Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-112
nárczius %án, csütörtökön. 438 in. országos ülés 19Ü i szagon propagálja, a jelentkezéseket átvegye és a londoni központtal az érintkezést közvetítse. Felkérem a t. ház azon tagjait, a kik a kongreszszuson résztvenni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat Dessewffy Arisztid elnöki tanácsos urnái, a magyar kongresszusi bizottság titkáránál bejelenteni méltóztassék. Ugyanott a kongresszus felől közelebbi tájékozást is nyerhetnek a képviselő urak. ; A ház hivatalos képviseltetését e nemzetközi kongresszuson helyénvalónak nem látnám. (Helyeslés.) Méltóztassék az elnökségnek e jelentését tudomásul venni. (Helyeslés.) Most következik a napirend értelmében az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának és az érmeés pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbításáról, valamint az ezzel kapcsolatos ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 150, 163) részletes tárgyalásának folytatása, még pedig a törvényj avaslat első szakaszának tárgyalása. Az ]. §. fel fog olvastatni. Rudnyánszky György jegyző (olvassa az l.§-t.) Elnök: Kivan valaki a szakaszhoz szólni ? Zlinszky István jegyző: Földes Béla! Földes Béla: T. ház ! Az Osztrák-Magyar Jegybank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásához érkeztünk el. Legyen szabad e törvényjavaslat 1. §-ára vonatkozólag néhány teljesen objektív megjegyzést röviden megtenni, annál is inkább, miután azt a birálatot, a melyet pedig az alapszabályok egészére vonatkozólag külön óhajtottunk érvényesíteni, ennél a szakasznál vagyunk kénytelenek előadni. (Halljuk!) Igaz, hogy a tárgyalási módnak ez iránya nagyon megnehezíti a beható és szakszerű tárgyalást, sőt megneheziti azt is, hogy a teendő módosításoknak, s az egyes szabályoknak egymás közötti összefüggését helyes világításban lássuk, mert hiszen, hogy egy képpel éljek, nem lehet a második emeletet épiteni addig, a mig az első emeletet fel nem épitettük. Már pedig ezen szakaszok közt sok van olyan, mely abban az összefüggésben áll egymással, mint az első és a második emelet. De mi természetesen alávetjük magunkat a helyzet ezen kényszerűségének, és én bátor leszek néhány módositást előadni, azon reményben, hogy a kormánypárt támogatni fogja azokat a specziális magyar érdek szempontjából, és általában a bank működése szempontjából, mert olyanok, a melyek ellen nézetem szerint lényeges kifogást tenni nem lehet. : A mi az első szakaszt illeti, nagyon természetes, hogy az 1. §-nak első kikezdését az ellenzék nem fogadhatja el, mert itt az önálló jegybank felállitásának akadémikus jogán kivül a legfontosabb gyakorlati intézkedés az, hogy a bank szabadalma meghosszabbittatik 1917-ig. Mivel az ellenzéknek az volt az álláspontja, és azt eléggé kifejtette a vita folyamán, (Igaz ! ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy az önálló jegybank elvét akarná törvénybe iktatni, ennek természetes következménye — ezt nem szükséges bővebben magyarázni — hogy mi a szakasznak ezt a részét el nem fogadjuk. Nem fogadjuk el a második kikezdést sem, mert itt szó van azokról az alapszabálypontokról, melyek módositást fognak szenvedni a törvényjavaslat törvényerőre való emelkedésével és ; tt t-s mellőztettek,-mindazok a korrektúrák, a malyeke J . ez az oldal indítványozott. Ennek természete.-! következménye, hogy mi ezt a kikezdést nem pártolhatjuk és nem szavazhatjuk meg. Legkevésbbé fogadhatjuk ei a 3- kikezdést, (Helyeslés a tzéhőbaloldalon.) mely döntő lelentőséggei bir abban a kérdésben, a melyben a házhoz mintegy kérdést tettünk. Ez a kikezdés igy szól : »Az Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak egyéb határozatai, ideértve a bank jelzáloghitel-osztálya alapszabályait is, változatlanul érvényben maradnak*. Az alapszabályok többi részére, a melynek módosításai itt nem foglaltatnak, itt fogjuk előadni kívánságainkat. Tudjuk nagyon jól, hogy a t, kormánypárt azon állásponton volt kezdettől fogva, hogy az alapszabályoknak azt a részét, mely módositást nem szenved, tárgyalni nem kell. Azonban azt hiszem, hogy ennél az állásfoglalásnál nem vettek tekintetbe bizonyos körülményeket, a melyek elég nagy fontossággal birnak. Ide tartozik először az, hogy a legutóbbi évek fejlődései következtében az önálló bank eszméje mindenesetre mélyebben elterjedt, (Igaz ! ügy van I a szélsőbaloldalon.) ezt, ugy hiszem, a t. túloldal sem fogja tagadni-; ennek következtében a bank egész szervezetének tárgyalása sokkal nagyobb fontossággal bir, mint az előbbi időkben, tiz évről tiz évre. Hiszen azok a szakaszok, a melyek a törvényjavaslatban foglaltatnak, csak egy kis részét érintik tulaj donképen annak az épületnek, a melyet az egész jegybank műveleteivel együtt képez. Itt van pl. a- 2. §., a mely egy részletkérdéssel foglalkozik, a közraktárakkal. Itt van a 3. §., mely az uj fiókokról szól, a 4. §., mely az adómentességről, a bankjegyek hamisitásáról, azután az ismert 5. §. Ezek nagyon kis részét képezik azoknak az intézkedéseknek, a melyek az alapszabályokban foglaltatnak, ugy hogy tulaj donképen az alapszabályok képezik a banktörvényt, a bankaktát. (Igaz I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Itt vannak letéve mindazok az elvek, kezdve az érczfedezettől, mely a jegybanknál a legfontosabb, végig a legjelentéktelenebb intézkedésekig. A mennyiben a múltra történik hivatkozás, itt is egy körülményt kell tekintetbe venni, a mely; azt hiszem, méltánylást érdemelt volna. Ebben a törvényjavaslatban t. i. a bankalapszabályoknak mindössze nyolcz szakasza módosittatik. Ellenben az előbbi időkben — egészen eltekintve 1878-tól. a mikor a bank először kapta meg a szabadalmat és ennek következtében az összes alapszabályokat tárgyalta a törvényhozás — a későbbi alkalmaknál, a mikor meg kellett ujitani a bankszabadalmat, 1887-ben 36 szakasznál történt változás ós
