Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-109

109. országos ülés 191 1 fe­bruár 23-án, csütörtökön. 3Í3 ennek a javaslatnak semmiféle momentumában fel nem találhatjuk. (Igaz! Ugy van! a szélső­baloldalon.) Nem emelték fel pl. a kontingensét az Osztrák­Magyar Bank jelzáloghitelének. Erről, mint emii­tettem, lehetne pro és kontra beszélni. Nekem az volt a meggyőződésem, hogy tényleg nem szük­séges felemelni a kontingenst, azonban, ha tekint­jük azt, hogy ez a felfogás mely körökből indul ki, hogy t. i. nem hivatása a jegybanknak a jelzálog­hitel kielégítése, akkor látjuk, hogy ezt állandóan azok az intézetek és körök pertraktálják és igye­keznek szuggerálni a magyar közvéleménynek, a kiknek igazán nem érdeke az, hogy a mezőgazda­sági hitel legyen kielégítve, hanem az, hogy a nagykereskedelem, a nagyipar és a bankok érdeke legyen kielégítve. A nemzet gazdasági életében tisztán csak a nagyemberek érdekét kielégíteni, azt hiszem, nem lehet hivatása a törvényhozásnak. (Igaz! a szélsőbaloldalon.) Ezzel be is fejezem felszólalásomat, csak még egy körülményre kívánom a t. pénzügyminister ur figyelmét felhívni. Nevezetesen, az itt módosított czikk utolsó bekezdésében azt mondja : »az Osztrák­Magyar Bank czime magyarul Osztrák-Magyar Bank, németül Oesterreiohisch-Ungarische Bank. Pecsétjében a magyar szent korona országainak czimerét és az ausztriai császári sast egymás mellett söszeköttetés nélkül, s köriratkép magyar és német éczgét használj a«. Én ugyan az ilyen kicsiségekre alig szoktam súlyt helyezni, bár mindig azt vetik a független­ségi politika szemére, hogy közjogi kérdéseken, czimer s más ilyen kérdéseken lovagolunk. Erről nem tettünk ugyan le, hanem meg akarjuk oldani közgazdasági kérdéseinket, ki akarunk gyógyulni közgazdasági betegségeinkből, de mikor alkalom nyílik egy törvényjavaslat tárgyalásánál arra, hogy közjogi szempontból is biztosítsuk érdekein­ket, akkor azt hiszem, igen helves lesz, elő térj esz­teni azt a kérésemet, méltóztassék szorosan ügyelni arra, hogy ez a pecsét az Osztrák-Magyar Bank magyar üzleteinél akkép legyen megvalósítva, hogy elsősorban a magyar nemzeti czimer jöjjön s azután az osztrák császári sas. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Mondom, ez nem olyan lényeges kérdés, de miután felszínre vettetett a módosított czikk­ben, nem tartottam feleslegesnek felemlíteni. Nem akarva tovább az első czikkel foglalkozni, én csak azt ajánlom a t. pénzügyminister ur figyel­mébe, hogy miután ugy látszik, hogy ő tovább is irányítani akarja Magyarország pénzügyi és gaz­dasági hitelét és berendezkedését, ha meg akarják valósítani és meg fogják hosszabbítani az Osztrák­Magyar Bank szabadalmát, legalább, a mennyiben az adminisztraczionális hatáskörében kivihető, méltóztassék mindazokat a kívánságokat, a melyek az ellenzéki oldalról elalmgzottak, és a melyeket a magyar nemzeti politika és az agrikulturális politika szempontjából maga is kivihetőknek tart, legalább ebben az intézkedésében felügyeleti jogá­nál fogva az Osztrák-Magyar Banknál feltétlenül kivinni és lehetőleg biztosítani. ílleíi/eslés bal­felől) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni ssnki sem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. előadó urat, kiván-e szólni ? Gr. Wickenburg Márk előadó: T. képviselő­ház! Azok után a részletes felvilágosítások után, a melyeket a pénzügyminister ur szíves volt meg­adni, egész röviden csak arra akarom kérni a t. házat, méltóztassék a tárgyalás alatt álló czikket eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A kérdés feltevésére vonatkozólag van szeren­csém a következő javaslatot tenni: Minthogy az eredeti javaslattal szemben, a melyet a kormány terjesztett be, több rendbeli módosítást adtak be, a kérdést ugy akarom formu­lázni, hogy, a mennyiben a statútumnak tárgyalás alatt levő czikke változatlanul elfogadtatik, mind­azok a módosítások, a melyek a czikk szövegének megváltoztatására iráiryubiak, önmaguktól elesnek. Van azonban egy határozati javaslata Lovászy Márton képviselő urnak, a mely felett, miután utasítást kíván adni a kormánynak arra vonat­kozólag, hogy pótegyezményt kössön az Osztrák­Magyar Bankkal a paritás biztosítása czéljából igénybe veendő eszközök meghatározása tárgyában, külön fogunk határozni. Polónyi Géza képviselő urnak is van egy módosítása, a mely az esetben, ha változatlanul fogadtatnék el a czikk, uj negyedik és ötödik bekezdést kíván felvétetni. Ez, mint pótinditvány, szintén külön szavazás tárgyát fogja képezni. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni 1 (Igen!) Ha igen, akkor először szavazás alá fogom bocsátani magát az eredeti czikket, ha ez elfogadtatnék, szemben a módosí­tásokkal, szavazás alá fogom bocsátani Polónyi Géza kéj^viselő ur rjótlását, végül pedig Lovászy Márton képviselő ur határozati javaslatát, (He­lyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a bank­statutum 1. czikket eredeti szövegezésében el­fogadni : igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, szíveskedjenek fel­állni. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége ezt elfogadja és így a mó­dosítások, a melyek a szövegre vonatkoznak, elesnek. Következik Polónyi Géza képviselő urnak pótlása, a mely a harmadik bekezdés után egy uj negyedik és ötödik bekezdés felvételét java­solja. Kérem azt felolvasni. Vermes Zoltán jegyző (olvassa Polónyi Géza élleninditaániját). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen pótlást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíves­kedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. E sze­rint a többség mellőzi az indítványt,

Next

/
Thumbnails
Contents