Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-100

100. országos ülés 1911 február 13-án, hétfőn. 147 idő már régen elérkezett és hogy ezt meg kell csinálni: de nem vonják le a konkluzumot, hogy ezeknek a felismert nagy czéloknak az érdekében most, a mikor erre a legkedvezőbb mód és alkalom van, a mikor a bankszabadalom meghosszabbításáról van szó, kötelezni kell a jegybankot a készfizetések megkezdésére. A készfizetések kérdése ügyében önöknél megvan a helyes fogalom, megvan a helyes ítélet, de nincs meg a helyes következtetés. Önök felismerik az állami tevékenység czélját, de a mikor tárgyaljuk a bankszabadalom statútumait, a mikor alkalom ós mód van a felismert és rég kitűzött czélt megvalósítani és hatályon kívül helyezni a bankstatutum 111. §-át, mely felfüggeszti a készfizetési kötelezettséget: akkor háttérbe szorul az országnak közérdeke, háttérbe szorul a másodrendű területnek maradás kérdése ; háttérbe szorul még a presztízs kérdése is; és csak egy momentum dominál, a kormány iránti bizalom kérdése és a felismert nagy állami feladatok megoldása fölé helyezkedik a kormány támogatásának kicsinyes, szemben a nagy állami czélokkal, alacsony érdeke. Már pedig csak ezt a párthatalmi érdeket látom kidomborodni, mert nem vagyok képes elhinni, hogy a közös bank hivei, a kik azért fogadják el a törvényjavaslatba lefektetett kompromisszumot, mert nem akarják a bankközösség előnyeitől megfosztani a nemzetet, komolyan ugy látják a helyzetet, hogy az Osztrák-Magyar Bank, ha a magyar kormány a talpára áll, és férfiasan megállja a helyét, ebben a kérdésben nem tágít, készebb lett volna inkább liquidálni, semhogy megkezdje a készfizetéseket. Gróf Tisza István t. képviselőtársam megállapítja, a kérdés megoldásának egyedüli akadálya az osztrák köröknek az a szerencsétlen tendencziája, hogy nem tudnak abból a bornírt felfogásból kiemelkedni, hogy eo ipso káros Ausztriára nézve az, a mi előnyös és haszonnal jár mi reánk. 0 is csak az osztrákok ellenállásának tulajdonítja, hogy a kormánynak nem sikerült a teljesen jogosult és indokolt czélt elérniök. Nyiltszivűséggel beismeri, hogy ez hátrány, ez baj, ez veszteség az országra, de végeredményben az ő elhatározására az országra háramló hátránynál, bajnál és veszteségnél előbbvaló és döntőbb hatású az a bizalom, melylyel KhuenHéderváry ministerelnök és Lukács László pénzügyminister urak személye iránt viseltetik és elfogadja a megoldást, hogy a kormány ebben a kérdésben nem vetette fel a hatalmi kérdést, hanem szárazon tartja a puskaport más kérdések számára. Én azt hiszem, hogy a t. kormány igen gyenge volt az osztrákok ellenállásával szemben; én azt hiszem, a mikor arról van szó, hogy az ország anyagi érdekeit kell megvédeni, az országot a túloldalon is felismert hátrányoktól, bajoktól és veszteségektől kell megóvni az osztrákok dölyfe. irigysége és prepotencziája ellen, olyankor a t. kormánynál egyáltalán nincsen is puskapor. A puskaport olyan alkalmakra tartja a t. kormány szárazon, a mikor a nemzet erejét, a nemzet ellenállását, a nemzeti akarat megnyilvánulását kell megfelelő fegyverekkel legyőzni és a hatalmi kérdést csak a nemzet igazaival szemben tudja érvényre juttatni. (Igásí Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. ) Tisztelt ház! A mikor arról a teljesen illetéktelen befolyásról van szó, a melylyel az osztrákok akadályozzák a reájuk nem hátrányos, reánk nézve pedig életbevágó, fontos közgazdasági érdeknek a kielégítését, emlékembe ötlik Szterényi József t. képviselő ur beszéde, melynek folyamán ismertette az osztrák illetékes tényezők álláspontját a készfizetések kérdésében a koalicziónak, a Wekerle kormány tárgyalásainak idejében. Erre vonatkozóan azt adta elő, hogy abban a helyzetben lettek volna, hogy hozzák a készfizetéseket, egy feltétel alatt, ha t. i. a bankszabadalmat meghosszabbithatták volna. Akkor ugyanis csak 3 év volt hátra a bankszabadalom idejéből és a hosszú tárgyalások folyamán, melyek a, készfizetések körül folytak, osztrák részről mindössze négy indokot tudtak felhozni, a melyek miatt ők a készfizetések felvételét megtagadhatják. (Helyeslés balfelöl.) Az egyik volt az Ausztriával való kiegyezés kérdése ; felhozták, a inig a két államnak egymás közötti viszonya rendezve nincsen, erre a nagy horderejű kérdésre nem térnek reá. Másodszor a bankszabadalom meghosszabbításának feltételéhez kötötték a készfizetések megkezdését. A harmadik indok a magyar blokk rendezése; a negyedik indok a Balkán szerződések, illetve az ezek rendezetlen voltából Ausztriára háramló gazdasági visszahatás volt. Nyilvánvaló ezekből, hogy az akkori akadályozó okoknak ma egyike sem létezik. Ausztriával a gazdasági kiegyezés létrejött, a vámszerzőclés 1917-ig megköttetett; a magyar blokk rendezése törvényhozás utján megtörtént; a balkán szerződések megkötve és szintén törvényhozásilag elintézve vannak, és a képviselőház tárgyalja a bankszabadalomnak ujabbi 7 évre meghosszabbítását, és ennek a javaslatnak a parlament többsége által elfogadása egyáltalán nem kétséges. A kormány részéről sem a t. pénzügyniinister ur, sem a t. kereskedelemügyi minister Ur nem oszlatták el a homályt, és nem derítették fel teljes nyíltsággal azt, hogy milyen indokok, jobban mondva ürügyek hozattak most fel, a mikor a bankszabadalom újból meghosszabbittatik, hogy az osztrákok most, az eddigi törvényes feltételek bekövetkezte, vagyis az államjegyek kényszerforgalmának megszűnte után, sőt a koaliczió idejében támasztott ujabb négy rendbeli feltétel teljesitése után, most miért akadályozzák meg a készfizetések felvételét? 19*