Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-112
112. országos ülés l'Jll márczius 2-án, csütörtökön. 457 gyalás alatt. Megmondom, hogy miért. Azért, mert a bankstatutum ezzel a törvényjavaslattal, ha az törvényerőre emelkedik, be fog ezikkelyeztetni, a mi által az törvénykönyvünkbe belekerülvén, törvénynyé is válik, mint a hogy a nemzetközi szerződések törvényerőre emelkednek a beczikkelyezés által. A bankstatutumok ezen törvénynek kiegészitő, lényeges alkatrészét képezik, és ha nem is birnak nemzetközi szerződési jelleggel, a mint az egyik, vagy másik oldalról vitattatott — mert hiszen itt egy nemzet nem szerződik egy nemzettel, hanem csak a banknak adandó privilégiumról van szó, a törvényhozás megalkot egy törvényt, a melylyel a banknak egy privilégiumot ad, azt a bankot egy fontos privilégiummal látja el — mikor ez a bankstatutum lényeges alkatrészét képezi a törvénynek, akkor, miután a tárgyalás megrövidítése nagy mértékben el van már érve, semmi ok nincs, hogy ez megtagadtassék. Mi tehát ugy értettük az elnök ur enuncziáezióját, hogy ennél az első szakasznál mindenki bevonhatja észrevételei keretébe azokat a szakaszokat, a melyek változtatását e törvényjavaslat nem czélozza ; természetesen mindegyikhez módositásokat is nyújthatunk be. Én tehát, a Id csakugyan nem járultam hozzá a vita elhúzásához, a magam részéről kijelenthetem, hogy csakugyan nem volna helyes, nem volna megnyugtató a képviselőházra, sőt nem volna a tárgyalások gyorsabb menetellek érdekében sem, ha ettől a felfogástól az igen t. elnök ur, a kinek mindig tapasztaltuk legmesszebbmenő objektivitását, eltérne. Ismétlem, a bankstatutumok a törvénynek integráns alkatrészeivé, lex specialévá válnak . . . (Zaj j'o&6/eíőíJLexspecialévá, privilégiummá válnak. (Zaj.) Ha ezt nem méltóztatik tudni, tessék elmenni az első alapvizsgát tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hantos Elemér: Azért még sem lex speciale ! Specziális! Sághy Gyula: Minden beczikkelyezett nemzetközi szerződés törvénynyé válik nálunk, annál inkább egy ilyen privilégium. Ez igenis lex speciale. A törvény kiegészitő alkatrésze ! A ki ezt nem tudja, megbuknék az első alapvizsgán ! (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Ebben a kérdésben az ütköző pont az ellenzék és az elnök között nem az volt, hogy itt az első szakasznál ne lehessen módosításokat benyújtani a bankstatutum egyes szakaszaira nézve, hanem az volt, hogy mi követeltük, hogy egyfelől terjesztessék be a bankstatutum a maga egészében, másfelől, hogy ez a bankstatutum azután részletes tárgyalás alá is vétessék. Az elnökséget erre nem sikerült megnyernünk. Az e felett megindult vita folyamán azután az elnöknek kijelentése gróf Batthyány Tivadar kérdésével szemben az volt, hogy ahhoz kétség sem fér, hogy az első szakasznál lehet a bankstatutum egyes szakaszaihoz módositásokat benyújtani, Biztosítom a t. elnök urat, hogyha nem így értettük volna az ő kijelentését, akkor ezt a kérdést nem KÍPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. T. KÖTET. lehetett volna olyan simán elintézni itt a házban. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Az elnök ur kijelentése azonban teljesen feljogosíthatott mindenkit arról, — a mint hogy azt házszabályszerűleg érteni másként nem is lehet — hogy akkor, a mikor a törvényjavaslat első szakaszának utolsó bekezdése azt mondja, hog)^ »az Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak egyéb határozatai, ideértve a bank jelzáloghitelosztálya alapszabályait is, változatlanul érvényben maradnak*, minden képviselőnek a maga aggodalmait ezzel szemben előadva, az egyes szakaszokhoz módosító indítványokat is lehessen benyújtani. Ha ezt valaki kétségbe vonja, legokosabb lesz, ha ezt a képviselőházat egyszerűen bezárjuk, (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és kimondjuk, hogy azok a javaslatok, a melyek a kormány által beterjesztettek, egyszer s mindenkorra, ugy, a mint vannak, elfogadtatnak. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én a magam részéről nagyon kérem az igen t. elnök urat, méltóztassék megengedni, hogy mi ezt a javaslatot házszabályszerűleg kezelhessük, beadhassuk módosításainkat mindazon pontokhoz, a melyek itt ebben a törvényjavaslatban és ebben a szakaszban felhozatnak, ennélfogva tehát legyen szabad nekünk, szemben ezzel a javaslattal, a mely azt proponálja, hogy változatlanul érvényben maradjanak a bankstatutumok, az egyes szakaszokhoz változtatásokat benyújtanunk, mert hiszen ezzel semmi komphkáczió és nehézség elő nem áll; a vita végeztével szavazásra méltóztatik feltenni a kérdést és szavazással dönt majd a ház a felett, vájjon változatlanul — ugy, a mint a javaslat szól — érvényben tartatnak-e ezek a statútumok, vagy pedig abban a nézetben lesz-e a képviselőház, hogy egyes szakaszokat módosít. Nagyon kérem tehát az elnök urat, méltóztassék ilyen értelemben kezelni a házszabályokat, és módot nyújtani ez által az ellenzéknek arra. hogy mi, a kik ugyan ellene voltunk és vagyunk az Osztrák-Magyar Bank statútumainak és a közös bank fentartásának, a magunk meggyőződése szerint az egyes czikkeken mégis javíthassunk, (Élénk helyeslés a bal- és a, szélsőbaloldalon.) Elnök: Bakonyi Samu képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólni. Bakonyi Samu : T. képviselőház ! A házszabályokhoz kívánok szólni én is azért, mert meggyőződésem szerint nyilvánvaló, hogy az a tárgyalási mód, a melyet a mélyen tisztelt elnök ur a javaslat részletes tárgj^alása tekintetében alkalmazni kivan, nem felel meg annak a czélnak, a mely talán az ő szeme előtt is lebeg. Hiszen nyilvánvaló már az eddig elhangzott felszólalásokból is, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) hogy ezen ügy elintézésének sem nyugodtságát, sem megrövidítését nem mozdítja elő a javasolt tárgyalási metódus. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) De ettől a czélszerűségi szemponttól egészen eltekintve is veszedelmesnek tartanám más esetekre vonatkozólag, a melyek szintén ilyen érdekeket 58