Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

íit országos ülés 1911 J Már most rá kell térnem, t. képviselőház, a második bekezdésre. Miután az »érvényben. levek szó tekintetében a megfelelő módosítás benyujtatott, ezzel bővebben most foglalkozni nem akarok. A módosítás ugyan nem olvastatott fel, de fel kell tennem, hogy az megfelelő ; én tehát a pénzügyminister ur által benyújtott módosításhoz hozzájárulok. A magam részéről is proponáltam volna e helyett módosítást, de ezt most mellőzöm és módosításaim közül ki is fogom húzni. A második bekezdés foglalkozik a hatályon kívül helyezendő szakaszok kérdésével, s ezért szükséges, (Folytonos zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) hogy ezeket a szakaszokat kissé bővebben megvilágítsam. A 109. és 110. szakaszra vonatkozólag alig van észrevételem, mert a 109. szakasz — gondolom — a főtanácsosai foglalkozik, a 110-ik pedig — ha jól emlékszem — az államjegyek bevonására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, a melyek tényleg szuperált dolgok, ezekre tehát nem szükséges, hogy rátérjek. A 112. czikk kihagyása tekintetében azonban és a 114. czikk tekintetében igenis fontos észrevételem és megjegyezni valóim vannak. A 112. czikk t: i. még az 1878: XXV. t.-czikkben felvett eredeti alapszabály, a mely következőkép hangzik (olvassa) : >>A szabadalmazott osztrák nemzeti bank vagyonának az Osztrák-Magyar Bankra átruházása alkalmával kiállítandó mindennemű nyilatkozatok, okmányok és netán eszközlendő telekkönyvi bejegyzések, valamint az Osztrák-Magyar Bank első részvényeinek első kiállítására nézve a monarchia mindkét államában teljes bélyeg- és illetékmentesség biztosíttatik. A szabadalmazott osztrák nemzeti bank — erre fektetem a súlyt — részvényei legfeljebb két év alatt kicserélendők.« Ennek a kicserélésnek akkor csak az a jelentősége volt, hogy a Priv. Österreichische Bank részvényei kicseréltettek az Osztrák-Magyar Bankéival. Azonban időközben megalkottatott az 1899. évi XXXVII. t.-cz.-be iktatott bankstatutum, a melynek első czikke módosítja az 1878: XXV. t.-cz. első czikkelyét, és a mely szerint a bank pecsétje és czimere nem ugy, mint 1878-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia czimere és a czéget mindkét nyelven tartalmazó körirat, hanem a. bank pecsétjének és czimerének a magyar korona országainak czimerét és az ausztriai császári sast egymás mellett összeköttetés nélkül és köriratképen a magyar és német czéget kell tartalmaznia. Röviden szólva, az 1878-iki birodalmi ozimert és pecsétet az 1899-iki törvény hatályon kivül helyezte s a bank kötelességévé tette, hogy okmányain stb. az újonnan a törvényben megállapított pecsétet, a kettős ausztriai és magyar czimert együttesen, összeköttetés nélkül használja. A bank 1899 óta természetesen e rendelkezésnek megfelelt, azonban nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy a régi részvényeket, a melyeket äz 1878-iki törvény alapján bocsátott ki, kicserélte volna, úgyhogy a banknak ma oly kardinális dolgokban is. mint -a részvények,, birodalmi czimerrel és pecsétarczius 2-án, cxiilörfökön. 44*7 tel ellátott okmányai vannak. •• Erről saját szememmel győződtem meg, s ha ez kérdés tárgyává tétetnék, meggyőzhetem a t. pénzügyminister és államtitkár urakat, hogy ilyen részvények in abundantia vannak forgalomban. Már most ez az 1899 : XXXVII. t.-cz.-be iktatott alapszabályok 1. czikkébe világosan beleütközik, mert ez kötelességévé teszi a banknak, hogy ezeket a birodalmi czimerrel és pecséttel ellátott részvényeket a forgalomból vonja ki, s a törvény és alapszabályok által jelzett czimerrel és pecséttel ellátott részvényekkel pótolja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez' t. i. semmi egyéb, mint az 1899 ; XXXVII. t.-cz.-ben foglalt alapszabályok I. czikkének exekutivája. Nem hiszem, hogy e tekintetben köztünk véleményeltérés lehessen ; ezt feltétlenül következtetnünk kell. Én az általános vita keretében felvetettem a részvénybirtok kérdését, sok más indokból; most már csak azért is utalok reá. mert a részvényeseknek megállapítása nélkül lehetetlen ezt a jogunkat végrehajtani. (Igaz ! Ugy van I balfelől.) A mint a legutóbbi mérlegből tudjuk, 4000 és néhány száz magyar néven álló részvény, 6000 és néhány száz cseh néven álló részvény és 14.000 néhány száz osztrák néven álló részvény van. Ez összesen körülbelül 24,500 darab részvény. A 150.000 darab részvényből tehát több mint 24.000 darab részvényről nem tudjuk, hogy kinek a nevén áll, kinek birtokában van. (Zaj balfelől.) Ezzel a kérdéssel kapcsolatban foglalkozni fogok mindjárt a 13., illetőleg 14. §-sal is, melyekre vonatkozólag észrevételeimet feltétlenül meg kell tennem. (Halljuk ! Halljuk I balfelől.) T. képviselőház ! Mivel a 112. czikkbe volt felvéve a banknak az a kötelezettsége, hogy ő a régi Privilegierte Banknak részvényeit tartozik az Osztrák-Magyar Bank részvényeivel kicserélni, azt hiszem, ennek során kellett felemlítenem azt, hogy most pedig kötelezettségévé kell tenni a banknak, ha a 112. czikk hatályon kivül helyeztetik, akkor az 1899-ik évi törvényes állapotnak megfelelői eg a bank régi részvényeit, a melyek birodalmi czimerrel és pecséttel vannak ellátva, vonja be, azokat két év alatt, vagyis 1912 deczember 31-éig cseréltesse ki. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert nem szabad megtűrnünk azt, hogy világ csúfjára van egy törvényünk, a mely megállapítja, hogy részvényeinken, minden okmányon a magyar czimernek és magyar pecsétnek rajta kell lennie, s mégis masszaszámra vannak forgalomban részvények, a melyek a törvény ezen rendelkezéseinek nem felelnek meg. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sokkal érdekesebb meg ennél is a 114. czikk kihagyásának kérdése. Hogy ennek a 114. czikk nek rendeltetését bárki is megérthesse, hogy tudhassa, tulajdonképen miről van itt szó, annak megvilágítása igen bő észrevételekre Iánál alkalmat. (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) A 114. czikkely ugyanis- a részvénytőkének 90 millió forintról, vagyis 180 millió koronáról,