Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-113

468 113. országos ülés 1911 márcziüs 3-án, pénteken. ministerelnök ur, hogy ezt a felfogását itt a házban nem ismételte, de mindenesetre igen helyes lett volna, hogyha 6 ezt a nyilatkozatát, a melyről nem is hiszem, hogy megtörtént, vagy itt a házban, vagy }3edig a sajtóban megczáfolta volna. Mi semmi körülmények közt ehhez a felfogáshoz hozzá nem járulhatunk, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert alaptörvény az, hogy Magyarországot pátensekkel és rendeletekkel kormányozni nem lehet (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és semmiíéle kormányintézkedés a törvénynek hiányát nem jwtolhatja. Ezzel szemben az igen tisztelt pénzügyminister ur egészen helyes és egészen korrekt felfogást tanúsított, a mikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Osztrák-Magyar Bank alapszabályai 1911 január 1-ével érvényüket vesztették. Ennélfogva én ezt a módositást elfogadom, azonban arra kérem az igen t. pénzügyminister urat, hogy, ha már ezt az áUáspontot elfoglalta, tessék azt ezen az 1. §-on egész következetesen végigvinni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Felhívom az igen t. pénzügyminister ur figyelmét arra, a mi bizonyára elkerülte figyelmét, hogy ennek a szakasznak utolsó bekezdése ekként szól : »Az Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak egyéb határozatai, ideértve a bank jelzálog-hitelosztálya alapszabályait is, változatlanul érvényben maradnak.« Érvényben azonban csak az maradhat, a mi érvényben van, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) a mi elvesztette érvényét, az érvényben nem maradhat, azt újból életbe kell léptetni, azt újból hatályossá kell tenni. Azt hiszem, nem volna helyes törvényalkotás, ha egy és ugyanazon szakaszban, két, egymással ellenkező értelmű és ellenkező czélzatu rendelkezést tartanánk fenn. Én tehát ebből kiindulva, tisztán csak pótlásául az igen t. pénzügyminister ur módosításának, vagyok bátor egy rövid módositást benyújtani az 1. §-hoz, a mely ekként szólana : »A 3. bekezdés végén levő eme szavak helyett: »Változatlanul érvényben maraclnak<< tétessék : »ujból életbelépnek<<. Azt hiszem, ez ellen az igen t. pénzügyminister urnak és a többségnek kifogása nem lehet, mivel ez egyszerűen folyománya annak az álláspontnak, a melyet az igen tisztelt pénzügyminister ur és vele a kormány és a többség elfoglal, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A mi magát ezt az 1. §-t illeti, ennek az első bekezdésében foglalt azt a rendelkezését, hogy az Osztrák-Magyar Bank szabadalma 1917. év deczember 31-éig meghosszabbittatik, azon elvi álláspontnál fogva, a melyet én és az a párt, a melyhez tartozom, elfoglaltunk, természetesen el nem fogadhatjuk. Ez a szakasz itt bizonyos jogfentartással él, a mennyiben kimondja azt, hogy az OsztrákMagyar Monarchia mindkét államát önálló jegybankok felállitása tekintetében kölcsönösen megillető jog ez alkalommal igénybe nem vétetik. Mi ezeken a padokon ehhez az állásponthoz hozzá nem járulhatunk, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Szomorúan Játjuk, hogy a mi törvénykönyvünk tele van fentartott jogokkal, tele van irott jogokkal, a melyek mindig csak a pajároson maradnak, és a melyeknek érvényesítése minden egyes esetben, a mikor erre alkalom nyílnék, mindig csak elhalasztatik és olodáztatik. Mi a háznak ezen az oldalán azt tartjuk, hogy a nemzetnek jogai arra valók, hogy azok érvényesíttessenek is (ügy van ! a, szélsőbaloldalon.) és követni kívánjuk ebben a tekintetben a művelt világnak minden más nemzetét, a mely nemzetek bizony az ő jogaikkal teljes mértékben élnek, és azokat érvényesitik is. Elismerem, hogy jogoknak érvényesítéséhez mindenesetre szükséges az az erő, a mely azoknak érvényesítésére kell. Csakugyan látom is azt, hogy önök, t. többség, a túloldalon azt vitatják, hogy Magyarországnak és a magyar nemzetnek nincs meg az az ereje, hogy ezt a jogot érvényesíthesse, és azzal kellőképen élhessen. De, t. képviselőház, a mikor önök ezt az álláspontot foglalják el, a mikor a .most folyó vitában mindig siralmas helyzetben lévőnek tüntetik fel Magyarország gazdasági életét, olyannak, a mely önálló működésre és önálló gazdasági tevékenységre alig képes, akkor én ezzel nem tudom összeegyeztetni a többségnek azt az álláspontját, hogy ugyanakkor nem retten vissza attól, hogy erre a szegény, elmaradt országra óriási terheket zuditson. Én azt tartom, t. ház, hogy itt van végre az ideje annak, szakítani a fentartott jogok ezen álláspontjával és elérkezett az ideje annak, hogy jogainkat, a melyek a törvényben vannak lefektetve, érvényesítsük. Egyúttal erős meggyőződésünk az is, hogy ezen jogok érvényesitésére nem az erő hiányzik, hanem a gerincz. A szakasz harmadik bekezdése egy generális intézkedést tartalmaz a telántetben, hogy az Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak mindazon szakaszai, a melyek a jelen javaslattal módositást nem szenvedtek, a javaslat szerint — mint az imént kifejtettem helytelenül — továbbra is változatlanul »érvényben maradnak«, szerintem újból é] etbeléptettetnek. Ez a generális intézkedés okozza azt, t, képviselőház, hogy a mostani vitában mi ennél a szakasznál kénytelenek vagyunk azzal foglalkozni, a melyet az Osztrák-Magyar Bank alapszabályai tartalmaznak. Szerintem és a mint az előttem szólott t. képviselőtársaim is hangoztatták, ez a vitának egy teljesen helytelen formája, mert beható és részletes vita csakis ugy lehetséges, ha minden érdemleges intézkedés külön mérlegelés tárgyává, tehető. Annyival is inkább áll ez t. képviselőház, mert megszűnvén a régi alapszabályok érvénye 1911 január elsején, többé nem a fennállott intézkedéseknek meghosszabbításáról, hanem egészen újból való életbeléptetéséről, egy uj bankstatutum megalkotásáról van szó. És én nem tartom ä törvényhozás komolyságával összeférhetőnek, hogy egy ilyen generális intézkedéssel lehessen olyan nagy tömegű és sok oldalú intézkedéseket életbe-