Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-107
107. országom ülés Í9ÍÍ február 11-én, kedden. 323 rint kezelni, (Zaj. Elnök csenget.) hanem azok rendelkezésük szerint kezelendők. Méltóztassanak meggyőződve lenni, — ha kívánják, szolgáltatom bizonyítékát — hogy ha obstrukcziós velleitásokkal szemben akarnak védekezni, csak ezt tegyék meg. Darvai Fülöp : Bizza ezt ránk ! Polónyi Géza : Bízza reám t. képviselőtársam. (Zaj. Elnök csenget.) Én már ebben a dologban kicsit jártasabb vagyok és dupla fórt adok a t. képviselő urnak. (Zaj.) Meg fognak róla győződni, s ha kívánják, egy próbát fogok bemutatni a t. képviselőháznak. Engem azonban nem ez a szándék vezet, hanem vezet az, hogy a józan ész törvényeibe ütközik a magyar parlamenttel azt a játszmát végigcsinálni, hogy egy törvényhozó vagy kénytelen legyen egyszerre száz vagy nem tudom hány szakasznál demonstrálni, hogy képtelen ezt megtenni, vagy pedig nevetség tárgyává legyen, a mikor elsősorban önök nevetik ki azokat képviselőket, a kik kénytelenek időpocsékolásnak nevezett lehetetlenségekkel megküzdeni. (Mozgás jobbfelöl.) Avagy megérdemelte az Osztrák-Magyar Bank azt, hogy részvényesei érdekében, megfoszszák a magyar parlamentet attól, hogy végre-valahára kimutathassuk, hogy ez a bank a nemzet érdekei ellen való instituczió 1 (ügy van I a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Sajnálom, hogy egészségi állapotom nem engedi meg, hogy most bővebben kifejthessem nézeteimet. (Zaj. Elnök csenget.) Nem untatom önöket tovább, hanem a mélyen t. elnök úrhoz fordulok, mert meg vagyok róla győződve, hogy mikor az ő iránta való tiszteletről beszélünk, akkor nem alakoskodunk, hanem beszélünk őszintén, magyar emberhez illő becsületes nyíltsággal. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Derültség és mozgás jobbfelöl. Zaj. Elnök csenget.) Nem szeretném, hogyha az ő elnökségéhez fűződnék annak emléke, ha csak egyes képviselőkben is, hogy megfosztott minket a szólásszabadság azon jogától, a mely alkotmányunk és házszabályaink szerint mindnyájunkat megillet. Törvényhozói kötelességünk lerovásában kérjük a t. elnök urat, hogy biztosítsa nekünk azon jogot, hogy a bankaktának minden szakaszához lelkiismeretünk szerint hozzászólhatunk és hogy az érme- és pénzrendszerre vonatkozó törvény czikkelyenkint fog tárgyaltatni, s mi a szerint fogunk hozzászólhatni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sághy Gyula : T. ház ! (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Győrffy Gyula képviselő ur láván a házszabályokhoz szólni. (Felkiáltások jobbfelől: Halljuk Sághyt.) Győrffy Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A ház mélyen t. elnökének indítványához nem járulhatok hozzá. Bátor leszek ezt rövidesen megindokolni. A ház igen t. elnöke, a mikor javaslatát megtette, elsősorban alapította azt arra, hogy gróf Batthyány Tivadar indítványa a házszabályok 208, §-ába ütközik, a mely azt mondja, hogy minden tárgy felett előbb általános vita kezdődik és ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkinti tárgyalására. A ház mélyen t. elnökének az a nézete, hogy mert a bankalapszabályok sem osztályok előzetes tárgyalásának, sem pedig az általános vitának anyagát nem képezték, ennélfogva e szakasz alapján a bankalapszabályok részletenkint nem tárgyalhatók. Előttem szólt t. képviselőtársaim pedig kimutatták, hogy az egész törvényjavaslat nem egyéb, mint a bankalapszabályainak törvénybe iktatását czélzó beczikkelyezési törvény, mert a Törvénytárba a bankalapszabályok, ha e törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, egész terjedelmében be fognak iktattatni. Azt hiszem nem szükséges itt e teremben azt bővebben magyarázni hogy a Törvénytárba olyan törvény nem vehető, fel, a mely a képviselőház tárgyalása elől elvonható. (ügy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) De tárgyalási technika sem akadályoz. Ellenkezőleg ! Mivel a törvényjavaslat első paragrafusának második bekezdése — s erre alapította a t. elnök ur is nézetét, — a bankalapszabályoknak némely szakaszait módosítja, némely szakaszait pedig eliminálja, abban a véleményben van a ház t. elnöke és ugy látszik a többség is, hogy ezzel a bankalapszabályok sorsa el van intézve. Ezzel szemben, t. képviselőház, arra utalok, hogy a mikor az 1. §. 2. bekezdését a ház tárgyalja, ezeket ugy kell elfogadni % Nincs-e joga a t. háznak az alapszabályok összes szakaszain végig menni, hogy ezek módosittassanak-e vagy nem 1 Tehát a mikor ezt a szakaszt a pénzügyi bizottságban tárgyalták, már itt az általános vita folyamán, az 1. §. 2. bekezdésével, impliczite a bank összes alapszabályai bevonattak tárgyalásba általánosságban . De ha ez nem is történt volna, a harmadik bekezdés szerint az Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak egyéb határozatai, ideértve a bank jelzáloghitelosztálya alajuszabályait is, változatlanul érvényben maradnak. Ez a j>ropoziczió. De vájjon a ház elfogadja-e az összes paragrafusokat, a melyeket a második bekezdés nem módosít és ugy fogja-e azokat hagyni ? Ezekhez nem lehet hozzászólni ? Mindezekből nyilvánvaló, hogy a 208. §. értelmében a bankalapszabályok végig tárgyalandók a ház által annyival inkább, mert magánfelek között is, ha saját gazdasági érdekeikről szerződést kötnek és az annak alapját kéjjező szerződési pontokat végig nem tárgyalják, az ilyen gondatlan magánfelet egyenesen gondnokság alá fogják helyezni. Ha pedig egy országnak, egy nemzetnek törvényhozása, a bankalajjszabályokat, melyek az Osztrák-magyar banknak jövendő működése alapjául szolgálnak, nem tárgyalná végig, ez olyan gondatlanság volna, melyet a törvény tilt reánk nézve. A mélyen t. elnök ur azt is mondta, hogy azért sem tárgyalhatjuk a bank-alapszabályokat, mert az általános vita során, midőn az Eitner-féle 41*
