Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-107

107. országos ülés 1911 úgyszólván teljesen felforgatná. (Halljuk! Hall­juk !) Méltóztassék először is tekintetbe venni azt, hogy a házszabályok 208. §-a értelmében minden tárgy felett először az általános vita kezdődik, és esak ennek befejeztével térhet át a ház a tár­gyalás alapjául elfogadott tárgynak részletes és pontonkénti, illetőleg a 237. §. szerint törvényjavas­latoknál szakaszonkinti tárgyalására. Ebből követ­kezik, hogy a részletes tárgyalás anyaga csak az lehet, a mit a ház általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadott. (Általános helyeslés.) A t. ház határozatával ezt a törvényjavaslatot fogadta el általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául. Ennek a részletes tárgyalása ki fog terjedni és ki kell hogy terjedjen ezen törvényjavaslatra, s mindannak, a mi hozzá tartozik, a mi megvita­tandó lesz, minden részletére és minden szaka­szára. De semmire ki nem terjeszkeclhetik, a mi a törvényjavaslatban benne nincsen. (Igaz! Ugy van f a jobboldalon.) Természetesen a tárgyalás folyamában benyúj­tott és egyes szakaszokhoz hozzáfűződő módosí­tásoknak, elleninditványoknak és határozati javas­latoknak a kivételével. Ez a törvényjavaslat, t. ház, magában foglalja függelékként a javas­latot a bankalapszabályok bizonyos pontjainak a módosítására vonatkozólag. Erre a tárgyalás ter­mészetesen kiterjed, mert ezen módositott szaka­szok a törvénybe is beiktatandók lesznek. A bank alapszabályainak ezen kivül álló szakaszaira nézve a törvényjavaslat kimondja, hogy azok érvé­nyükbe változatlanul visszahelyeztetnek, azok tehát részletes tárgyalás alá most nem vonhatók. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ha a t. képviselő uraknak a szándékuk az volt, hogy a részletes tár­gyalás kiterjeszkedjék a bankalapszabályok összes­ségére, akkor a t. képviselő uraknak az általános vita során egy ily értelmű határozati javaslatot kel­lett volna benyújtani. (Helyeslés a jobboldalon. Ettenmondások balfelöl.) Ezt a képviselő urak nem tették, azonban benyújtottak egy határozati javaslatot, a mely mintegy impliczite, leplezetten azt a szándékot foglalta magában, hogy a bankszabályok összes­sége tárgyalás alá vonassék, a mennyiben az Eitner Zsigmond t. képviselő ur által benyújtott határo­zati javaslat a bankalapszabályok összességének a ház elé való terjesztését kivánta. Ezen javaslat felett a ház határozott, határozott olyan értelem­ben, hogy azt elvetette ; ez által házhatározat is lehetetlenné tette azt, hogy a bankalapszabályok összességükben tárgyaltassanak, miután a ház­szabályok 236. §-a értelmében olyan indítvány, a mely felett a ház már határozott, ugyanazon ülésszak folyamán többé tanácskozás tárgyává sem tehető. Ennélfogva világos, hogy a módosí­tásokban nem érintett bankalapszabály-czikkek részletes tárgyalás alá bocsátásának ezen ház­határozat következtében sem lehet helye. De kénytelenek vagyunk a házszabályoknak még egy más rendelkezésére is hivatkozni. A ház­szabályok 125. és 205, §-ai, különösen, ha azokat február 21-én, kedden. 319 egybevetjük, világosan mutatják, hogy törvény­javaslat nem is jöhet létre másként, mint azon az utón, hogy annak tárgyalását a ház plénumában vagy az osztályok által való tárgyalás, vagy bizott­sági tárgyalás előzze meg. Már most a bankalap­szabályok összességének tárgyalása itt a házban oly módon czéloztatik a t. képviselő urak részé­ről,'hogy azokra nézve minden előkészítő osztá­lyok általi vagy bizottsági tárgyalás nélkül, úgy­szólván rögtönözve, módosítások adassanak be. Már ebből a szempontból is ki van zárva a ház­szabályok értelmében a bankstatutumok ilyetén tárgyalása. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezekből méltóztatik látni, hogy a házszabályok lehetetlenné teszik, hogy a képviselő urak kíván­sága teljesíttessék ; én nagyon kérem a képviselő urakat, hogy mivel a házszabályok megtartása mindnyájunknak egyaránt érdeke és mindnyájunk­nak kötelessége, (Általános helyeslés.) a házszabá­lyok rendelkezése előtt meghajolni és a törvény­javaslat részletes tárgyalásának azon módjába, a mely a házszabályoknak és a ház állandó gyakor­latának megfelel, a mint ezt tökéletesen hasonló helyzetben, a hasonló javaslatnak szintén bank­ex-lex idejében tiz év előtt történt utolsó tárgya­lása is mutatja, méltóztassék, mondom, a tárgya­lás ezen módjába belenyugodni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Bakonyi Samu képviselő ur a házszabályokra való hivatkozással kér szót. Bakonyi Samu : T. ház ! Abban a meggyőző­désben vagyok, hogy az a tárgyalási technika, a mely az elnök ur javaslatában foglaltatik, lehetet­len akkor, ha mi ex asse akarjuk elbírálás tárgyává tenni a bankszabadalmat, a melynek meghosszab­bítására vonatkozó törvényjavaslat van napi­renden. Tökéletesen igaza van az elnök urnak abban, hogy csak oly természetű tárgyra vonatko­zólag rendelhető el a tárgyalás, a mely már általá­nosságban határozathozatal tárgyát képezte. Ez tökéletesen igaz. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy a mennyiben itt a bankszabadalom meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot tár­gyaljuk, a bankszabadalomnak lényeges kiegészítő részét képezi a bankalapszabály ; ezt tekintem én a tulaj donképeni bankaktának. Mikor tehát a bank­szabadalom meghosszabbításáról beszélünk, telje­sen lehetetlen mellőzni maguknak a bankstatutu­moknak egész terjedelmét. Ez tehát napirenden volt az általános vita során, e felett általánosság­ban határozat hozatott és ez fogadtatott el a rész­letes tárgyalás alapjául. Az én meggyőződésem sze­rint tehát kiengesztelhetlen logikai ellenmondás van épen az elnök ur felfogásában, mivel épen azért, mert ez az általános tárgyalásnak anyagát képezte, mert ez fogadtatott el részletes tárgyalás alapjául, a bankstatutum a maga egészében a részletes tár­gyalás anyagától el nem vonható. De nem is szen­vedhet kétséget, hogy nekünk jogunk van a bank­statutum minden szakaszához hozzászólani. Az a másik alternatíva, a melyet gróf Batthyány Tivadar emiitett, hogy az első szakasz

Next

/
Thumbnails
Contents