Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

442 ÍÍ2> országos-ütés XOli márczitís 2-án, csütörtökön. pen fognak ezek a tárgyalások, a melyeken ma túlesünk, megujittatni, mert ezeket a jövőben ismét felfrissíteni nem igen leket. Azt a jövő alkalmat nagyon is elő kellene készíteni és fel kellene kérni a hivatott tényezőket is arra, hogy vélemér nyeiket elmondják. Meg vagyok győződve arról, hogy a kereskedelmi körök részéről különböző kívánságok merültek volna fel, a melyeket annak idején ki le-" hetett volna elégíteni, persze most már nagyon előrehaladt a kérdés. Hallom, hogy Ausztriában is nemsokára tárgyalni fogják a kérdést és igy ez természetesen meg van nehezítve. Ennek azután az a sajnos következménye, hogy itt nemcsak az elvi kérdés, t. i. az önálló magyar jegybank felállításának kérdése dől el kedvezőtlenül, hanem még arra nézve sem tudtunk eredményt felmutatni, a mi a jelenlegi rendszer mellett kivihető lett volna, (ügy van! a szélsőbaloldahn.) Felmutathatunk olyan változásokat, a melyeknek nagy része, eltekintve a valutapolitikai intézkedéstől, inkább a bank érdekében áll, de elmaradtak azok az intézkedések, a melyek különösen abban az irányban hatottak volna a magyar közgazdasági életre, a mint azt a mezőgazdasági körök és mások hangoztatták. Itt persze ismét kiemelem azt, hogy nem kívánom a mezőgazdasági hitel oly módon való kielégítését, a mely a jegybank természetével ellenkezik, de a mennyiben az lehetséges, okvetlenül rá vagyunk utalva, hogy gazdasági viszoiwaink javíttassanak, előmozdittassanak mindenütt, a hol arra csak mód kínálkozik és ezt elmulasztani semmi esetre sem szabad. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek voltak azok a megjegyzések, a melyeket az 1. §-ra vonatkozólag előadni szükségesnek tartottam és ezek után beterjesztem határozati javaslatomat, a mely következőképen szól (olvassa) : »A kormány utasitta tik, hogy az illetékes tényezőkkel az Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak a következőkben jelzett módosítása iránt tárgyalásokba bocsátkozzék : (Halljuk ! Halljuk 1) 13. §., harmadik alinea : »A közgyűlés a főtanács által hivatik össze, fölváltva Budapestre és Bécsbe*. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldahn.) 60. §. ötödik alinea : »A bank .valamennyi bankintézetnél rendszerint csakis a főtanács által megállapított egységes' kamatláb mellett (25. §.) számitolhat le, a mely kamatláb közzéteendő és a bank pénztáraiban kifüggesztendő. Kivételeknek csak a magyar és osztrák pónzügyministereknek hozzájárulásával van helye«. (Helyeslés a szélsőbaloldahn.) 61. §. »Birálókká a két igazgatóság (40. §.) kereskedőket és a helyi kereskedelmi, nagy- és kisipari és mezőgazdasági viszonyokat ismerő más egyéneket is az emiitett termelési ágak jelentőségének és hitelforgalmának megfelelő arányban nevez ki«. (Halljuk/ Halljuk-!) 104. §. i>Kiväntatik teljesebb részletezése .a nemesérczfedezetnek«. 107. §. »A bank átvétele esetén a mérlegszerinti tartalék fele a két •lamot, fele a részvényeseket illeti meg« . i Ajánlom határozati javaslatomat a t. háznak elfogadásra.. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni! Lukács László pénzügyminister: T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Tudomásom van arról, hogy a vita elején az a. megállapodás jött" létre a t. házban, hogy a törvényjavaslat 1. §-ával kapcsolatosan hozassanak fel mindazon kívánságok, a melyek a statútumokra vonatkozólag felmerülnek. Másrészről azonban az a körülmény, hogy a t. háznak mellőzni méltóztatott azt a határozati javaslatot, a mely az egész statútumnak tárgyalás alá vételére irányul, mégis arra mutat, hogy a t. ház többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a statútumnak azon szakaszaival kivan foglalkozni, a melyek a ház előtt állanak előterjesztés alakjában és nem kivan belemenni a statutum oly pontjainak változtatásába, a melyek ezidőszerint a tárgyalás alapját nem képezik. (Ellenmondások bálfelől.) Mindazonáltal készségesen hajlandó vagyok előttem szólott t. képviselőtársamnak a beszédére egy pár szerény észrevételt tenni, azon hitben, hogy ezekkel talán sikerül a felmerült aggályokat eloszlatni. (Halljuk! Halljuk! jóbbfélöl.) Mindenekelőtt konstatálni kívánom azt, hogy arról nem igen lehet szó, hogy ez a javaslat ne részesült volna elég beható és elég teljes méltatásban és tárgyalásban, mert hiszen már majdnem második hónapja telik be annak, hogy ezzel a javaslattal folglalkozunk és csakugyan a vita oly széles mederben folyt, mint ritkán más esetben. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy a törvényhozásnak még számos fontos, határidőhöz kötött és sürgős teendője van, azt kell kívánnunk a közérdek szempontjából, hogy ez a,vita minél előbb befejeződjék és áttérhessünk más munkára. (Helyeslés a jobboldalon.) Annál inkább kívánatos és talán jogosult is ez a kérés és kivánalom, mert hiszen ma a banktörvényen és a bankälapszabályon hasonlithatlanul kevesebb változtatás proponáltatik, mint 1899-ben, a hol a t. képviselő ur kimutatása szerint is, körülbelül több, mint 50 czikkelye a statútumnak, illetőleg a jelzálog-hitel osztály alapszabályának került megvitatás és változtatás alá, a nélkül hogy az akkori banktárgyalás ilyen sok időt vett volna igénybe és ilyen méreteket öltött volna. Én tehát azt hiszem, hogy a tárgyalás, alapossága ellen ez alkalommal sem lehet kifogást tenni és én csak örömmel veszem tudomásul, a mit a t. felszólaló képviselő ur mondott, hogy ő azt tapasztalja, hogy ezen vita. következtében nagy érdeklődés támadt a közönségben a gazdasági kérdések iránt, a mire nálunk, a mi országunkban igazán nagj' szükség van. (Helyeslés.) A mi már most a proponált módosításokat illeti, azt hiszem, hogy természetesnek méltóztatnak találni, hogyha én, a ki azon az állásponton vagyok, és kell is, hogy legyek, hogy itt! három faktor megállapodásáról van szó, a melyet vagy egészében el kell fogadni, vagy. elvetni kell, de a nelyen részletes változtatásokat nem tehetünk