Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-110
3^8 110. országos ütés 1911 február Ik-én, pénteken. Őszintén megvallom, t. képviselőház, el sem tudom képzelni, hogy mi lehet az a vis major, , a mely a bankot ezen kötelezettségének teljesítésében megakadályozhatja. Mert hiszen utóvégre elgondolható az, hogy egy ellenséges betörés alkalmával, mikor a bank székhelyét, pinczéjét és pénztárát egy idegen hatalom birtokába keríti, meg van akadályozva ebben a bank, de akkor viszont a kormánynak sem áll módjában ezt a közvetlen akadályoztatást elismerni, mert a kormánynak is menekülnie, kell abból a fővárosból, a mely az ellenség kezébe került, (ügy van! balfelól.) Nagyon kérem tehát az igen tisztelt pénzügyininister urat, esetleg a szakszerű felvilágositások megadása czéljából itt közöttünk lévő tisztelt államtitkár urat, legyenek szivesek minket felvilágosítani arról, mit értenek ezen a vis majoron, melyek lehetnek azok az esetek, a melyek ezt a szankcziót érvényétől megfosztják? Ezeket kívántam e szakasz tárgyalásának során elmondani és épen azért, mivel ezek a rendelkezések a 83. czikk első bekezdésében foglalt határozott és világos rendelkezést érvényétől megfosztják és értelméből kiforgatják, a 83. czikket nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ki következik ? Zlinszky István jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. képviselőház! Mielőtt a czikkelyre vonatkozó és lehetőleg rövid megjegyzéseimet megtenném, méltóztassanak nekem megengedni, hogy a házszabályok 214. §-ára való uta lássál egy tegnap történt dologra reflexiókat tehessek. T. képviselőház ! A' mi házszabályaink sokszoros hézagosságuk mellett mégis gondoskodtak arról, hogy a parlamentnek tanácskozásai eredményesek, hasznosak és gyümölcsözők lehessenek. A házszabályok gondoskodnak arról, hogy szakkérdésekben a képviselők az általuk kívánt felvilágosításokat megkaphassák. Ez a rendeltetése és hivatása a házszabályokban megállapított előadói tisztnek. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Azonkívül a házszabályok szerint gondoskodás van arról, hogy ha a minister szükségét látja annak, hogy külön szakértőt nevezhessen meg, (ügy van 1 a szélsőbahldalon.) a ki mint meghatalmazottja működik, ez a felvilágosításokat megadja. A t. pénzügyminister ur, nagy megelégedésemre, ennél az alkalomnál élt is ezzel a jogával; megbízottat nevezett meg Papp Elek államtitkár ur személyében, világosan megjelölvén azt a rendeltetését, illetőleg hivatását, hogy az egyes képviselőknek a szakszerű felvilágosításokat megadja. Egy ilyen megbízottnak más keresnivalója a házban nem is lehet s más feladata nincs, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Már az általános vita során sajnálattal vettem észre, hogy az előadó úrtól, akárhogy ostromoltuk, semmiféle szakszerű felvilágosításokat nem kaptunk, A tegnapi napon konkrét, világos kérdést és kérelmet intéztem a pénzügyminister urhoz és az államtitkár úrhoz. Itt van a napló, t. ház ; azt a kérdést és kérelmet én nem pártérdekből, nem is egyéni szereplési viszketegből, hanem világosan az ország nagy érdekében intéztem az illető szakértőhöz. Ez a kérdésem abból állott, hogy mivel sem a törvényjavaslat, sem annak indokolása abszolúte semmiféle felvilágosítást nem nyújt az iránt, sem j>edig a múltnak aktáiban arra nézve adat nem foglaltatik, hogy a 1C>0 millión felül ezentúl kibocsátható 10 és 20 koronás bankjegyek tekintetében, azok elévülése esetén milyen százalékban fog megosztatni a haszon Magyarország és Ausztria között és illetőleg kinek javára esik az elévülés : erre nézve én szakszerű felvilágosítást kérnék. A házszabályok 214. §-a épen erre való tekintetből egyenesen jogot ad ezen, a ház szabályaiban gyökerező kötelezettségnek lerovására, (ügy van ! a szélsőbahldalon.) a mennyiben ez a 214. §. az illető szakértő urnak biztosítja azt a jogot, hogy a tanácskozás és szavazás befejezése előtt felszólalhat és a felvilágosításokat megadhatja. Ugyanez a jog van az előadói kötelesség lerovására biztosítva az előadó ur számára. A régi időkből igen sok preczedenst tudnék mutatni arra, hogy a képviselők éltek ezzel a joggal, (ügy van.') hogy t. i. mielőtt beszédjükhöz fogtak, a kérdést feltették s az arra nyerendő választól tették függővé elmondandó beszédjükben való maguktartását. (Igaz ! ügy van I a szélsőbahldalon.) Mi ezzel a joggal nem éltünk s most sem fogok élni vele, azonban lehetetlen, hogy ezt szó nélkül hagyjam, mert mi itt nem mulatságból és nem privát jjasszióból beszélünk, hanem az ország érdekeinek képviseletében rójuk le a reánk váró súlyos és felelősségteljes kötelességünket. Egyelőre nem akarom feltenni, hogy a t. szakértő ur, a t. pénzügyminister ur és az előadó ur szándékosan tagadták volna meg a felvilágosítást; nem is kaphatom azt most már meg, mert az egy előbbi czikkre vonatkoznék, a mely ma már le van tárgyalva. De bevezetésül megemlítettem ezt azért, mert különösen a 102. czikkre való utalással később igen fontos — legalább az én szempontomból nagyon fontos — felvilágosításokra és adatokra lesz szükségein és mélyen sajnálnám, ha ezen jogomnak gyakorlatát más módon kellene megszorgalmaznom. Azért kötelességemnek tartottam ezt most felemlíteni, hogy esetleg majd alkalmam legyen a mélyen tisztelt elnök urat is megkérni abban a tekintetben, hogy képviselői jogom gyakorlása közben ezen jog érvényesítéséhez segédkezet nyújtson. Most elbúcsúzom ettől a kérdéstől, hogy megtehessem rövid megjegyzéseimet a 83. czikkre. Elnök ." Mielőtt a képviselő ur beszédének érdemleges részébe belefogna, a házszabályok alkalmazására nézve most felhozottakra azonnal nyilatkozom. Én csak azt jelenthetem ki, hogy — noha magam is meglehetős régi képviselőházi praxisra hivatkozhatom, részint mint képviselő, részint a