Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-107

320 107. országos ülés Í9Í1 február 21-én, kedden. harmadik bekezdése kapcsán nekünk feltétlenül jogunk van minden olyan alapszabályszakaszszal szemben, a melynek a módosítása itt nem czéloztatik, más szöveget, más rendelkezéseket javasolni. Ez maga elvitázhatatlan és épen olyan elvitázhatatlan az a másik tétel is, hogy maga a bankalapszabály ez idő szerint már törvényes érvényben nincs. Én hallottam ugyan olyan felfogást, hiteles-e, vagy nem, azt nem tudom, mintha az igen t. ministerelnök ur olyan véleményt nyilvánított volna a tárgyalás elején, nem itt a házban, hanem mások előtt, valami hírlapi interjúban, hogy ő azon rendeletnél fogva, a melyet a két kormány megállapodása alapján kiadott a bankstatutum érvényének adminiszrativ utón való meghosszabbításáról, a bankstatutumot jogilag érvényben fennállónak tartja. Itt a házban ezen jogi felfogást talán jobb moggondolás alapján nem nyilvánítja. Ma már azon felfogásban van a ház, e tekintetben véleménykülönbség köztünk nincs, még a kormány részéről sem, hogy a bankstatutum ez idő szerint érvényben nincs. Ha ez így van és ez iránt véleménykülönbség nem lehet köztünk, akkor hogy lehet az igen tisztelt elnök ur által proponált tárgyalási módot elfogadni, a mikor épen a harmadik bekezdése az I. §-nak azt mondja, hogy a bankstatutumnak a többi szakasza, a melynek módosítása nem czéloztatik ezen törvényjavaslat kapcsán, érvényben marad ? Hiszen a legegyszerűbb grammatikai magyarázat szerint is csak az maradhat érvényben, a mi érvényben van,' nem via facti. hanem via juris. Ez pedig, a mint voltam bátor bebizonyítani, tarthatatlan és nem helyes állítás. (Helyeslés a haloldalon.) En azért vagyok bátor a mélyen t. elnök ur felfogásával szemben gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam indítványához csatlakozni, annál is inkább, mert én Eitner t. barátom határozati javaslatának elvetésével a kérdést szuperáltnak egyáltalában nem tekintem. (Helyeslés a baloldalán.) Daczára annak, hogy Eitner t. képviselőtársam határozati javaslatát a ház elvetette, én annálfogva, mert más tárgyalási mód helyesen nem képzelhető a mi jogainknak igazán teljes mértékben érthetetlen megcsorbítása nélkül, a nélkül a logikai lehetetlenség nélkül, hogy mi itt egy bankszabadalmat megkosszabbitunk, a nélkül, hogy annak a lelkét, lényeget képező bankstatutumot tárgyalás alá vehetnénk, bár a legnagyobb reverencziával, kötelességszerűleg is, de érzésem szerint is, viseltetem az elnök ur irányában, de megvallom, azt vártam volna, hogy az igen t. elnök ur, a kinek a tanácskozás helyes menete felett őrködni kötelessége, önmagától, tekintet nélkül ezen határozati javaslatra, intézkedni fog, hogy ezen bankstatutum kinyomattassék és a ház előtt a tárgyalás anyagába becsatoltassék. Nagyon sajnálom, hogy itt is mi maradunk alul, még egy ilyen formai kérdésben is. Méltóztassék megnézni az osztrák törvényjavaslatot; ott legalább annyit szükségesnek tartottak, hogy a képviselőház tagjaival megismertessék azt az anyagot, a mely felett dönteni kell a másik állam országgyűlésének. Itt még ez sem történt meg. Ez a törvényjavaslat ki van-e nyomatva egész terjedelmében, hasábosán, régi szövegében és a módosításokkal együtt ? (Felkiáltások jobbfelől: Nincs szükség rá! Zaj a balodalon.) Miután ez az eljárás nem egészen felel meg a tárgyalási rend megóvásának, és a tárgyalás anyagát képező törvényjavaslathoz való hozzászólás lehetőségének, ez is egyik ok arra, hogy nagyon kérjem a mélyen t. elnök urat, és a t. házat, hogj?- méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy ezen szabadalom tárgyalása a maga természete szerint, az annak lényeges tartalmát képező alapszabályoknak ex asse való letárgyalásával együtt tétessék lehetővé. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Polónyi Géza képviselő ur kíván a házszabályokhoz szólni. (Nagy zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon. Folytonos zaj jobbfelől. Felkiáltások balfelől: Majd mi is igy teszünk, ha a minister akar beszélni ! Érveket kérünk ! Elnök csenget.) Polónyi Géza : Nekem nagy megnyugvásomra szolgál mindig ez a fogadtatás, (Derültség jobbjelöl.) mert ez bizonyítja a legjobban, hogy helyesen és hűségesen teljesítem kötelességemet. (Igaz! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kétszeresen szívesen veszem ezt most, a mikor, bár nem akarom a szándékot ilyen irányban feltételezni, kénytelen vagyok a mélyen tisztelt elnök ur propozicziójával szemben azon meggyőződésnek adni kifejezést, hogy ha ez a javaslat itt elfogadtatnék, ez nem jelentene egyebet, mint egyszerűen klotürt, (Igaz ! ügy van ! balfelől. Nagy mozgás és zaj a, jobboldalon.) nem jelentene egyebet, mint az ellenzéknek a szólásszabadságtól való megfosztását, (Igaz ! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj jobbfelől.) és épen azért, mivel az elnök ur részéről (Zay. Elnök csenget.) nem akarom feltételezni sem, hogy ez volna a czélja, (Felkiáltások jobbfelöl : Nem is lehet I) kötelességemnek tartom erre vonatkozólag röviden összegezni és előadni észrevételeimet, a melyekkel azonban nem a többséghez fordulok. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Mert a képviselőknek az a joga, hogy a házszabályok értelmében a maguk szólás jogát egy törvényjavaslatnál gyakorolhassák, nem többségi jog és nem többségi kérdés, (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) hanem igenis, az elnök urnak kötelessége, (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy a házszabályok alapján a képviselőket ezen joguknak gyakorlatában megvédelmezze. (Igaz! ügy van! Élénk helyeslés a bál- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, t. képviselőház, sikerülni fog a mélyen t. elnök urat meggyőznöm arról, (Derültség jobbfelől.) — mondom, csak azt hiszem és ha csalódom, nem rajtam múlik — hogy egyrészt a házszabályok szerint tarthatatlan az az álláspont, a melyet ő javasolni méltóztatott, másrészt pedig a dolog technikai részére való tekintetből is egyenes lehetetlenség — lehetetlenség az önök érdekében