Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-101
170 101. országos ülés 1911 Hock János: Mi is azt hiszszüki Gr. Batthyány Tivadar: Az én lojalitásom nem engedi meg,- hogy ennyire kihegyezve felállítsam a kérdést ; én elfogadom, hogy Bismarck ezt mondta. De. ha már Bismarckot beledobják ebbe a vitába, én is leszek bátor egy kissé Bismarckkal argumentálni, és pedig nem az ő, nem tudom hol tett nyilatkozataival, hanem cselekedeteivel. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Annyit tudunk, hogy Bismarck herczeg a nagyhatalmi állásnak meglehetősen erős exponense volt, s hogy az ő óriási egyéniségével arra törekedett a maga hatáskörében, hogy a császári hatalmat, a központi hatalmat erősbitse. Ha tehát Bismarck Ausztriának vagy ott a legfelsőbb köröknek azt a tanácsot adta, hogy ne engedjék meg Magyarországnak a jegybank felállítását, ezt hasonlókép nagyhatalmi szempontból tehette, épen abból a szempontból, a melylyel szemben mi ellenkező argumentummal élünk, azt mondván, hogy Magyarország, mint az 1867-iki törvények alapján önálló állam, csakis akkor lehet tisztán nagyhatalmi törekvések szolgálatában, ha ez által Magyarország nemzeti érdekei, Magyarország állami érdekei, államiságának kidomboritása és különösen Magyarország gazdasági érdekei károsodást nem szenvednek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De, t. ház, ha méltóztatnak Bismarckra e tekintetben hivatkozni, akkor bátor vagyok én is Bismarcknak a tényeire hivatkozni. A bank terén igaz, hogy Bismarck a Reichsbankban konczentrálta a német birodalom egész hitelakczióját, de azért a nagy czentralizáló Bismarck, a ki Magyarországnak állítólag nem akarta konczedálni az önálló bankot, igenis resjjektálta a német szövetséges államok állami önállóságát, olyan mértékben, hogy Bajorországnak, Szászországnak Württembergnek, Badennek és Braunschweignek és azonkívül még néhány államnak állami önállóságát igenis elismerte azzal, hogy ott ezeknek az önálló bajor, szász, württembergi stb. nemzeti bankoknak fennállását, működését meg nem akadályozta. (ügy van ! balfelől.) Holló Lajos: Pedig egy gazdasági terület az is! Gr. Batthyány Tivadar: Én azt hiszem, hogy ha Bismarck herczeg ezt mondotta, akkor ő azon az állásponton állott, hogy az osztrákoknak és a magyaroknak mást ajánl, más propozieziót tesz, mint a mit jónak tart a maga saját otthonában ; pedig Bismarck volt elég erős német nemzeti érzésű politikus, hogy ha ő károsnak tartotta volna azt, hogy egy császárság, vagy egy nagy gazdasági egység területén több nemzeti bank álljon fenn, akkor ő nem engedte volna meg, nem tűrte volna el azt, hogy a német birodalmi bank mellett egy sereg nemzeti bank álljon fenn. (ügy van ! Igaz ! a szélsőbaloldalon.) De ha már Bismarckot belehozta ebbe a vitába az igen t. Pester Lloyd, a miért én az igen t. lapnak rendkívüli hálával tartozom, nagyon kérem, — és ezt már a t. többségtől és a kormánytól kérem — február H-én, kedden. hogy ne csak a bankkérdésben kövesse példáját, mert megvallom, engem a bajor, szász stb. bankok hatásköre a magyar nemzeti bank szempontjából abszolúte nem elégítene ki, hanem kérem, méltóztassanak egy más téren követni az ő példáját. Ez a másik tér pedig a hadsereg kérdése. . Bismarck herczeg megmutatta azt, hogy le tudta verni az óriási erejű Francziaországot nem egy közös, egységes hadsereggel, hanem több önálló hadsereggel, (Ugy van! a szélsöbahldalon:) és midőn megalkotta az egységes német birodalmat, megmutatta, — non verba, sed facta — hogy igenis, a nagyhatalmi álláshoz nem szükséges a közös hadsereg, hanem azt a nagyhatalmi állást sokkal jobban lehet fentartani egy csomó önálló nemzeti hadsereggel, a minők Németországban a porosz, a bajor, a szász, a badeni, a württembergi stb. (ügy van ! a szélsöbahldalon.) Ha Bismarckkal argumentálnak, akkor ne csak azokat a bizalmas körben tett nyilatkozatait méltóztassanak felhozni, hanem a cselekedeteit is méltóztassanak követni. Ezek azután olyan példák, a melyekben Bismarckot készséggel követjük. Nyújtsunk kezet egymásnak, valósítsuk meg Bismarcknak e téren követett álláspontját. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos : Napóleont is hogy verték le a különböző hadseregek az ő egységes hadseregével szemben. r* ? ' Gr. Batthyány Tivadar: A legerősebb argumentum, a melylyel itt dolgozni és velünk szemben fellépni méltóztattak, tagadhatatlanul az volt, hogy az önálló magyar jegybank felállítása esetén a kamatláb lesz magasabb, és ebből méltóztattak egy sereg konzekvencziát levonni. Először is ez feltétlenül csak eshetőség, csak hipotézis, egy vélelem, a melyet azonban sem a vita során itt a képviselőházban, sem a szaksajtóban tényekkel, vagy olyan argumentumokkal, a melyek túlmennek az' egyéni felfogáson, bebizonyítva nem láttam. Azonban készséggel ráállok arra az álláspontra, és talán ez a leghelyesebb, hogy szupponálom azt, hogy a 2—3 évi átmenet idején a bankkamatláb tényleg valamivel magasabb lesz. Nézzünk ennek a kérdésnek a szemébe. Szterényi József t. képviselőtársam foglalkozott beszédében vele és igen helyesen utalt arra, hogy néhai Kornfeld Zsigmond, ha jól emlékszem a tőzsdén mondott beszédében közölte számításainak eredményét, a melyek szerint akkor, ha a bankkamatláb Magyarországon egy százalékkal emelkednék, ennek minő pénzügyi hatása lenne az országra. Kihozott.... Szterényi József: 45 millió koronát. Gr. Batthyány Tivadar:... 45 millió koronát. Tehát 45 millió korona volna az a kár, a melyet az ország szenvedne. Tegyük fel tehát,. hogy egy százalékkal emelkednék a bankkamátláb, bár azt hiszem, legfeljebb ha fél százalékról lehetne szó. De vegyünk egy százalékot és ennek alapján 45 mÜlió koronát. Ezzel szemben — de itt bocsánatot kérek,' hogy kissé bővebben kívánok ezzel a kérdéssel
