egy konczessziót adnak Magyarország részére, de azt egy soha be nem következhető feltételhez köti, akkor én ezt másnak, mint a magyar követelések kigunyolásának és kifigurázásnak nem tekinthetem és azt. mondom, hogy ha komoly konczessziókat ezen a téren elérni nem tudunk, az ilyen látszatkonczessziókra ne reflektáljunk és az ilyen vakulj-magyar-engedményekkel szakítsunk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Port hintenek az ország szemébe ! Lovászy Márton : Ennek a szakasznak 24. czikke azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a számvizsgálók és helyetteseik választásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy közöttük a monarchia mindkét államának polgárai is legyenek. Itt azt látjuk, hogy a statútumok nagyon sokat engednek Magyarország rovására abból a paritásból, a mely a főtanács tagjainak megválasztásánál fennáll. Hiszen tudjuk, hog)

r annak idején milyen heves harczok okozója volt az, hogy fentartassék a főtanács tagjainak megválasztásánál a paritás; Tisza Kálmán kormányzata alatt ez még kormányválságot is idézett elő. De én azt hiszem, hogy. ha szükségesnek tartjuk a paritást a főtanács összealkotásánál, akkor ezt az egész vonalon végig kellene vinni és akkor nem volna szabad megelégednünk olyan kijelentéssel, hogy a számvizsgálók, s helyetteseik választásánál csak arra kell figyelemmel lenni, hogy közöttük egy vagy kettő Magyarország állampolgárai közül is legyen. Ép ez az eset van a végrehajtó-bizottságnál, a melyről a 39. czikk intézkedik. E czikk intézkedései szerint a végrehajtó-bizottság a kormányzóból és a főtanács négy tagjából áll. Ez a végrehajtó-bizottság az Osztrák-Magyar Banknak egyik legfontosabb szerve, a mennyiben ezen bizottság teszi meg sürgős esetekben a kellő és halaszthatatlan intézkedéseket és ezeket a főtanácsnak a legközelebbi ülésen indokolva tudomására hozza. Itt is elmulasztották a paritásról való gondoskodást, a mely pedig, azt hiszem, ilyen fontos szervnél okvetlenül szükséges lett volna, mert hiszen, ha egyáltalán van értelme és czélja annak, hogy a paritást a főtanácsnál és a bank végrehajtó szervénél fentartsuk, akkor épen ilyen fontos szervnél, a mely a főtanács végrehajtó közege, okvetlenül figyelemmel kellett volna lenni erre, hogy a kormány nem gondoskodott e hiány pótlásáról abban az értelemben, hogy a végrehajtó-bizottság négy tagja közül két tag okvetlenül magyar állampolgár legyen. A 25. czikk tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a bankkamatlábat a főtanács határozza meg teljesen a maga hatáskörében és ebben a tekintetben a kormánybiztosok beleszólási jogát korlátozza és pedig annyira, hogy a kormánybiztosok ellenőrzési joga csak arra terjed ki, hogy a fő-