Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

íí% országos illés 1911 márczíus 2-án, csütörtökön. m A t. képviselő ur hivatkozik az én kijelentésemre. Ebből én nem vonok vissza semmit. Kijelentésem igy szólt — fel is olvasom (olvassa) : A házszabályok biztositják minden képviselőnek azt a jogot, hogy a tárgyalás folyamában az egyes szakaszokhoz módosítást nyújtson be vagy uj szakaszok felvételét javasolja.* Én épen olyan lojálisán adtam meg ezt a választ, a mit feltételezni okom és jogom volt, hogy a kérdés is hozzám lojálisán intéztetett és nem gondoltam arra, hogy itt arról van szó, hogy általam mintegy szabadalomlevelet akarnak kiálüttatni olyan módosítások számára, melyek szerintem meg nem engedhetők. (Igaz! Ugy van ! jobbfelől.) Ezt a képviselő urak bizonyára nem is intendálták, tehát csakis a napirenden levő törvényjavaslat szakaszaira vonatkozott az egész kérdés és a felelet és csakis azokra nézve mondtam, hogy igenis, azokra vonatkozó módosítások benyújthatók. Ezt most is fentartom. A képviselő urak azt mondják, hogy ha megváltoztatom nézetemet és beleegyezem abba, a mit akarnak, sokkal rövidebben érhetünk ezélt. Ez lehetséges, és abban igazuk lehet, hogy ha ragaszkodom álláspontomhoz, e felett még hosszú házszabályvita lehet és még később jutunk megállapodásra. De engem nem ez vezérel. A mint nem kívánom a képviselő urakat szólásjogukban korlátozni és a vitát rövidíteni, ugy arra sem lehetek tekintettel, hogy ilyen vagy olyan eljárás hosszabb vitára ad-e akót 1 (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nekem kötelességem a felett őrködni, hogy a tanácskozások házszabályszerű rendje megtartassék. (Ménk helyeslés jobbfelöl.) Már pedig e tanácskozásoknak házszabályszerű rendjét felforgatjuk akkor, ha olyan pontok, olyan szakaszok, melyek a tárgyalás alapjául elfogadott törvényjavaslatban egyáltalában nem foglaltatnak, itt tárgyalás alá vonhatók, s ha azokhoz még módosítások is beadhatók. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéfen. Mozgás balról,.) Közbevetőleg meg kívánom még jegyezni, hogy természetesen nem lehet szándékom, hogy a képviselő urakat a szólásban korlátozzam ; tapasztalhatták is, hogy nem korlátozom abban, bogy az I. §-nál reneksziók történ jenek a bankstatutumnak nem változott czikkeire. Itt az van kimondva, hogy a bankstatutumnak nem változott czikkei továbbra is érvénybe lépnek. Ha tehát valaki abban a nézetben van, hogy messzebbmenő módosításoknak kell történniük, hogy más szakaszoknak is módosíttatniuk kell, erre vonatkozó intenczióját kifejezheti, a ház elhatározása alá bocsáthatja abban a formában, hozzáfűzve az 1. §-hoz, mint azt Földes Béla t. képviselő ur tette. De hogy az illető szakasz módosítása javasoltassék, mely napirenden nincs, azt a házszabályokkal összeegyeztethetőnek nem tartom. Holló Lajos: Hogy lehet ilyen álláspontot elfoglalni! (Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Most még Polónyi Géza képviselő urnak akarok választ adni arra a felszólítására, hogy ezt ne bocsássam a ház; elhatározása alá. Én magam is megjegyeztem, ha kívánják, a ház elhatározását provokálhatom, de én nem szeretném azt provokálni, akkor is azt mondtam, hogy a házszabály érvénye felett a háznak tulajdonképen határoznia nem szabad. Én kétségtelennek tartom, hogy a házszabályok szerint csak ugy lehet eljárni, mint a hogy én azt körvonalozni bátor voltam, (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon és a közéfen. Mozgás a baloldalon.) és nem ugy, a mint azt Polónyi Géza t. képviselő ur kívánja. Igen fogok örülni, ha a t. képviselő urak ezen nézetembe való belenyugvásukkal szükségtelenné teszik azt, hogy erre nézve a ház elhatározását kérjem. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a közéfen. Mozgás és zaj a baloldalon.) Sághy Gyula képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólni. Sághy Gyula: T. ház! A mostani vita folyamán még inkább meggyőződtem arról, hogy itt tulajdonképen félreértés van. Az kétségtelen, hogy a mikor megelőzőleg gróf Batthyány Tivadar t. képviselő ur kérdést intézett az elnök úrhoz, a felett folyt a vita, vájjon a bankstatutumok egyes szakaszaihoz lehet-e hozzászólni, s azokhoz módosításokat benyújtani vagy nem, bár azok a törvényjavaslatban nem czéloztattak megváltoztatni. Mi az elnök ur enuncziáczióját mindnyájan olyan értelemben fogtuk fel, hogy lehet, mert hiszen erre vártuk a válaszát. Arról, hogy mi a kérdést a törvényjavaslat egyes szakaszaira gondoltuk volna, nem is lehet beszélni ; hiszen az magától értetődő dolog, hog}

r a törvényjavaslat szakaszaihoz hozzá lehet szólni, s azokat módosítani is lehet. E kérdés feltevése is szükségtelen volt, s csak az iránt intéztetett a kérdés, hogy a bankstatutumok egyes pontjai külön-külön megvitatandók-e, s lehetséges-e azokhoz módosításokat benyújtani. Mi mindnyájan ugy értettük, hogy a ház belenyugodott abba a felfogásba, hogy ez együttesen az 1. §-nál eszközöltessék. Én megengedem, hogy az elnök ur ugy értette az ő kijelentését, a mint most is ismételte, de mi ebben a felfogásban voltunk ; engem csak nem vádolhat senki, hogy nem vagyok objektív, de én is ugy értettem, hogy az 1. §-nál lehetséges lesz a statútumok pontjaihoz hozzászólni, s módosítást beadni. Méltóztassék még egyet figyelembe venni. Annál is inkább szükséges ezt most megengedni, mert hiszen a bankstatutumok hatályukat vesztették, tehát arról nem is lehet szó, hogy itt novelláris intézkedés történik, miután ezt a statútumot ma már a maga egészében egészen uj szerződésnek kell tekinteni. Természetesen az is hiba volt, hogy nem volt kinyomatva a statútum. Lehetetlenség, hogy vaktába fogadjunk el egy törvényjavaslatot. Azt hiszem, téved a mélyen t. elnök ur, a mikor azt mondja, hogy itt nincs szó a bankstatutumokról. (Ugy van ! balfelőL) Mikor mi azt mondjuk, hogy az Osztrák-Magyar Bank alapszabályai változatlan érvényben maradnak, akkor a banksta-