Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

im 112. országos ülés 1911 márciius 2-án, csütörtökön. tutumokat mint privilégiumot beezikkelyezzük, lehetetlenség tehát, hogy ahhoz hozzászólási és módosítási jog ne illesse meg az összes képviselőket. Ha a kormány kezdeményezhet változtatásokat a régi, most hatályon kivül helyezett bankstatutumok tekintetében, akkor minden képviselőnek is megvan a házszabályok értelmében a kezdeményezési joga, tehát kell jogának lenni, hogy ezekhez az egyes határozmányokkoz módosításokat nyújtson be. (Ugy van ! balfelól.) Vájjon a törvényhozási technika szempontjából mi történnék, ha a ház gróf Batthyány előbb felhozott példáját követve azt mondaná ki az 1. §. harmadik bekezdésében, hogy a jelzáloghitelosztályra vonatkozó alapszabályok nem tartatnak fenn ? E 72 czikk helyébe semmi sem jönne ? Valamit csak kell beilleszteni. (Igaz! JJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ezzel csak úgy negativum van kimondva, ezek hatályukat nem nyerhetik vissza, mert most már nincsenek hatályban. Ha valakinek joga van azt inicziálni, hogy ezek a szakaszok kihagyassanak, akkor azt is van joga inicziálni. hogy kimondassák, hogy helyökbe mi jöjjön. Én nagyon kérem a t. elnök urat, — azt hiszem, legkevésbbé vonhatják kétségbe az én objektivitásomat — ne méltóztassék ehhez ragaszkodni és egy veszedelmes preczedenst előidézni a ház határozatával. Nagyon veszedelmes preczedens alkottatnék, ha a képviselő inicziálási joga szenvedne csorbát, mert ez a jog, ép ugy mint a kormányé, biztosítva van a házszabályokban és törvényeinkben. Én nagyon kérem a t. elnök urat, méltóztassék ebben megnyugodni; mi akkor is ugy értettük a dolgot, máskép nem is volt értelme a kérdés föltételének. Én nem azt mondom, hogy most másként gondolja ezt az elnök ur, de újra tisztázhatjuk az eszméket. Én abban nem látok módosítást, ha az általunk akkor így értett, nyilatkozatát a t. elnök ur maga is ebben az értelemben alkalmazza. Ezzel abszolúte semmit sem veszt az ügy, ellenkezőleg, -eleje vétetik annak a veszedelmes preczedensnek, mely a képviselőt inicziálási jogától megfosztaná. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Holló Lajos képviselőm- kíván a házszabályokhoz szólni. Holló Lajos: T. ház! Nagyon röviden óhajtok szólni, de kötelességem ezt megtenni a kérdés nagy fontosságánál fogva. Ugyebár mi letárgyaltuk ä nyolcz módosított szakaszt ? Csak ezt a nyolcz módosított szakaszt fogjuk érvényre emelni ? Mert a statútum többi szakaszai nem érvényesek, tehát a többi szakaszt törvényerőre kell emelni, mert különben nincs bankstatutum, miután az a 8. czikk nem lesz elegendő a bank életére. Ha pedig nekünk törvény erejére kell emelnünk a bankstatutum többi szakaszait, nincs-e nekünk módunkban hozzászólni ahhoz, hogy az egyes szakaszok módosíttassanak, vagy elejtessenek ? Tárgyalás nélkül, megvitatás nélkül akarja a ház, vagy a kormány azokat törvényerőre emelni ? Van-e a törvényalkotásnak ilyen módja egyáltalában ? Az igen t. elnök urat, a ki iránt igazán annyi bizalommal viseltetünk, a kinek törvénytisztelete, a házszabályokhoz való szigorú ragaszkodása annyira ismeretes előttünk, igazán bámuljuk, hogy ő ilyenféle kijelentést méltóztatott tenni, hogy ez tárgyaláson kívülálló anyag, hogy a bankstatutum vonatkozó szakaszai csak idézetképen vannak benn a törvényjavaslatban. Nekünk idézeteket kell törvényerőre emelni, és azok nem tárgyalás alatt lévő anyag ? A legfontosabb anyaga ennek a tanácskozásnak az, hogy a bankstatutum miként fog törvény hozásilag megalkottatni. A t. elnök ur azt hiszi talán, hogy a következetesség kényszeríti őt arra, hogy megmaradjon ezen álláspontja mellett. Ne méltóztassék azt hinni, hogy abban valami hiba lenne, ha a t. elnök ur belátná, azt, hogy az ő magyarázata nem volt egészen helyes. Mi teljes lojalitással jártunk el, mert a kérdést gróf Batthyány Tivadar nem arra tette fel akkor, hogv szabad-e nekünk a törvényjavaslat egyes szakaszaihoz hozzászólnunk és módosításokat beterjesztenünk. Hiszen ilyen kérdést parlamenti ember már egyáltalában nem tesz fel. Az ő kérdése világosan, expressis verbis az volt, hogy ezen 1. §. utolsó bekezdésében vannak az összes statútumok felhozva, tehát van-e neki joga a bankstatutumok egyes szakaszaihoz módosításokat vagy indítványokat beterjeszteni. Ez volt az ő kérdése az igen t. elnök úrhoz. Igaz, hogy nem egészen világosan a bankstatutumokra vonatkozott a válasz, de miután a kérdés igy lett feltéve, ennek következtében mi máskép nem. értelmezhettük, már csak azért sem, mert mi azt reméltük és ma is reméljük, hogy az elnök ur felfogásában a törvénytiszteletet és a házszabálytiszteletet a maga egész terjedelmében felfedezhetjük. Ha tehát az elnök ur nyilatkozatát azzal akartuk megegyeztetni, vájjon ez kongruens-e a házszabályokkal, akkor azt máskép nem is magyarázhatjuk. Máskülönben nem nyugodhattunk volna bele akkor sem, nem nyugodhatnánk bele most sem, mert a törvényalkotás régi technikája az, hogy a mikor azt mondja egy szakasz, hogy ezenkívül pedig a többi szakaszok törvényerőre emelkednek, akkor ezen többi szakaszokhoz nekünk jogunk van hozzászólni és azokhoz módosításokat beterjeszteni. A t. elnök ur is azt mondja, hogy egyes czikkeket ki lehet hagyni. Hiszen már Sághy Gyula t. barátom is hivatkozott erre beszédében. Ha nekünk jogunk van a statútumba egyes fejezeteket vagy egyes czikkeket behozni, nem áll-e jogunkban egyes czikkekből egyes kikezdéseket vagy egyes szavakat kihagynunk ? Hiszen a módosítások épen egyes kikezdések, egyes szavak kihagyásában és a szükséges uj szakaszoknak, uj bekezdéseknek, uj szavaknak beállításában állanak; Ebben van a módosításoknak egész lényege.. Ha szabad még egyre hivatkoznom, a t. elnök ur Földes Béla t. barátom módositására és indítványára mint egy helyes megoldási módra hivatkozott. A magam részéről is nagyon helyeslem