Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-112
458 ím. országos ülés 1911 n tangálnak,; mint ez a javaslat, ha ez a metódus itt érvényesülhetne. Azt hallottuk a t. pénzügyminister úrtól egyik legutóbbi nyilatkozatában, hogy ez a javaslat a novella természetével bir. Én szeretném látni, t. képviselőház, ha megmutatná nekem valaki azt,, hogy egy novelláris törvényjavaslatnak tárgyalására nézve más eljárási módot lehetne alkalmazni, mint akármely más törvényjavaslat tárgyalására. (Igaz / ügy van I a bal- és a szélsőbaloldalon.) Novelláris javaslatokat tárgyaltunk már mi akárhányszor és azon felfogást alkalmazva a novelláris természetű javaslatokra, a melyet a mélyen t. elnök úrtól ismételten hallottunk és a melyhez oly állhatatosan ragaszkodik, hogy t. i. ne tárgyalhassunk mást, mint a novellában foglalt czikkekkel érintett vagy nem érintett szakaszait a törvényjavaslatnak, a melyre novellát nyújt be a t. kormány, ez teljes lehetetlenség. (Igaz ! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A múlt országgyűlés tárgyalta pl. a büntetőtörvény novelláját és inczidentaliter igen lényeges módosítások tétettek egyes szakaszoknál, a mely szakaszoknak módosítása a benyújtott törvényjavaslatban nem volt indítványozva. Keresztül is ment több ilyen indítvány. (Igaz! ügy van ! balIdol.) Lehetetlen dolog tehát ez a tárgyalási mód. De, t. képviselőház, a magam felfogásának igazolására méltóztassanak még megengedni, hogy csak egy körülményre utaljak. Én már a múltkor, az e tárgyban megindult házszabályvita során, bátor voltam rámutatni minden tiszteletem mellett is, a melylyel a mélyen tisztelt elnök ur iránt viseltetem, arra, hogy az ő álláspontjában egy benső ellenmondást látok, a mely aggodalmam mindjárt a módosított czikkek tárgyalása során igaznak is bizonyult. Mert teljes logikai következetességgel keresztülvive a t. elnök urnak felfogását, a módosított czikkek tárgyalását se lett volna szabad és lett volna lehetséges másként megengedni, mint csak ugy, hogy csak azon bekezdéseknek a tárgyalását engedték volna meg, a melyek módosulást szenvedtek. (Igaz ! ügy van ! Helyeslés a bal- és a szélsőbahldalon.) Ezen felfogás szerint a nem módosított bekezdések és czikkek a tanácskozás keretébe abszolúte nem lettek volna bevonhatók. (Igazi ügy van! a baloldalon.) íme tehát ebből is kitetszik, hogy benső lehetetlenséget foglal magában a mélyen tisztelt elnök ur felfogása, épen ezért én nagyon kérem, hogy a tárgyalás további menetének nyugodtsága és talán gyorsítása szempontjából is méltóztassék hozzájárulni a mi felfogásunkhoz, mert egyedül igy lesz elérhető az a czél, a mely előttünk lebeg, hogy t. i. semmiféle törvényjavaslat miatt ne alkottassék itt olyan preczedens, a mely preezedenssel. szemben nekünk a leghatározottabb állást kellene elfoglalnunk, a mikor az ország.oly vitális jogait érintő törvényjavaslat részletes tárgyalásáról van szó, mint a jelenlegi törvényjavaslat. (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök; ábrahám De^ső- képviselő ur kivan szólni :';.•; .;.., ••...., írczíus 2fún, csütörtökön. Ábrahám Dezső: T. képviselőház! Én ®z elnöki tekintély iránti mély tiszteletből kifolyólag sem óhajtom az igen t. elnök ur kijelentését kétségbe vonni, csak a mennyiben a mostam kijelentése múltkori ténykedéseit nem teljesen fedi, annak teljes és hiteles tisztázhatása végett méltóztassék megengedni, hogy az e tárgyban az 1911 február 21-én tartott ülésen felmerült kijelentéseket itt magából a naplóból hitelesen czitálhassam. (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) Nevezetesen akkor gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársain, ép annak a kérdésnek a tisztázása szempontjából, kérdezte meg az elnök urat álláspontja tekintetében, és e szempontból előterjesztett kérdése a következő volt (olvassa) : »Van-e jogunk nekünk, a ház tagjainak, pl. a törvényjavaslat I. fejezete 1. §-ának utolsó bekezdéséhez módosító és kiegészítő indítványokat tenni, igen vagy nem ?« Ez az a fejezet és czikk, a melynek tárgyalása ép most van szőnyegen. És erre vonatkozólag azt hiszem, nincs okunk feltételezni, hogy az elnök ur ezen álláspontjától eltért volna, vagy azt bármikor megváltoztatta volna, legfeljebb a magyarázat tekintetében lehet közöttünk differenczia. Én azonban azt hiszem, hogy a magyarázat helyes és igazságos volta épen az ellenzéki oldalon felmerült momentumokra van helyezve. Két kérdés volt akkor szóban. Én csak az egyikre kívánok kitérni, a melyre vonatkozólag az elnök ur ezt mondta (olvassa) : »Hiszen a házszabályok biztosítják minden képviselőnek azt a jogot, hogy a tárgyalás folyamán az egyes, szakaszokhoz módosítást nyújtson be vagy uj szakaszok felvételét javasolj a,« Ez tökéletesen fedi a mi álláspontunkat, mely szerint nemcsak a törvényjavaslathoz lehet szólni, mert hiszen a törvényjavaslatban az egész bankstatutum benne, van. Mert hiszen miről van szó ? Holló Lajos: Az egészet érvényre emeli! Ábrahám Dezső: Nem arról, hogy egy módosítás alá kerülő törvényjavaslatot tárgyalunk és tisztán csak ahhoz szólhassunk hozzá, csupán annak elfogadásáról vagy el nem fogadásáról lehessen szó a képviselőházban, hanem hogy az Osztrák-Magyar Bank szabadalmát bizonyos időre megújítsuk és meghosszabbitsuk. Hiszen abban a szabadalomban nemcsak a módosított czikkek vannak. Tegyük fel. hogy egy szakasza sem módosíttatott volna a bankstatutumnak, akkor mi volna az igen t. elnök urnak és a többségnek álláspontja ebben a kérdésben ? Hiszen a mint t. képviselőtársam, Sághy Gyula, kifejtette, a bankstatutumok szakaszai, legyenek azok módosítva vagy nem, be lesznek törvényszerűleg czikkelyezve ; hogy lehet tehát elképzelni oly legiszlatórius abszurdumot — méltóztassék a kifejezés erősségét megengedni, de máskép nem tudom megmagyarázni — hogy egy ilyen törvényt, illetve törvényjavaslatot beczikkelyezzünk ? Mert voltaképen a bankstatutum törvény jellegével nem bír ; ez lejárt 1910. deczember 31-én, tehát az egész komplexszerű javaslatnak tekinthető, mert hatá-