Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

44* 112.' országos ülés 1911 m Lukács László pénzügyminister: Akkor is ugy volt! Polónyi Géza: De ezek az ideiglenes intézkedések napirendre nem tűzetnek, és a ház teljesen . elesik attól, Hogy ezt alkotmányjogi szempontból tárgyalja. Ha pedig ezt a szakaszt ilyen alakban el méltóztatik fogadni, akkor ezeknek a jelentéseknek többé semmiféle gyakorlati jelentőségük és értelmük nincs, és a képviselőház megfosztatik attól, hogy azokat a tényeket, a melyek hivatalos bejelentés alapján tudomására jutottak, de a háznak napirendjére soha nem tűzettek, ily módon törvényalkotás utján reaszumálja. Ezen okokból az én álláspontom röviden a következő. Ennek a törvénynek nem lehet oly visszaható erőt tulajdonítani. Az a törvény, a melyet mi alkotunk, kétségtelenül a szabadalom lejárta utáni időből fog keletkezni. Ennek a törvénynek nem lehet másként rendelkeznie, mint ugy, hogy az a szabadalom, a melyet ez a törvény a banknak ad, csak attól a naptól fogva érvényes, a melyen az a törvény kihirdettetik, mert az ellenkező egy közveszélyes elvnek a törvényhozásba való becsempészését, vagyis a visszaható erővel való törvényhozási intézkedést involválná, még pedig a legveszélyesebb területen, ott t. i., a hol vétségek tekintetében is visszaható erővel bírhatna a törvény. A magyar képviselőház nem alkothat olyan törvényt, a mely kihirdetése előtt életben volt. A mi közjogunk szerint a törvényhozásnak alkateleméhez tartozik a két ház által való elfogadás, az Ö felsége által való szentesítés és végül a törvény által szabályozott jjromulgáczió. A mi törvényünk szerint egy törvény nem léphet életbe kihirdetése előtt, hanem csak ugy, hogy vagy maga a törvény állapit ja meg az életbelépés időpontját, vagy ha a törvény azt maga meg nem állapította, azon esetben a kihirdetéstől számított 15-ik napon lép életbe a törvény. Én hajlandó vagyok oda elmenni, hogy eg}

r módosítást fogok benyújtani az iránt, hogy ez a statútum lépjen életbe a kihirdetés napján. Ez ellen semmi kifogás nem lehet, sőt helyes is, hogy maga a statútum a törvény kihirdetésének napján életbelépjen. De ezzel nincs és nem lett elintézve a január 1-től a törvény életbelépte napjáig fennállott állapot. Nemcsak az ország és a bank között, hanem Magyarország és az osztrák állam közt merülhetnek föl kérdések egész légió-számra, a melyek részben választott bíróság elé is tartoznak, részben felmerülhetnek az egyesek és a bank közötti kérdések, a melyek rendes bírósági útra tartoznak. Ezeket a jogviszonyokat nem lehet törvényes rendelkezés nélkül hagyni arra az időre, a mig a bankstatutumok érvényben nem voltak. Nem ellenzéki viszketeg mondatja ezt velem, de az állampolgárok legszentebb érdeke követeli, hogy ez törvényhozási utón, még pedig szabályszerűleg rendeztessék, annyival inkább, mert konfliktusok merülhetnek fel a bankkal szemben, magánjogi Irczius 2-án, csütörtökön, kérdésekben merülhetnek fel olyan összeütközések, a melyekre nézve maga a bíró nem fog találni expedienst. mert arra az időre 'nincsen törvény. Megjegyzem még, a mit már az általános vita során emiitettem : ne méltóztassék elfelejteni, hogy ezek a statútumok, a mint előttünk fekiisznek, a bank által sohasem intéztettek el az ő magyar szövegükben. A bank közgyűlése a német nyelven elébe terjesztett statútumot fogadta el. Méltóztatott hallani Földes Béla t. barátom előterjesztéséből, hogy csak egy-két czikkelyre vonatkozólag miiyen eltéréseket konstatált máris a két szöveg között. A legutóbbi idők eklatáns példája igazolja, hogy ezek a német és magyar nyelven fogalmazott okiratok mennyi mindenféle magyarázatot tűrhetnek meg pro et contra. Én nem vettem magamnak azt a fáradságot, hogy összehasonlítsam a német szöveget a magyar szöveggel, egyszerűen ,azért nem, mert hiszen úgyis elég mondanivalóm van. Ha még ezzel is untattam volna önöket, hogy végigmegyek a német szöveg összehasonlításával a magyar szövegen . . . (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Nem »halljuk«, mert egészségi állapotom egyszerűen lehetetlenné teszi. Tessék másoknak elvégezni ezt a munkát, igen hálás feladatra fognak találni. De ezt nem szabad egy magyar törvényhozásnak eltűrni, ezeknek a lehetetlen állapotoknak egyszer véget kell vetni, mert, t. ház, a bíróságok előtt, az osztrák vagy választott bíróság előtt nem a magyar szöveg lesz ám a döntő, hanem döntő lesz az a szöveg, a melyet a részvénytársaság közgyűlése elfogadott, vagyis a német nyelvi szöveg. Annyit csak mégis megkövetelhet a magyar állam és a magyar törvényhozás a banktól, hogy az alaj>szabályok magyar szövege be legyen a közgyűlésen mutatva és azt a közgyűlés, mint az eredeti német szöveggel teljesen egyezőt ratifikálja. (Helyeslés balfelél.) Azt csak nem szabad eltűrni egy államnak, hogy ha szabadalmat ad egy bank részére, még a statútumok értelmezése tekintetében is véleményeltérések legyenek és esetleg a magyar államnak vagy egyes állampolgároknak legnagyobb érdekei ellenére megállapittassék az, hogy ily eltérés esetén a magyar állampolgárra a német szöveg az irányadó. Ezek nem pártkérdések, t. képviselőház, ezek az ügy érdeméhez tartozó olyan dolgok, a melyeket, akármilyen inkarnátus híve legyen valaki a közös banknak, figyelembe kell vennie. Ezeket eliminálni, orvosolni szükséges. Mert különben kiliferáljuk magunkat egy német szövegű oly statútumnak, a melyből a legnagyobb károsodás származhatik. Nem is szólok arról, hogy az úgynevezett »Beide Reichshälften« és »Untertanen« szavak csak ugy hemzsegnek az alapszabályokban. A mi mind közjogellenes dolog. Az első bekezdésnél leszek bátor a megfelelő módosításokat e tekintetben előterjeszteni; (Halljuk !) maj d felolvasom beszédem végén, hogy a szöveg ennek megfelelően, legyen megállapítva.