Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-105

10B. országos ütés 19J1 f( döntött határozati javaslatok feletti határozathozatal, esetleg a törvényjavaslat részletes tárgy lása. (Helyeslés.) Nincs észrevétel ? (Nincs!) Ha nincs, ezt a ház határozataként mondom ki. Most következik Tóth János képviselő ur indítványának indokolása. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Tóth János : T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Az országgyűlés azon pártját, a melyhez tartozni szerencsém van, önmaga, vezére, programmja és a nemzet iránt tartozó erkölcsi kötelessége inditotta arra, hogy inditványnyal járuljon a t. ház elé, a melyben kéri és kívánja, hogy a t. ház utasítsa Lukács László pénzügyminister urat, hogy a Wekerle-kormány és az osztrák kormány között 1907 október 8-án megkötött szerződésnek a bankügyre vonatkozó összes iratait, főként pedig az idevonatkozó titkos jegyzőkönyvet tegye le a ház asztalára, (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Habár ez eléggé ismeretes ügyben társadalmi utón már bizonyos, még pedig morális világosság derittetett a nemzet közvéleménye elé, mégis föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az ügy itt, az egyedül illetékes helyen, (Ugy van ! a baloldalon.) parlamentáris utón is tisztáztassék és elintéztessék, és ugy véljük, hogy nemcsak velünk szemben, hanem az igazsággal és a parlamentarizmussal szemben a t. háznak is kötelessége jogos kívánságunk teljesítése. (Ugy van! a baloldalon.) Én, t. ház, felszólalásom keretében nem kívánom ez alkalommal vita tárgyává tenni Lukács László pénzügyminister ur állításának igaz vagy nem igaz voltát; nem keresem az ő szándékának jóhiszeműségét vagy rosszhiszeműségét; nem keresem eljárásának, a terv Meszelésének, a tett elkövetésének politikai czélját vagy tisztaságát. Hanem megállapítani kívánom a kétségbevonhatatlan tényt azzal, hogy Lukács László pénzügyminister ur, mikor február 9-iki beszédében azt állította, hogy az előző kormány, tehát közte Kossuth Ferencz is tényleg a közös bank alapján kötött szerződést 1907 október 8-ikán az osztrák kormánynyal és a mikor ugyanakkor idézte Kossuth Ferencznek mint pártvezérnek később az ország szabad rendelkezési jogát hirdető beszédeit és idézte a függetlenségi pártnak egy határozatát az önálló bank felállítása ügyében s a mikor ezen két ellentétes álláspontot egymás mellé és egymással szembe helyezte, akkor ezzel a cselekedetével Kossuth Ferenezet mint ministert és mint pártvezért és a függetlenségi pártot az ország előtt kétszínűséggel, politikai megbízhatatlansággal vádolta meg (Igaz ! Ugy van! balfelöl.) és ezzel, t. ház, egy becsületes, hazafias munkában eltöltött élet tisztességét, (Élénk helyeslés balfelől.) egy becsületes, hazafias, a nemzeti jogokért, a nemzeti eszmékért, a nemzeti vágyakért törekvő magyar politikai pártnak a potitikáját gyanúsította meg. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Vádját a minister ur ez ideig nyilvánosan semmivel sem bizonyitotta. És mivel ez a vád és bmár 18-án, szombaton. 287 ez a gyanúsítás itt történt a fórumon, jogunk van megkívánni, hogy ez a nagy vád és ez a nagy gyanúsítás itt tisztáztassék a nemzet előtt és a nemzet részvételével. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Joga van a magyar nemzetnek is megkövetelni és elvárni mindkét részről, mindannyiunktól, hogy ebben az ügyben tisztán lásson, mindent lásson, hogy Ítélhessen. (Helyeslés a baloldalon.) Mint mondám, a minister ur ezen vádját és gyanúsítását eddigelé semmivel sem bizonyitotta nyilvánosan. Mikor a bizonyításra felhivatott, február 11-iki beszédében azt mondta, hogy állítását titkos jegyzőkönyvből meríti, és az fedi az ő állításának valóságát, de ezen titkos jegyzőkönyvet ide a ház asztalára le nem teszi elvi okokból, mert, a mint mqndá, az veszedelmes preczedenst képezne és veszedelmes következményekre vezethet, ha kormányzati titkos akták a ház asztalára letétetnének. Ezzel ez a nagy vád, ez a gyanúsítás még erősebbé, még fokozottabbá vált, mert hiszen az országban mindenkinek szubjektív érzelmére bízatott ezen ügyben az Ítélkezés, mindenkibe belecsempésztetett az a gondolat, hogy ebben a titkos jegyzőkönyvben Isten tudja mi van, és ebben a titkos jegyzőkönyvben Isten tudja mikép árulta el hazáját és elveit Kossuth Ferencz és a pártja. Nézetem szerint az összes iratoknak és ezen titkos jegyzőkönyv letevésének abszolúte semmi elvi akadálya nem lehet. Mert egy állami fontos ügyben megkötött titkos megállapodások publikálása csak egyetlenegy esetben járhat veszélylyel, abban az esetben, ha annak előzetes vagy időelőtti nyilvánosságra hozatala az állam érdekét sérti. De semmi körülmények között nem járhat ez veszélyes következményekkel abban az esetben, ha az a titkos megállapodás vagy nem effektuáltatott, vagy hatályát vesztette, vagy a szerződő felek megszűntével, a kormányok változásával kötelező ereje megszűnt, vagy nem is lépett kötelező erőre. Jelen esetben is épen nem járhat veszélyes következményekkel, mert hiszen mindannyian tudjuk, hogy az események és az idő ezt a titkos jegyzőkönyvet teljesen túlhaladták, a mennyiben egy másik magyar kormány egy másik osztrák kormánynyal a bankkérdésben megegyezett és ennek kifejezésekép javaslat van a ház előtt. Veszedelmes preczedenst sem okozhat ez, mert vannak példák arra, parlamentáris kormányformával biró államokban, hogy nemzetközi titkos megállapodások utólag a ház asztalára és a parlament elébe terjesztettek (Igaz! Ugy van! balfelől.) épen azért, hogy a nemzet képviselete utólag elbírálja az előző kormánynak és az előző pártnak eljárását. Veszélyes következményekkel ez épen nem járhat, mert maga a pénzügyminister ur idézett ebből a titkos jegyzőkönyvből február 9-iki és 11-iki beszédeiben. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Bizonyára, hogy idézhetett belőle, erre előzetesen illetékes helyről felhatalmazást kapott. (Felkiáltások balfelől: Biztos!) Az pedig kizárt dolog, hogy ne az egésznek közlésére, hanem csak