Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-109

109. országos ülés 1911 / az állásponton volt, hogy az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbítását egyedül czélszerüségi kérdések fogják eldönteni. Ezt a czélszeriiségi kérdést az igen t. kormány a közös bank szabadalmának meghosszabbításában találta fel. Mindent, az egész törvényjavaslat ügyét és az egész törvényjavaslat vitáját ezen czélszeriiségi kérdések szerint intézték és rendezték. Épen ezen czélszeriiségi kérdés jogosít fel engem arra, hogy most már, minthogy általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául el van fogadva a törvényjavaslat, — természetesen a legnagyobb tisztelettel meghajolván a képviselőház határozata előtt és részemről is általánosságban elfogadottnak tekintvén a törvényjavaslatot — csak nagyon röviden foglalkozzam a módosított szabályok I. czikkével. (Halljuk ') Azt mondja a módosított I. czikk szövegezése (olvassa) : »Alapszabályszerü működésénél az Osztrák-Magyar Banknak a monarchia mindkét államában egyaránt képezi feladatát* — tehát itt az Osztrák-Magyar Bank feladatával foglalkozik —• 'olvassa) : »a pénzforgalom szabályozásáról, a fizetések kiegyenlítésének megkönnyítéséről, a kereskedelmi, nagy- és kisipari és a mezőgazdasági hitelszükségletek kielégítéséről gondoskodni, mindenekelőtt azonban a törvényhozás intézkedése folytán felvett készfizetések fentartását biztosítani*. Nagyon röviden fogok ezekkel az egyes tételekkél foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk!) Ezeket a kérdéseket én is a czélszerüség elve alapján fogom kezeim és elbírálni. Méltóztassanak megengedni, hogy először is a pénzforgalom szabályozásával foglalkozzam. Ez az egész törvényjavaslat ugy tűnik fel, mint hogyha deus ex machina-ként pattant volna a képviselőházba : mint hogyha ez a mostani kormánynak valami zseniális törvényhozási intézkedése és alkotása volna ; mintha ilyet nem is láttak volna sem azelőtt, sem azóta. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel szemben én csak az 1875 márczius 14-iki német banktörvényre hivatkozzam. Ez a német banktörvény csaknem szó szerint tartalmazza, tehát megelőzi ennek a törvényjavaslatnak intézkedését, a mikor azt mondja az 1876 január elsejétől kezdve működő német birodalmi u. n. Eeichsbank funkczió járói, hogy (olvassa) : »Ez a Eeichsbank a birodalom felügyelete és vezetése alatt álló bank, (Mozgás. Elnök csenget.) a mely a jogi személy tulajdonságával bír és a melynek feladata, — tehát csaknem szószerinti szövegezése a mostani módosított czikkeknek — hogy az egész birodalom területének a pénzforgalmát szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék gyümölcsöztetéséről gondoskodj ék«. Tehát csak az utolsó passzusban van eltérés. Nem akarok e tekintetben sokáig immorálni; hiszen tökéletesen igazat adok az igen t. kormánynak abban, hogy a különböző jegybankok működése kell hogy főbb vonatkozásokban egymást tökéletesen fedje, tehát sem a német biroKÉPYH. KAF-LÓ. 1910—1915. Y. KÖTET. már 23-án, csütörtökön. 369 dalmi bank, sem a Banque de Francé, sem pedig az angol bank, sem egyáltalában azok a jegybankok, a melyek a jegybank minőségére és hivatására reflektálnak, nem folytathatnak más politikát, mint bármely más nagy nemzetnek a bankja. Azonban épen a német birodalmi bank feladatára való hivatkozással akarom feltüntetni azt, hogy ezek az u. n. módosított czikkek már 1876-ban megvoltak mintegy irányadó tényezőkként a német birodalmi banknál. Egyáltalában nem akarok eltérni a tárgytól, de minthogy a német birodalmi bank funkcziója szoros összeköttetésben van az Osztrák-Magyar Banknak most kitűzött feladatával, megjegyzem, hogy a német birodalmi bank szabadalma hosszas vajúdás után, talán még hosszasabb vajúdás után született meg, mint az Osztrák-Magyar Banknak jelenlegi szabadalma. Még az 50-es években pl. a bankrendszerek tekintetében is más volt a közgazdászat álláspontja. Most nagyobb részben az egybank-rendszer álláspontjára helyezkednek; ez érvényesül az Osztrák-Magyar Banknál is és ennek az egybankrendszernek a feladatátfogja majd képezni az itt módosított czikkekben közzétett szabályzat. En tökéletesen helyeslem az Osztrák-Magyar Bank és a kormány álláspontját, a mikor az egybankrendszert valósítja meg. Azzal, hogy a függetlenségi párt az Osztrák-Magyar Bankot kétfelé akarta választani és önálló magyar nemzeti bankot akart felállítani, még nem törte volna keresztül az egybank-rendszert, csak a két külön gazdaságilag és politikailag független, bár bizonyos lekötöttségben lévő államból a független Magyarország részére akart volna önálló hitelberendezkedést biztosítani. Ez az önálló magyar bank ép ugy tudott volna a valutaszabályozásról, a fizetések kiegyenlítéséről és egyebekről intézkedni, mint a hogy az tervbe van véve az Osztrák-Magyar Banknál. Hogy csak igen röviden említsem meg, az egybank-rendszer tökéletes intézmény abban a tekintetben, hogy a pénzforgalom szabályozását a legkorrektebb módon hajtja végre. Mogy mennyire súlyt helyeznek erre a külföldi államoknál is, mutatja pl. az, hogy a német birodalomban is kimondja a német Reichsbanktörvény 11. §-a. hogy külföldi bankjegyeket és hasonló kötelezvényeket, ha birodalmi értékben vannak is kiállítva, nem szabad a birodalom területén belül sem fizetésre felhasználni. Voltaképen a pénzforgalom szabályozásával a legsajátságosabb konnexióban van maga a jegykibocsátás joga. Ezzel hosszasabban foglalkozni nem kívánok, nem is tartozik ezen módosított czikkhez, csak megemlíteni kívánom, holy milyen fontos a pénzforgalom berendezése szempontjából pl. a jegykibocsátás. A német Reichsbankot megelőzőleg több mint 30 u. n. magánjegybank volt feljogosítva, később azonban a német birodalmi banktörvény annyira megszigorította a jegykibocsátás feltételeit épen a pénzforgalom szabályozása érdekében, hogy ezek a magánjegybankok önként le47