Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-109

1Ö9. országos ütés i9ll február 23-án, csütörtökön. 36? áru-lombardja, de van a Reichsbanknak is. Mindezek a kísérletek azonban azt mutatják, hogy e-z az intézmény nem tud prosperálni, nem tud nagyobb mérveket ölteni, valószínűleg azért, mert meglehetősen meg van drágítva azon intézkedések által, a melyek okvetlenül szükségesek a hitel ezen formájánál; ugyanis az elzálogosítandó objektumokat valamely biztos raktárban kell elhelyezni, felügyelet alatt kell tartani, gondozni kell, biztosítani kell, ha gabona, szellőztetni kell, szóval ez oly költségekkel van összekötve, a melyek a hitelnek ezt a formáját megdrágítják és valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy pl. a német íteichsbank, a melynek lombard üzlete körülbelül 300 millióra megy évenkint, ilyen árulombardot nem folytat nagyobb összegben, mint hat millióval évenkint. Ez bizonyítja tehát, hogy e dolog még eddig nem volt képes nagyobb kiterjedést venni. Polónyi Géza: Ott van a Seehandlung! Lukács László pénzügyminister: Ennek az intézménynek behozatalára mindenekelőtt a mi magánjogi törvényeinknek a zálogra vonatkozó intézkedését kell megváltoztatni; a nélkül ezt az intézményt behozni nem lehet. Ezt a magánjogi reformot azonban a banktörvény keretében nem találnám helyesnek és indokoltnak. Kifogások tétettek továbbá a miatt is, hogy a bank nem jön segítségére a kisiparnak, a nagyiparnak és Lovászy Márton t. képviselő ur egyenesen azt mondta, hogy a bank a koczkázatos vállalatokat mind átengedi a magánrészvénytársaságoknak és önmagának csak a biztos üzleteket tartja meg. Ha ezt teszi a bank, a minthogy teszi, nagyon helyesen teszi és én volnék az első, a ki leghatározottabban volnék kénytelen tiltakozni, ha a bank koczkázatos ipari vállalatokba bocsátkoznék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) T. képviselőház! Még csak egy észrevételt akarok tenni Sümegi Vilmos t. képviselő urnak a nemzetiségi pénzintézetek dolgában elmondott szavaira. Liberális államban teljes lehetetlenség arra az álláspontra helyezkedni, hogy a nemzetiségek a maguk körében mindazt a társadalmi működést ki ne fejtsék, a melyre képesítve vannak és igy a gazdasági téren ne létesíthessenek olyan intézményeket, a melyek létesítésére keltések ós a melyeket saját érdekük előmozditására létesíteni akarnak. Hock János: Helyes, de kisajátítják a magyar földet! (Zaj.) Sümegi Vilmos: A választójognál legyenek liberálisak! Lukács László pénzügyminister: A míg ez a mozgalom tisztán gazdasági és társadalmi téren marad és nem követ nyilvánvalóan politikai tendencziákat, (Helyeslés a jobbóldalon.) nincs oka a kormánynak, sőt mondhatnám nincs joga sem ebbe a dologba beleavatkozni. A beleavatkozás szüksége ott kezdődik, a hol bebizonyithatólag politikai tendencziák vezetik ezt az akcziót, a midőn természetesen • a kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is beleavatkozni és megtenni azokat az intézkedéseket, a melyek ezt az akcziót káros irányzatától megfosztani alkalmasak. En biztosithatom a t. képviselőházat, hogy a kormány nyitva tartja szemeit ezzel a jelenséggel szemben és alkalomadtán a t. képviselőház meg fog győződni, hogy a kormány ez irányban meg fogja tenni a maga kötelességét. Kérem a szakasz elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Zlinszky István jegyző: Ábrahám Dezső! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Hock János: Az exodus megtörtént! Lehet már! Ábrahám Dezső: T. képviselőház! Parlamenti igen rövid multam sem jogosít arra, hogy a t. túloldal részéről is kiváló figyelmet kívánjak felszólalásomhoz, ezért nem veszem rossz néven, ha annak túlnyomó része nem kíváncsi reá. Hock János: liberális! Ábrahám Dezső: Annál nagyobb súlyt helyezek arra, hogy azok, a kik itt maradtak, meghallgassák az ellenzéki felfogást épen a t. pénzügyminister ur nyilatkozata szempontjából. (Halljuk! Halljuk !) Elsősorban is, csak örülni tudok a t. pénzügyminister ur parlamentáris érzéke felett, a mikor kijelenti, hogy ezen szőnyegen forgó törvényjavaslat, a mely az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbítását czélozza, voltaképen nem egyéb, mint egy nemzetközi szerződés. Ez a mi felfogásunk szerint is tökéletesen igy áll. Polónyi Géza: Készben! Ábrahám Dezső: Bizonyos konnexiók és vonatkozások vannak ugyan épen a két államnak gazdasági összeköttetésénél fogva, ezek a javaslat nemzetközi szerződési jellegét befolyásolják, azonban voltaképen az az elv, hogy ez nemzetközi szerződés jellegével bír, en bloc elfogadható. Azonban viszont, a t. pénzügyminister ur azon kijelentéséből, hogy nemzetközi szerződés, nem vonhatnám le minden irányban azon konklúziókat, a melyeket a t. pénzügyminister ur a javaslat egyes szakaszainak magyarázatához hozzáfűz. Ugyanis adattak be az ellenzék részéről módosítások, részben az általános vita alkalmával, részben későbben ; e módosítások egyikéhez sem járult az igen tisztelt pénzügyminister ur és a t. túloldal sem. Ez lehet politikai, lehet czélszerűségi kérdés, lehet a gazdasági szempontoknak a kérdése, tény azonban az hogy nagyon fontos egy ilyen törvényjavaslat tárgyalásánál és elbírálásánál, hogy a legilletékesebb helyről, a milyennek épen a t. pénzügyminister urat lehet ilyen kérdésben tartani, milyen kijelentések történnek az egyes szakaszok tárgyalása alkalmával. Ha ugyanis az igen tisztelt pénzügyminister ur, például a jelzáloghitel, vagy a pénzforgalom szabályozásáról vagy a fizetések