Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-107

107. országos ülés 1911 úgyszólván teljesen felforgatná. (Halljuk! Halljuk !) Méltóztassék először is tekintetbe venni azt, hogy a házszabályok 208. §-a értelmében minden tárgy felett először az általános vita kezdődik, és esak ennek befejeztével térhet át a ház a tárgyalás alapjául elfogadott tárgynak részletes és pontonkénti, illetőleg a 237. §. szerint törvényjavaslatoknál szakaszonkinti tárgyalására. Ebből következik, hogy a részletes tárgyalás anyaga csak az lehet, a mit a ház általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadott. (Általános helyeslés.) A t. ház határozatával ezt a törvényjavaslatot fogadta el általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául. Ennek a részletes tárgyalása ki fog terjedni és ki kell hogy terjedjen ezen törvényjavaslatra, s mindannak, a mi hozzá tartozik, a mi megvitatandó lesz, minden részletére és minden szakaszára. De semmire ki nem terjeszkeclhetik, a mi a törvényjavaslatban benne nincsen. (Igaz! Ugy van f a jobboldalon.) Természetesen a tárgyalás folyamában benyújtott és egyes szakaszokhoz hozzáfűződő módosításoknak, elleninditványoknak és határozati javaslatoknak a kivételével. Ez a törvényjavaslat, t. ház, magában foglalja függelékként a javaslatot a bankalapszabályok bizonyos pontjainak a módosítására vonatkozólag. Erre a tárgyalás természetesen kiterjed, mert ezen módositott szakaszok a törvénybe is beiktatandók lesznek. A bank alapszabályainak ezen kivül álló szakaszaira nézve a törvényjavaslat kimondja, hogy azok érvényükbe változatlanul visszahelyeztetnek, azok tehát részletes tárgyalás alá most nem vonhatók. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ha a t. képviselő uraknak a szándékuk az volt, hogy a részletes tárgyalás kiterjeszkedjék a bankalapszabályok összességére, akkor a t. képviselő uraknak az általános vita során egy ily értelmű határozati javaslatot kellett volna benyújtani. (Helyeslés a jobboldalon. Ettenmondások balfelöl.) Ezt a képviselő urak nem tették, azonban benyújtottak egy határozati javaslatot, a mely mintegy impliczite, leplezetten azt a szándékot foglalta magában, hogy a bankszabályok összessége tárgyalás alá vonassék, a mennyiben az Eitner Zsigmond t. képviselő ur által benyújtott határozati javaslat a bankalapszabályok összességének a ház elé való terjesztését kivánta. Ezen javaslat felett a ház határozott, határozott olyan értelemben, hogy azt elvetette ; ez által házhatározat is lehetetlenné tette azt, hogy a bankalapszabályok összességükben tárgyaltassanak, miután a házszabályok 236. §-a értelmében olyan indítvány, a mely felett a ház már határozott, ugyanazon ülésszak folyamán többé tanácskozás tárgyává sem tehető. Ennélfogva világos, hogy a módosításokban nem érintett bankalapszabály-czikkek részletes tárgyalás alá bocsátásának ezen házhatározat következtében sem lehet helye. De kénytelenek vagyunk a házszabályoknak még egy más rendelkezésére is hivatkozni. A házszabályok 125. és 205, §-ai, különösen, ha azokat február 21-én, kedden. 319 egybevetjük, világosan mutatják, hogy törvényjavaslat nem is jöhet létre másként, mint azon az utón, hogy annak tárgyalását a ház plénumában vagy az osztályok által való tárgyalás, vagy bizottsági tárgyalás előzze meg. Már most a bankalapszabályok összességének tárgyalása itt a házban oly módon czéloztatik a t. képviselő urak részéről,'hogy azokra nézve minden előkészítő osztályok általi vagy bizottsági tárgyalás nélkül, úgyszólván rögtönözve, módosítások adassanak be. Már ebből a szempontból is ki van zárva a házszabályok értelmében a bankstatutumok ilyetén tárgyalása. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezekből méltóztatik látni, hogy a házszabályok lehetetlenné teszik, hogy a képviselő urak kívánsága teljesíttessék ; én nagyon kérem a képviselő urakat, hogy mivel a házszabályok megtartása mindnyájunknak egyaránt érdeke és mindnyájunknak kötelessége, (Általános helyeslés.) a házszabályok rendelkezése előtt meghajolni és a törvényjavaslat részletes tárgyalásának azon módjába, a mely a házszabályoknak és a ház állandó gyakorlatának megfelel, a mint ezt tökéletesen hasonló helyzetben, a hasonló javaslatnak szintén bankex-lex idejében tiz év előtt történt utolsó tárgyalása is mutatja, méltóztassék, mondom, a tárgyalás ezen módjába belenyugodni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Bakonyi Samu képviselő ur a házszabályokra való hivatkozással kér szót. Bakonyi Samu : T. ház ! Abban a meggyőződésben vagyok, hogy az a tárgyalási technika, a mely az elnök ur javaslatában foglaltatik, lehetetlen akkor, ha mi ex asse akarjuk elbírálás tárgyává tenni a bankszabadalmat, a melynek meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat van napirenden. Tökéletesen igaza van az elnök urnak abban, hogy csak oly természetű tárgyra vonatkozólag rendelhető el a tárgyalás, a mely már általánosságban határozathozatal tárgyát képezte. Ez tökéletesen igaz. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy a mennyiben itt a bankszabadalom meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk, a bankszabadalomnak lényeges kiegészítő részét képezi a bankalapszabály ; ezt tekintem én a tulaj donképeni bankaktának. Mikor tehát a bankszabadalom meghosszabbításáról beszélünk, teljesen lehetetlen mellőzni maguknak a bankstatutumoknak egész terjedelmét. Ez tehát napirenden volt az általános vita során, e felett általánosságban határozat hozatott és ez fogadtatott el a részletes tárgyalás alapjául. Az én meggyőződésem szerint tehát kiengesztelhetlen logikai ellenmondás van épen az elnök ur felfogásában, mivel épen azért, mert ez az általános tárgyalásnak anyagát képezte, mert ez fogadtatott el részletes tárgyalás alapjául, a bankstatutum a maga egészében a részletes tárgyalás anyagától el nem vonható. De nem is szenvedhet kétséget, hogy nekünk jogunk van a bankstatutum minden szakaszához hozzászólani. Az a másik alternatíva, a melyet gróf Batthyány Tivadar emiitett, hogy az első szakasz