Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-107

324 107. országos ülés 1911 február 21-én, kedden. javaslatról a ház határozott, e felett is határozott. A mélyen t. elnök ur ezen felfogását azonban egyenesen megezáfolja a 208. §., melyet ismét fel­olvasok : (olvassa) »Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik, s csak ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkénti tárgyalására«. Tehát, mélyen t. elnök ur és t. képviselőház, az Eitner­féle javaslat felett ilyen értelemben a 208. §-nál fogva nem is lehetett szavazni. Azon kérdés felett, hogy részletenként mit fog a ház tárgyalni, az általános vita során a 208. §. alapján egyáltalában szavazni sem. lett volna szabad. Mindezeknél fogva, azt hiszem, hogy nem lesz semmi véleményeltérés a felett, hogy egy ilyen lényeges, a törvény magvát kéjaező kérdésben a ház határozati és hozzászólási joga meg nem von­ható. Én most nem térek ki sem azokra a nagy­fontosságú szólásszabadsági és egyéb kérdésekre, sem pedig a parlamenti tárgyalások nyugodtságá­nak kérdésére, hanem egyszerűen utalok arra, hogy nincs a világon emher, ki a magyar törvény­hozást a könnyelműség vádja alól fel tudná men­teni, ha a házszabályok és alkotmányos köteles­ségei ellenére, ezen alapszabály tárgyalása elől ki­térne, mely a Törvénytárban és törvényeink között mint beczikkelyezett szerződés fog szerepelni. (Mozgás jobbfelőlj Csatlakozom gróf Batthyány Tivadar t. bará­tom inditványához. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Holló Lajos képviselő ur kért szót. Holló Lajos: Én csak nagyon röviden indo­kolom meg azt, hogy az elnök ur által elfoglalt álláspont nem helyes. (Halljuk! Halljuk!) Vegyük a dolgok ráczióját, melyet elsősorban kell figyelembe venni. A bankszabadalomnak hét évre való megújításáról és újra való megalkotásáról van szó. Nem mindennapi tehát az alkalom, hogy a képviselőház élhessen azon jogával, hogy a bankszabadalom tekintetében szükséges módosí­tásokat és újításokat megtehesse. Ezért egyálta­lában nem engedhető meg, hogy mi vagy a kép­viselőház többsége, vagy bárki elzárassék attól, hogy egyes fontosabb szakaszokhoz módosításokat tehessen. Mik vannak pl. a fontosabb szakaszokban % A második czikkely, mely a tett javaslat szerint nem volna vitatható, megállapitja, hogy az Osz­trák-Magyar Bank székhelye Bécs. Hát nem áll nekünk módunkban azt mondani, hogy mivel az a két államnak egyaránt bankja, mindkét ország fővárosa egyaránt állapittassék meg székhelyül ? Ki van mondva továbbá, hogy ebből kifolyólag a bankjegyek birói megsemmisitése csak a bank székhelyén eszközölhető. Mi tehát kénytelenek vagyunk Bécsbe, egy idegen állam székhelyére menni és idegen törvénj'ek uralma alatt a meg­semmisitési eljárást folyamatba tenni,-ha ennek szüksége felmerül. Hát nincs módunkban itt a házban olyan indítványt tenni, hogy hatalmaz­tassanak fel a magyar bíróságok és a m, kir, Curia egy ilyen megsemmisítési eljárás keresztülvitelére 1 Vannak, t. ház, igen fontos dolgok, melyeket újításként akár a túlsó, akár ezen oldalról a bank­statutumokba bevenni akarunk. Azt az álláspontot, melyet az elnök ur vall, hogy t. i. mi eldöntöttük az összes bankszabá­lyokat, kivéve azon nyolez szakaszt, a melyet ez a törvényjavaslat megújítani kivan, senki sem teheti magáévá, sem mi, sem pedig a túloldal. Azt gondolom, az elnök ur sem értette ezt akként, hogy változtatni nem lehetséges. Hiszen, t. kép­viselőtársaim is hivatkoztak rá, hogy az első szakaszban világosan benne van, hogy az Osztrák­Magyar Bank alapszabályainak egyéb határo­zatai, ideértve a bank jelzálogosztályának sza­bályait is, ezen szakasznál fogva érvényben ha­gyatnak. E szerint tehát ezentúl fogjuk csak a többi szabályokat érvényben hagyni, ha a ház hozzájárul. Ha azonban a ház nem járul hozzá ahhoz, hogy érvényben maradjanak, hanem az egyik vagy a másik szakaszra nézve módosítást kivan, a mint a törvényjavaslat szükségesnek találta ezt nyolez szakaszra nézve, akkor is kell, hogy fenmaradjon a törvényhozásnak rendelke­zési joga, mert miről van szó 1 Egyes egyedül arról, hogy azt a praktikusságot kövessük-e, hogy egymásután haladjunk a szakaszok tárgya­lásánál és a módosításokat akként tegyük meg, a mint a szakaszok következnek, vagy pedig a törvényjavaslat 1. §-ának intézkedése folytán a statútum összes szakaszait komprimálva egy sza­kasznál tárgyaljuk ? Az utóbbi eljárásnsk nincsen meg a praktikus mivolta, mert a törvényszerkesztő képviselő uiak jól tudják, hogy ha az első szakasz módosittatik, akkor esetleg a többi szakaszok is változtatás alá kerülhetnek. Ha a szavazás egyszerre történik meg az összes alapszabályokra és nincs módjában a képviselőháznak a megtörtént változtatásokat figye­lembe véve a törvényjavaslat későbbi szakaszait megváltoztatni, ebből oly nagy konfúzió keletkez­hetik, a mi a törvényhozásnak nem lehet szándé­kában. Elvégre is. ha azt a czélt akarnánk szoigálni, hogy a tárgyalások menetét kinyújtsuk, ttssék elhinni, ehhez nincs erre szükségünk, mert módot adnak nekünk reá a módosítani javasolt szakaszok, az egyezmények és a törvényjavaslat szakaszai, a melyekhez hozzá lehet szólni és a melyekhez módosításokat lehet beterjeszteni. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a bankaktának tárgyalása most is, mint a szabadalom minden megújítása alkalmával, a maga teljes komolyságában, a maga nagy törvényalkotási formájában történjék meg. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem lényeg­telen egy országra nézve, hogy a bankakta miképen lesz megállapítva, hiszen az csak tiz évről tíz évre szokott a ház elé kerülni. Sokkal helyesebb volna azt a maga egységében és a maga egymásutánjában letárgyalni. (Helyeslés balfelöl.) Még csak néhány szót vagyok bátor a mélyen t. elnök ur szavaira válaszolni. (Halljuk ! Halljuk !)

Next

/
Thumbnails
Contents