Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

112. országos ülés 1911 a nélkül; hogy halomra ne döntsük az egész művet, mondom, nagyon természetesnek fogja találni a t. képviselőház, hogy én a benyújtott módosításokat nem tehetem magamévá. Holló Lajos." Akármilyen jók is, Lukács László pénziinyminister: De nem is gondolnám, hogy valami nagy mértékben változtatná ez a módosítás a tényleges állapotokat. A mi a közgyűlés helyét illeti, tökéletesen konczedálom, hogy a paritás eszméjének- az felelne meg, hogyha felváltva tartatnék a közgyűlés egyszer Bécsben, egyszer Budapesten. Azonban tisztán czélszerűségi szempontokról van itten szó. Holló Lajos: Államjogi követelmény. Lukács László pénziigyminister: Megtörténhetik ugyanis, hogy azok a részvényes urak, a kik különben is meglehetősen kényelmesek, nem szívesen utaznának a közgyűlésre, és nem lehetetlen, hogy egyes közgyűléseken nagyon kevés jelentkező részvényes volna. Ez tisztán czélszerűségi szempont. De elvileg a paritás eszméje nincsen elejtve, mert ki van mondva a statútumban, hogy a szerint, a mint a jelentkező részvényesek többsége magyarországi, vagy nem magyarországi, a szerint Budapesten, vagy Bécsben tartatik a közgyűlés, tehát a paritás elvi alapja biztosítva van. A mi a bankkamatlábra vonatkozó intézkedéseit a statútumnak illeti, különösen a 60. czikkelyre vonatkozót, azt hiszem, hogy itt tisztán csak az az egy szempont érdemel különösebb figyelmet, hogy a bankkamatlábtól eltérőleg is jogosítva van egyes esetekben a bank leszámítolást' eszközölni. Ez a nyílt piaczon való leszámítolás esete, ez azonban 8 vagy 10 év óta a bank praxisában egyáltalában nem fordult elő ; azonkívül piedig a két kormány hozzájárulásától van függővé téve, tehát a kormány felügyeleti joga és ingerencziája ebben a kérdésben teljesen meg van óva. De a praxisban, mondom, ez nem bír jelentőséggel, mert emberemlékezet óta ilyen eset a banknál egyáltalában nem fordult elő. A mi a bíráló testületek összeállítását illeti, az,-a mit képviselőtársam szives volt itt utasításul adni, az nincs ugyan benne a statútumban, de megvan a praxisban és hogyha t. képviselőtársam kívánja, igen szívesen rendelkezésére bocsátom a biráló testületek kimutatását, a melyből meg fog győződni, hogy épen azon szempontoknak szem előtt tartása mellett, a melyeket t. képviselőtársunk kiemelt, a vidékek különbözősége szerint hol kereskedők, hol iparosok, hol mezőgazdák vannak a biráló testületekben többségben, a szerint természetesen, a milyenek az idők és a milyenek az ott uralkodó gazdasági viszonyok. A mi az érezkészlet kimutatásának kötelezettségét illeti, erre nézve van szerencsém bejelenteni a t. kéj)viselőháznak, hogy az érezkészlet állásáról a bank minden héten nyújt kimutatást a két kormánynak és pedig a legrészletesebb kimutatást, a mely tehát, ha méltóztatik kívánni, betekintésre .szintén rendelkezésre áll. árcziiLs 2-án, csütörtökön. 443 A mi végül a 107. §-t, illetőleg az abban foglalt azt a hiányt illeti, hogy a banküzlet átvétele, vagy likvidácziója esetére nincs megállapítva a felosztási kulcs, azt hiszem, hogy e%, habár formailag hézagnak tűnik is fel, abban birja természetes magyarázatát, hogy akkor, a midőn egy bankstatutumot csinálunk, a mely mégis az évek hosszabb sorára szól, nagyon nehéz előre olyan speozifikált megállapodásokat létesíteni, mert hiszen a felosztás kérdése igen nagy mértékben befolyásoltatik azon körülmény által, hogy micsoda alkatelemekből fog állani akkor a bankvagyon, s igy sokkal helyesebb ennek a kérdésnek megoldását akkorra tartani fenn, a midőn a kérdés aktuálissá válik. Ezek után legyen szabad nekem egy csekély módosítást ajánlanom ehhez az 1. §-koz, és pedig annak második bekezdéséhez, a melyben az van mondva, hogy az Osztrák-Magyar Bank érvényben lévő alapszabályainak első, második, stb. ezikke változás alá esik. Ez a két szó »érvényben lévő« helyesen volt konozipiálva, akkor, a mikor a törvényjavaslat készült, és a mikor az benyujtatott. Időközben azonban a banktörvény 1910. évi deczember hó 31-én. elvesztette érvényét. . . Polónyi Géza: ügy van ! Lukács László pénziigyminister: ... és csak a tényleges állapot tartatott fenn a kormányok és a bank között létrejött megállapodások által, a mely megállapodások a t. képviselőház előtt ismeretesek. Ennélfogva, hogy senkinek kifogása ne lehessen a szöveg preczizitása ellen, azt vagyok bátor javasolni, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy ebből a második alinéából az első sorban előforduló ez a két szó : érvényben levő töröltessék és akkor a szöveg ugy fog hangzani, hogy az Osztrák-Magyar Bank alapiszabályainak első stb. paragrafusai . . . vagyok bátor erre vonatkozólag egy módosítást benyújtani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik ? Zlinszky István jegyző: Polónyi Géza! 'fii Polónyi Géza: T. képviselőház! Mindenekelőtt örömömet fejezem ki, hogy nem kellett nekem előterjesztenem azt a módosítást, a mely a t. elnök urnak bejelentett álláspontja szerint e törvényjavaslatnál, annak jogi érvénye szempontjából, teendő volt; t. i. most benyújtotta maga a-t. pénzügyminister ur ugy, a mint az elnök ur annak idején bejelentette, azt a módosítást, mely szerint az ő felfogása alapján is nem »érvényben levő«, hanem kérvényben volt« alapszabályokról lehet csak szó. Mikor azonban ezt örömmel üdvözlöm, egyúttal leszek bátor rámutatni annak konzekvencziáira, mert ennek a módosításnak nemcsak a 2. bekezdése első sorára, hanem a módosításnak az első bekezdés egyéb kifejezéseire is döntő ereje és hatása van. Ezekkel majd beszédem fonalán fogok foglalkozni. 2.0 A t. képviselőház előtt a pénzügyminister ur, kétségtelen, saját kényelmi álláspontjának megfelelően, újból arra az álláspontra helyezkedett, mintha itt nem lehetne joga az ellenzéknek a 5b*