Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-109

109. országos ülés 1911 / az állásponton volt, hogy az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbítását egyedül czél­szerüségi kérdések fogják eldönteni. Ezt a czélszeriiségi kérdést az igen t. kor­mány a közös bank szabadalmának meghosszab­bításában találta fel. Mindent, az egész törvény­javaslat ügyét és az egész törvényjavaslat vitáját ezen czélszeriiségi kérdések szerint intézték és rendezték. Épen ezen czélszeriiségi kérdés jogosít fel engem arra, hogy most már, minthogy általá­nosságban, a részletes tárgyalás alapjául el van fogadva a törvényjavaslat, — természetesen a legnagyobb tisztelettel meghajolván a képviselő­ház határozata előtt és részemről is általánosság­ban elfogadottnak tekintvén a törvényjavaslatot — csak nagyon röviden foglalkozzam a módosí­tott szabályok I. czikkével. (Halljuk ') Azt mondja a módosított I. czikk szövege­zése (olvassa) : »Alapszabályszerü működésénél az Osztrák-Magyar Banknak a monarchia mindkét államában egyaránt képezi feladatát* — tehát itt az Osztrák-Magyar Bank feladatával foglalkozik —• 'olvassa) : »a pénzforgalom szabályozásáról, a fizetések kiegyenlítésének megkönnyítéséről, a ke­reskedelmi, nagy- és kisipari és a mezőgazdasági hitelszükségletek kielégítéséről gondoskodni, min­denekelőtt azonban a törvényhozás intézkedése folytán felvett készfizetések fentartását biztosí­tani*. Nagyon röviden fogok ezekkel az egyes téte­lekkél foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk!) Ezeket a kérdéseket én is a czélszerüség elve alapján fogom kezeim és elbírálni. Méltóztassanak megengedni, hogy először is a pénzforgalom szabályozásával foglalkozzam. Ez az egész törvényjavaslat ugy tűnik fel, mint hogyha deus ex machina-ként pattant volna a képviselőházba : mint hogyha ez a mostani kormánynak valami zseniális törvényhozási intéz­kedése és alkotása volna ; mintha ilyet nem is lát­tak volna sem azelőtt, sem azóta. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel szemben én csak az 1875 márczius 14-iki német banktörvényre hivatkoz­zam. Ez a német banktörvény csaknem szó szerint tartalmazza, tehát megelőzi ennek a törvény­javaslatnak intézkedését, a mikor azt mondja az 1876 január elsejétől kezdve működő német biro­dalmi u. n. Eeichsbank funkczió járói, hogy (olvassa) : »Ez a Eeichsbank a birodalom felügye­lete és vezetése alatt álló bank, (Mozgás. Elnök csenget.) a mely a jogi személy tulajdonságával bír és a melynek feladata, — tehát csaknem szószerinti szövegezése a mostani módosított czikkeknek — hogy az egész birodalom területének a pénzfor­galmát szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék gyü­mölcsöztetéséről gondoskodj ék«. Tehát csak az utolsó passzusban van eltérés. Nem akarok e tekintetben sokáig immorálni; hiszen tökéletesen igazat adok az igen t. kor­mánynak abban, hogy a különböző jegybankok működése kell hogy főbb vonatkozásokban egy­mást tökéletesen fedje, tehát sem a német biro­KÉPYH. KAF-LÓ. 1910—1915. Y. KÖTET. már 23-án, csütörtökön. 369 dalmi bank, sem a Banque de Francé, sem pedig az angol bank, sem egyáltalában azok a jegybankok, a melyek a jegybank minőségére és hivatására reflektálnak, nem folytathatnak más politikát, mint bármely más nagy nemzetnek a bankja. Azonban épen a német birodalmi bank feladatára való hivatkozással akarom feltüntetni azt, hogy ezek az u. n. módosított czikkek már 1876-ban megvoltak mintegy irányadó tényezőkként a német birodalmi banknál. Egyáltalában nem akarok eltérni a tárgytól, de minthogy a német birodalmi bank funkcziója szoros összeköttetésben van az Osztrák-Magyar Banknak most kitűzött feladatával, megjegyzem, hogy a német birodalmi bank szabadalma hosszas vajúdás után, talán még hosszasabb vajúdás után született meg, mint az Osztrák-Magyar Banknak jelenlegi szabadalma. Még az 50-es években pl. a bankrendszerek tekintetében is más volt a köz­gazdászat álláspontja. Most nagyobb részben az egybank-rendszer álláspontjára helyezkednek; ez érvényesül az Osztrák-Magyar Banknál is és ennek az egybank­rendszernek a feladatátfogja majd képezni az itt módosított czikkekben közzétett szabályzat. En tökéletesen helyeslem az Osztrák-Magyar Bank és a kormány álláspontját, a mikor az egybank­rendszert valósítja meg. Azzal, hogy a független­ségi párt az Osztrák-Magyar Bankot kétfelé akarta választani és önálló magyar nemzeti bankot akart felállítani, még nem törte volna keresztül az egy­bank-rendszert, csak a két külön gazdaságilag és politikailag független, bár bizonyos lekötöttségben lévő államból a független Magyarország részére akart volna önálló hitelberendezkedést biztosítani. Ez az önálló magyar bank ép ugy tudott volna a valutaszabályozásról, a fizetések kiegyenlítéséről és egyebekről intézkedni, mint a hogy az tervbe van véve az Osztrák-Magyar Banknál. Hogy csak igen röviden említsem meg, az egybank-rendszer tökéletes intézmény abban a tekintetben, hogy a pénzforgalom szabályozását a legkorrektebb módon hajtja végre. Mogy mennyire súlyt helyeznek erre a kül­földi államoknál is, mutatja pl. az, hogy a német birodalomban is kimondja a német Reichsbank­törvény 11. §-a. hogy külföldi bankjegyeket és hasonló kötelezvényeket, ha birodalmi értékben vannak is kiállítva, nem szabad a birodalom terü­letén belül sem fizetésre felhasználni. Voltaképen a pénzforgalom szabályozásával a legsajátságosabb konnexióban van maga a jegykibocsátás joga. Ezzel hosszasabban foglalkozni nem kívánok, nem is tartozik ezen módosított czikkhez, csak megemlíteni kívánom, holy milyen fontos a pénz­forgalom berendezése szempontjából pl. a jegy­kibocsátás. A német Reichsbankot megelőzőleg több mint 30 u. n. magánjegybank volt feljogo­sítva, később azonban a német birodalmi bank­törvény annyira megszigorította a jegykibocsátás feltételeit épen a pénzforgalom szabályozása érde­kében, hogy ezek a magánjegybankok önként le­47

Next

/
Thumbnails
Contents