Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-105

288 105. országos ülés 1911 egyes részek közlésére nyert volna felhatalmazást. Az is kizárt dolog előttem, hogy abból a czélból kapott volna felhatalmazást, hogy ezzel az előző kormányt, illetve Kossuth Ferenczet és a függet­lenségi pártot meggyanúsítsa. Az pedig még inkább kizárt dolog, hogyha ez a titkos jegyzőkönyv publikálása az ország közérdekére veszélylyel járt volna, illetékes helyről erre egyáltalában felhatal­mazást kapott volna. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az alkotmányos felfogással homlokegyenest ellenkezik ez az állásfoglalása a pénzügyminister urnak ebben a kérdésben, (Helyeslés balfelől.) az nevezetesen, hogy ha itt, a parlamentben lefolyt közérdekű ügyet a parlamenten kivül akarja he­lyezni, ott akar ebben bizonyítani és ott akarja az ügyet végleg elintézni. A népképviseleti alkot­mánynak egyik legfőbb, legerősebb fundamentuma az, hogy a nemzet egyetemét érintő közérdekű ügy a nemzet részvételével intéztessék el. Már pedig az elvitázhatatlan. t. ház, hogy a nemzet egyetemét érintő közérdekű ügy az, hogy a nemzet egyik leg­vitálisabb érdekét érintő fontos államügyben egy minister mit tett vagy mit nem tett. Az is köz­érdekű, ha a nemzet egy tekintélyes részének poli­tikáját képviselő párt és vezére olyannal támad­tatik meg a nemzet előtt, a-melynél nagyobb poli ­tikai bűnt politikus el nem követhet. A tiszteletnek bármily magas fokán álljon is az a négy férfiú, ki ezt az ügyet elbírálás tárgyává tette, még sem helyettesitheti, nem pótolhatja egyetlenegy alkotmányos érzésű ember előtt sem magát a nemzetet, (Helyeslés balfelől.) az egyedül illetékes forumot, a népképviseletében együtt lévő parlamentet. (Helyeslés balfelől.) Ha a t. pénzügyminister ur az ezen négv bizalmiférfiu által ebben az ügyben kiállított jegyzőkönyvet magára nézve kötelezőnek elismeri, ez egygyel több indok ennek az ügynek parlamen­táris, alkotmányos formában való elintézésére. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Mert az én elkölcsi érzetem azt mondja, hogy ennek a jegyzőkönyv­nek tartalma a pénzügyminister úrra bizonyos morális kötelezettségeket ró a parlamenttel szem­ben, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon,) és azokkal szemben, a kiket megtámadott. A jiarlamentarizmus alapelve követeli azt, hogy ez az üg}^ a nemzet nélkül el ne intéztessék és a nemzet részvételével intéztessék el és tisztáz­tassék. (Helyeslés balfelől.) De kívánja ezt az elemi igazságosság, hogy ilyen fontos politikai ügy ne legyen elintézhető azok nélkül, kiket a leg­mélyebben, a legközvetlenebbül érint. Kivánja a politikai rezón, a törvényhozás rendje és munkás­sága is, hogy az ilyen alkotmányos formában el nem intézett ügy még jobban el ne mérgesitse politikai életünket és a parlament munkásságát. (Ugy van f ügy van ! balfelől.) De kivánja a közélet tisztasága is, (Ugy van! balfelől.) mert mindnyá­junknak érdeke az, hogy közéletünkben igazság­talanul és büntetlenül ne érintessék a közéleti becsületes munkának tisztessége és megtisztittassék 'bruár 18-án, szombaton. közéletünk az egyéni meggondolatlanságból vagy az egyéni szenvedélyekből táplálkozó gyanúsí­tásoktól. (Elénk helyeslés és taps balfelől.) Kérem indítványomnak elfogadását és napi­rendre tűzését. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps balfelől,) Elnök : A-ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Tóth János t. képviselőtársam indítványára van szerencsém a kormán} 7 nevében a következőkben nyilatkozni. (Halljuk!) Először is, hivatkozva azon érvekre és azon elvekre, a melyeket a pénzügyminister ur itt a ház­ban már elmondott akkor, a mikor Désy Zoltán képviselő ur interpelláeziót intézett hozzá, a mikor a pénzügyminister ur kimutatta annak veszélyes voltát, hogy ilyen titkos iratok a ház asztalára tétes­senek . . . (Felkiáltások balfelől: Akkor nem kell rájuk hivatkozni ! Halljuk ! Halljuk ! jobb felől.) Egry Béla: Ne czitáljon belőle! (Halljuk! Halljuk.') Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: . . . ezt annyiban van szerencsém megerősiteni, hogy tényleg a most fenforró ügyben veszélyek talán nem volnának, de ezzel mindenesetre olyan preczedens alkottatnék, a milyen parlamenti éle­tünkben még nem volt, (Ugy van ! Ugy van ! jobb­felől.) és nem lehet tudni, nem foroghatnak-e fenn olyan körülmények, a mikor ilyen preczedensre való hivatkozás tényleg veszedelmes következ­ményekkel járhat. (Élénk helyeslés jobb felől. Nagy zaj balfelől.) Egry Béla : Hát a Zeit honnan vette ? (Zaj. Hall­juk ! Halljuk ! jobbról.) Elnök : Csendet kérek ! Gróf Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: A kérdéses ügy két irányban nyert megoldást. Először akkor, mikor Désy Zoltán képviselő urnak interpellácziójára felelt a pénzügyminister ur és válaszát a képviselőház tudomásul vette. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől, Nagy zaj balfelől.) Ezáltal a dolog a |3ar!ament előtt tisztázva lett. A másik megoldás pedig a pénzügyminister ur által lojáli­sán felajánlott mód, hogy ezenkívül is mindenki tisztában lehessen azzal, vájjon ezen titkos akták alapján mondhatta-e azt, a mit mondott, vagy nem. E tekintetben a tisztázásnak a "pénzügyminister ur részéről felajánlott ezen módja nem személyes kérdésként volt felajánlva, hanem fel lett ajánlva egészen lojálisán azon párttal szemben, (Ugy van ! Ugy van! jobbfelől. Nagy zaj^ balfelöl.) a mely magát e kérdésben érintve érezte. Hogy a párt nem tette magáévá ezen fel­ajánlott módot, hogy azt nem fogadta el és igy csak Désy Zoltán képviselő ur vette igénybe a pénzügy­minister űr által felajánlott megoldási módot, az, gondolom, nem változtat a dolog lényegén semmit, (Ugy van ! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) mert a párt bizalmiférfiai, a kik e tekintetben ugyan nem a pártnak, hanem Désy Zoltán képviselő urnak votak bizalmiférfiai, egyúttal tagjai annak a

Next

/
Thumbnails
Contents