Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-107

324 107. országos ülés 1911 február 21-én, kedden. javaslatról a ház határozott, e felett is határozott. A mélyen t. elnök ur ezen felfogását azonban egyenesen megezáfolja a 208. §., melyet ismét felolvasok : (olvassa) »Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik, s csak ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkénti tárgyalására«. Tehát, mélyen t. elnök ur és t. képviselőház, az Eitnerféle javaslat felett ilyen értelemben a 208. §-nál fogva nem is lehetett szavazni. Azon kérdés felett, hogy részletenként mit fog a ház tárgyalni, az általános vita során a 208. §. alapján egyáltalában szavazni sem. lett volna szabad. Mindezeknél fogva, azt hiszem, hogy nem lesz semmi véleményeltérés a felett, hogy egy ilyen lényeges, a törvény magvát kéjaező kérdésben a ház határozati és hozzászólási joga meg nem vonható. Én most nem térek ki sem azokra a nagyfontosságú szólásszabadsági és egyéb kérdésekre, sem pedig a parlamenti tárgyalások nyugodtságának kérdésére, hanem egyszerűen utalok arra, hogy nincs a világon emher, ki a magyar törvényhozást a könnyelműség vádja alól fel tudná menteni, ha a házszabályok és alkotmányos kötelességei ellenére, ezen alapszabály tárgyalása elől kitérne, mely a Törvénytárban és törvényeink között mint beczikkelyezett szerződés fog szerepelni. (Mozgás jobbfelőlj Csatlakozom gróf Batthyány Tivadar t. barátom inditványához. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Holló Lajos képviselő ur kért szót. Holló Lajos: Én csak nagyon röviden indokolom meg azt, hogy az elnök ur által elfoglalt álláspont nem helyes. (Halljuk! Halljuk!) Vegyük a dolgok ráczióját, melyet elsősorban kell figyelembe venni. A bankszabadalomnak hét évre való megújításáról és újra való megalkotásáról van szó. Nem mindennapi tehát az alkalom, hogy a képviselőház élhessen azon jogával, hogy a bankszabadalom tekintetében szükséges módosításokat és újításokat megtehesse. Ezért egyáltalában nem engedhető meg, hogy mi vagy a képviselőház többsége, vagy bárki elzárassék attól, hogy egyes fontosabb szakaszokhoz módosításokat tehessen. Mik vannak pl. a fontosabb szakaszokban % A második czikkely, mely a tett javaslat szerint nem volna vitatható, megállapitja, hogy az Osztrák-Magyar Bank székhelye Bécs. Hát nem áll nekünk módunkban azt mondani, hogy mivel az a két államnak egyaránt bankja, mindkét ország fővárosa egyaránt állapittassék meg székhelyül ? Ki van mondva továbbá, hogy ebből kifolyólag a bankjegyek birói megsemmisitése csak a bank székhelyén eszközölhető. Mi tehát kénytelenek vagyunk Bécsbe, egy idegen állam székhelyére menni és idegen törvénj'ek uralma alatt a megsemmisitési eljárást folyamatba tenni,-ha ennek szüksége felmerül. Hát nincs módunkban itt a házban olyan indítványt tenni, hogy hatalmaztassanak fel a magyar bíróságok és a m, kir, Curia egy ilyen megsemmisítési eljárás keresztülvitelére 1 Vannak, t. ház, igen fontos dolgok, melyeket újításként akár a túlsó, akár ezen oldalról a bankstatutumokba bevenni akarunk. Azt az álláspontot, melyet az elnök ur vall, hogy t. i. mi eldöntöttük az összes bankszabályokat, kivéve azon nyolez szakaszt, a melyet ez a törvényjavaslat megújítani kivan, senki sem teheti magáévá, sem mi, sem pedig a túloldal. Azt gondolom, az elnök ur sem értette ezt akként, hogy változtatni nem lehetséges. Hiszen, t. képviselőtársaim is hivatkoztak rá, hogy az első szakaszban világosan benne van, hogy az OsztrákMagyar Bank alapszabályainak egyéb határozatai, ideértve a bank jelzálogosztályának szabályait is, ezen szakasznál fogva érvényben hagyatnak. E szerint tehát ezentúl fogjuk csak a többi szabályokat érvényben hagyni, ha a ház hozzájárul. Ha azonban a ház nem járul hozzá ahhoz, hogy érvényben maradjanak, hanem az egyik vagy a másik szakaszra nézve módosítást kivan, a mint a törvényjavaslat szükségesnek találta ezt nyolez szakaszra nézve, akkor is kell, hogy fenmaradjon a törvényhozásnak rendelkezési joga, mert miről van szó 1 Egyes egyedül arról, hogy azt a praktikusságot kövessük-e, hogy egymásután haladjunk a szakaszok tárgyalásánál és a módosításokat akként tegyük meg, a mint a szakaszok következnek, vagy pedig a törvényjavaslat 1. §-ának intézkedése folytán a statútum összes szakaszait komprimálva egy szakasznál tárgyaljuk ? Az utóbbi eljárásnsk nincsen meg a praktikus mivolta, mert a törvényszerkesztő képviselő uiak jól tudják, hogy ha az első szakasz módosittatik, akkor esetleg a többi szakaszok is változtatás alá kerülhetnek. Ha a szavazás egyszerre történik meg az összes alapszabályokra és nincs módjában a képviselőháznak a megtörtént változtatásokat figyelembe véve a törvényjavaslat későbbi szakaszait megváltoztatni, ebből oly nagy konfúzió keletkezhetik, a mi a törvényhozásnak nem lehet szándékában. Elvégre is. ha azt a czélt akarnánk szoigálni, hogy a tárgyalások menetét kinyújtsuk, ttssék elhinni, ehhez nincs erre szükségünk, mert módot adnak nekünk reá a módosítani javasolt szakaszok, az egyezmények és a törvényjavaslat szakaszai, a melyekhez hozzá lehet szólni és a melyekhez módosításokat lehet beterjeszteni. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a bankaktának tárgyalása most is, mint a szabadalom minden megújítása alkalmával, a maga teljes komolyságában, a maga nagy törvényalkotási formájában történjék meg. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem lényegtelen egy országra nézve, hogy a bankakta miképen lesz megállapítva, hiszen az csak tiz évről tíz évre szokott a ház elé kerülni. Sokkal helyesebb volna azt a maga egységében és a maga egymásutánjában letárgyalni. (Helyeslés balfelöl.) Még csak néhány szót vagyok bátor a mélyen t. elnök ur szavaira válaszolni. (Halljuk ! Halljuk !)