Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

448 Í12. országos iilés 1911 márczius 2-án, csütörtökön. 210 millió koronára való felemelését rendeli el. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Végre­hajtását tartalmazza a 114. czikk annak, hogy miként lesz ez a 30 millió koronás részvénytőke­felemelés foganatosítandó. Magából a 114. czikkelyből csak annyit tu­dunk, hogy 30 millió korona átirandó a tartalék­alapból a részvénytőkéhez, az érczalaphoz, be­számításával annak a 27 millió koronának, a mely már előzetesen, könyvviteli utón az érczmennyiség értékfelemelésére vezetett. S ha csak ezt a 114. czikkelyt olvassuk el, nem tudjuk meg, hogy mi van tulaj donképen ennek az intézkedésnek hát­terében. (Zaj johbfélől. Halljuk ! Halljuk ! a bal­oldalon.) Hátterében van az 1899 : XXX. t.-czikk­nek az a rendelkezése, hogy ugyanabban az idő­ben . . . (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! baljelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: . . . mikor a részvénytőke-fel­emelést elhatározták, az osztrák kormány az ő eredetileg 80 millió forintot kitett bankadósságára, a melyre időközben a részesedésből származó jöve­delemnek és a bankjegy-adónak törlesztésként való fordítása okából egy jelentékenyebb összeg kifizettetett — mert ez volt ennek a bankjegy­tartozásnak fedezésére fordítandó — ki volt jelölve a részesedésből származó jövedelem és a bankjegy­adó. Erre az osztrák adósságra az osztrák kormány 1899-ben köteles volt 60 millió koronát, vagyis 30 millió forintot befizetni. Ezek az intézkedések attól voltak függővé téve és csak azon időpontban léphettek életbe, ha és a mikor az osztrák kormány ezt a 30 millió forintot, vagyis 60 millió koronát megfizette. Már most micsoda furcsa jogi szituáczió követ­kezett itt be 1 (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Hall­juk! balfelől.) A világtörténelem nem fog még egy bankot felmutatni, (Derültség jobbfelöl.) a mely ilyen ügyes mérlegmanövert tudott volna végrehajtani, mint azt az Osztrák-Magyar Bank megcsinálta. Megtanuljuk ebből a históriából, t. képviselőház, azt, hogyan lesz aktívumból passzívum és hogyan lehet egy és ugyanazon tőkét kétszer ugyanazon czélra felhasználni. (Zaj jobbfelöl.) Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy mostani fejtegetései már igazán semmiféle összefüggésben nincsenek az 1. §-szal. (Élénk helyeslés jobbfelől. Nagy zaj a bal­oldalon.) Polónyi Géza : Engedelmet kérek . . . Eitner Zsigmond • Hiszen a szakaszhoz beszél! Hantos Elemér: Semmi összefüggésben nincs az 1. §-szal! (Zaj jobbfelől.) Polónyi Géza : Mélyen t. elnök ur, méltóztas­sék egyszer s mindenkorra tőlem jóhiszeműleg el­fogadni, hogy nekem legtávolabbról sem szándé­kom, hogy eltérjek a tárgytól és visszaéljek jogommal, (Zaj jobbfelől.) mert ha - jogommal vissza akarnék élni, bőven volna alkalmam 200 és egynéhány szakaszhoz annyit beszélni, a mennyit épen jókedvem parancsolja. (Igaz! Ügy van I balfelől. Mozgás és zaj a jobboldalon.) De én nem tudok csodálkozni azon, ha az igen t. elnök ur azt hiszi, hogy én a tárgytól el­térek, mert ez egy komplikált téma, a mit csak az ért meg, (Nagy zaj és nyugtalanság jobbfelől.) a ki ezzel gyökeresen foglalkozik. (Mozgás jobb­ról.) Én a 114. §. kihagyása ellen vagyok, nekem tehát meg kell indokolnom, hogy miért kívá­nom ezt a szakaszt fentartani. (Igaz ! Vgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) Felvilá­gosítást kell követelnem a kormánytól abban az irányban, hogy mi történik ezzel a tartalék­alapra átírt pénzzel, s a nélkül, hogy elmondanám, mi történt vele, engem senki sem fog itt e házban megérteni, természetesen a mélyen t. elnök ur sem. (Helyeslés balfelől. Mozgás a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Az elnöknek feltétlen joga a házszabályokat kezelni és a házszabályok értel­mében a képviselő urat figyelmeztetni; (Igaz! Vgy van! Elénk helyeslés jobbfelől.) a képviselő urnak azonban nincsen joga ahhoz, hogy az elnök e jogát az ő hozzáértése szempontjából kontro­vertálja. (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) En elismerem, hogy a kép­viselő urnak joga van ezen szakasznál felszólalva, kívánni és követelni azt, hogy a 114. §. ki ne hagyassék, de bocsánatot kérek, ez a fejtegetés kissé túlterjed azon a határon, melynek körén belül a képviselő ur a maga álláspontját indo­kolhatja. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közé­pen. Zaj és ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza : T. képviselőház ! Ha az a kí­vánság merül fel, hogy egyáltalában ne beszéljek, erre én szívesen kapható vagyok, (Élénk helyeslés jobbfelől.) de megvárom, míg erőszak gyakoroltatik velem szemben. (Mozgás jobbról. Helyeslés a bal­oldalon. Felkiáltások jobbfelől: Azt nem tesszük !) Engem senki nem fog terrorizálni abban, hogy jogomat gyakorolhatom^ vagy sem, s a med­dig lélegzeni tudok, követelem, hogy szólási jogom •elismertessék. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbal­oldalon. Mozgás jobbfelől.) En nem grácziákat kérek, jogokat jöttem ide gyakorolni nemzetem és hazám érdekében. (Élénk helyeslés és tetszés a bal­és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) T. képviselőház ! Meg kell állapitanom, hogy Magyarországnak rendkívüli kárára — hogy más kifejezést ne használjak — egy manőver történt itt, a mely a bank eljárásával szemben nem illet­hető más kifejezéssel, mint hogy visszaélés. (Zaj.) A bank ugyanis aktivaként kezelte ezt a 60 millió forintot, illetőleg az egész 80 millió forintot ; ez az ő aktívája volt. Most mi történik, t. ház ? Ebből az aktívából egyszerűen passzíva lesz. T. i. a tar­taléktőkéből áthelyezik a részvénytőkébe, a rész­vénytőke pedig köztudomás szerint a bank passzí­vuma gyanánt kezeltetik. Hantos Elemér r A tartalék is! Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, óriási nagy különbség ez. Az alapszabályok értelmében meg volt állapítva a tartalék mennyisége, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents