Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-96
96. országos ülés 1911 február 8-án, szerdán. 19 T. képviselőház ! A magyar törvényalkotás- j nak, egyetemes, közkötelező szabályai alól szerintem kivételt tenni nem szabad, még akkor sem, ka ez által a kivétel által túljárhatnánk az osztrák Reichsrath eszén, mert, a mint a t. pénzügyminister ur szavaiból kivettem, ezt czélozza e szakasznak bevétele. T. képviselőház ! Még ha ezt az eredményt érnők is el, még ha valami nemzeti érdeket tudnánk is diadalra vinni az osztrák Reichsrath ellenzésével szemben, akkor sem szabad nekünk a magyar törvényhozásban olyan törvényeket kötelező erővel felruházni, a melyek voltakép nem is törvények, hanem birodalmi pátens jellegével birnak. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Kérek most már öt perez szünetet. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Éljenzés a szélsóbaloldalon.) (Szünet után. Az elnöki széket Kabos Ferencz foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. A szólás joga Kun Béla képviselő urat illeti. Kun Béla: T. képviselőház! A közös bank védelmezői ugy is szeretik magukat feltüntetni, mint a kik féltik a magyar nemzetet a bankönállóság esetén bekövetkező veszélytől, féltik attól, hogyha önálló bank lenne, akkor egyenesen belecsapna ebbe a szerencsétlen magyar nemzetbe a villám, (Zaj.) igen, azt mondják, mert villámhárító gyanánt állítják oda magukat, sőt még azt is követelik, hogy a nemzet azt higyje róluk, hogy valami nagy, dicső dolgot csináltak, holott az igazság az, hogy a nemzetet továbbra is gazdasági lekötöttségben és szolgaságban akarják hagyni. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Világos és a t, munkapárti oldal által le nem tagadható tény, hogy szerinte, legyen bármilyen előnye is a közös banknak, de azért egy független állami létre törekvő nemzet életében egy másik ellentétes érdekű, tőkében gazdagabb állammal való gazdasági közösködés feltétlenül a függőség, a szolgaség viszonyát rejti magában (Igaz! Ugy van! bal felöl.) és a függetlenség fenséges népboldogító ezéljától való állandó visszalökődést és távolságot jelenti és ez a távolság annál nagyobb, mennél inkább akadnak alkalmazkodó magyarok, kik a közösséggel hajlékony módon egész a végletekig megalkusznak. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A megalkuvás politikája, igen, ez a kulcsa és megmagyarázója annak a hareznak, a melyet a közös bank magasztaléi az önálló nemzeti bank felállítása ellen folytatnak, mert ha vannak valakinek meggyőződésből fakadó, tehát tiszteletreméltó j>énzügyi aggályai az önálló nemzeti bank felállítása ellen, a mint elismerem, hogy t. munkapárti képviselőtársaimnak lehetnek ilyen aggályai, ezeknek az aggályoknak is el kell törpülniük, el kell némulniok ama óriási előnyök mellett, melyeket az önálló nemzeti jegybank a független nemzeti fejlődés javára kétségbevonhatatlanul magával hoz. (Ugy van! a szélsóbaloldalon.) Mi az hát, a mi nem törpül el, a mi nem némul el, a mi a független nemzeti fejlődéssel szemben is elfogultan kiáltja, hogy maradjon a közös bank? Nem más ez, mint az a megalkuvási szellem, a; mely Magyarországon a kormányhatalom tartós gyakorlásának egyedüli eszközlője, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mely évszázadokon keresztül, mióta a Habsburgok vallhatják magukat szerencséseknek, hogy királyai ez országnak,,. . . Sümegi Vilmos: Ők szerencsések, ez igaz. Kun Béla: . . . a szégyenteljes fegyverlerakások egész sorozatához vezetett, elárulván és önkezükkel leigázván ezen az ősi földön jogot, szabadságot és mindent, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a mi azt bizonyította volna, hogy a maga lábán akar járni, az önrendelkezés áldásait akarja élvezni és a gazdaságilag erős, nagy kulturnemzetek sorába akar emelkedni a magyar. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ez a megalkuvási szellem vezette el a t. munkapártot a készfizetések kérdésében való fegyver lerakáshoz, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ez hozta ide a házba az előttünk fekvő egész törvényjavaslatot, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ez a megalkuvási szellem az, a mely elfogadtat és megtapsoltat a t. munkapárttal most egy olyan törvényjavaslatot, a melynek ellenkezőjét Ígérték vezéreik a választások előtt programúi beszédeikben a nemzetnek. Valóban, t. kéjtviselőház, ebből a törvényjavaslatból, a mely a készfizetések kötelező felvételének kimondása nélkül került ide a ház színe elé, nem következtethetünk másra, mint arra, hogy nem a törvényjavaslatok alkalmazkodnak a t. munkapárt programmjához, hanem a munkapárt alkalmazkodik a benyújtott törvényjavaslatokhoz, (Ugy van! balfelől.) tekintet nélkül arra, mi a. tartalmuk, tekintet nélkül arra. hogy programmjuknak épen egyik sarkalatos tételét üti agyon a Bécsből dirigált törvényjavaslat. (Ugy van! balfelől. Felkiáltások balfelől! Régi átok!) Tgazi bizonyítékot szolgáltatott továbbá nekünk ez a bankjavaslati vita arról is, hogy a t. munkapárti túloldal nemcsak ugy szerepel. mint a parlament egyik pártja, hanem mint az abszolút királyi hatalom egyik végrehajtó szerve, (Ugy van! balfelől.) a mely abszolút királyi akaratot a magyar alkotmányosság köntösébe bujtatja bele. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Sümegi Vilmos: Papirosniasé alkotmány! Kun Béla: A bankjavaslat lényegéből — nem a szavaiból és a pajfirosból, a hova odarögzítve van, hanem a lényegéből — mindannyiunk előtt világosnak kell lennie, hogy nem a parlamenti többség ad tanácsot a, királynak és irányítja a királyi akaratot, (Élénk helyeslés 3*
