Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-100
138 100. országos ütés 1911 február 13-án, hétfon. Gulden. Die Sckuldverschreibungen der niederösterreichischen Regiening vom Jahre 1809 zu 3%, im Nennbetrage von 30 Millión Gulden, Die unter dem Namen der Bankkapitale bekannten Schuldverschreibungen zu 2%, 2V4 und 2%, mit Einschluss derjenigen, welche von der im Jahre 1797 eröffneten Banklotterie mit 2% Verzinsung auskaften, im Nennbetrage von 340 Millión Gulden. Die Aerarialobligationen der Stände von österreich, Bökmen, Mähren, Scklesien, Steiermark und des Wiener Oberkammeramtes zu 3, 234, 2s/ 4 , 2 und l»/ 4 % zu 275 Millión Gulden. Die Domesticalsckuldbriefe der Provincialstände zu 2y 2 , 21/4, 2 und ls/ 4 % zu 16 Millión Gulden. Die Domesticalobligationen des Wiener Oberkammeramtes zu 2% und 2%, im Nennbetrage von 8 Millión Gulden. Ein Tkeil der bei Fenzi, Durazzo, u. s. w. aufgenommenen Anleiben zu 2%, und 2% in Nennbetrage von 14 Milkon Gulden. Die äíteren lombardiseken mit Hofkammerobligationen versicherten Sckulden zu 2y 2 , 2 und l 3 / 4 % im Nennbetrage von 26 Millión Gulden. Azt kiszem, ezek az adatok eléggé mutatják, kogy az ilyen tőkekamatmegállapitás összefügg a termékenységgel és azokban a korszakokban, mikor a tőke termékenysége csekély volt, ebben van a magyarázata annak, kogy a kamatláb alacsony volt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Még mellékesen akarom megemlíteni, kogy mikor mi arról a szerencsétlen francziáról beszéltünk, én azt mondtam, kogy a franczia ezt az egész termelés érdekében teszi, hogy t. i. a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem ne legyen fluktuácziónak kitéve a kamatláb tekintetében, de gróf Tisza István ugy adta vissza, mintka Én csak a mezőgazdaságot emiitettem volna; ez mindenesetre nem egészen pontos idézet. Most csak arra a körülményre akarom figyelmeztetni a t. kázat, kogy arról is volt szó, kogy tnlajdonképen mit jelent az az alacsony kamatláb és a magasabb kamatláb. En felszólalásomban erre túlságos súlyt nem fektettem, de, azt hiszem, azzal mindenki tisztában van, kogy mindkettő csak szimptóma, mely az egyik esetben kedvező állapotot mutathat, a másik esetben kedvezőtlen állapotot. Magában véve nem bizonyít semmit, vagy nem sokat, ka egy országban alacsony vagy magas a kamatláb. Mindenesetre a tendencziája a gazdasági fejlődésnek odavezet, kogy a kamatláb csökkenjen és ez is megnyugtató körülmény egy esetleg felállítandó magyar bank szempontjából. Alaptételem, melyet első ielszólalásomban kifejtettem, különben az volt, hogy a kamatláb nagyobb emelkedésétől félni nem kell, mert Magyarország nem kamatláb felemeléssel fogja nemesérckészletét védeni, amint az e tekintetben kedvezőbbenszituált Osztrák-Magyar Bank is rendesen deviza politikájával dolgozik és csak ritkán kamatlábemeléssel. Gróf Tisza István még a fizetési mérleggel is foglalkozott, azzal a bevezetéssel, hogy azt mondja, fcogy ő talán kosszu idő érett megfontolása alapján' tesz egy szerény kísérletet, hogy megközelítse a valóságot, és elemére bontsa szét a fizetési mérleget. (Derültség a szélsobaloldalon.) A nemzetközi fizetési mérleg tételei már meg vannak állapítva ; azokat nem kellett gróf Tisza István képviselő urnak megállapítani. (Igaz ! Ugy van ! a, szélsobaloldalon.) Nem is állapította meg kelyesen. Polónyi Géza: De nem ám ! Földes Béla . . . : mert sokkal több a tényező. 0 itt négy aktiv és négy passzív tényezőről beszél, pedig van talán legalább háromszor annyi, sőt egyáltalában szerét-számát sem leket megmondani. Én csak néhányat fogok említeni. Itt van például Anglia. Angliának fizetési mérlegében mi szerepel a tőkének vándorlásán kívül, a mit ő említ ? Itt szerepel az, hogy Angliának óriási nagy követelései vannak az egész világgal szemben, mert ő jóformán az egész világnak tengeri fuvarosa, tengeri szállítója. Ha ő egy métermázsa árut sem visz ki, akkor is nagy követelései, nagy aktívái vannak a világgal szemben. Polónyi Géza: Három milliárd. Földes Béla : Anglia az egész világnak bankára ; ezt is méltóztatik talán a t. képviselő urnak tudni. Ezen a czimen is óriási követelései vannak az egész világgal szemben, ka egy latnyi árut sem visz ki. (Ugy van ! a szélsobaloldalon.) Angliának ma már óriási követelései vannak Amerikával szemben, mert sok angol ember ott birtokot vásárolt és kapja onnan a haszonbéreket. Ez is igen jelentékeny tétel, a mely Angliának fizetési mérlegében szerepel. Erről a három tételről gróf Tisza István t. képviselőtársam nem tud. Vannak azonkivül más tételek. Angliának a fizetési mérlegében az a nyereség, a mely picziny dolognak látszik, szintén nagy szerepet játszik, t. i. hogy ő mit nyer a váltó árfolyamon. Kedvező helyzeténél fogva a váltóárfolyanion is van neki pár millió nyeresége. Azonkivül itt vannak a fizetési mérlegben azok a ma már óriási követelések jobbra-balra^ — szóval, aktívum az egyik oldalon, passzívum a másik oldalon — a melyek a nemzetközi vasúti szállítások lebonyolításából származnak az egyes államokra nézve egymás irányában. Nem is szólok más tételekről. Ezeket a tételeket mind tudni kell, ka az ember a nemzetközi fizetési mérleget ismerni akarja. (Derültség balfelől.) Polónyi Géza: Ha professzor akar valaki lenni és mást tanítani. Földes Béla: Erre a fizetési mérlegre vonatkozólag azonban még egypár megjegyzésem van. Ebből csak az következik, kogy először ismernünk kell, melyek a tételek, másodszor, hogy a fizetési mérleget és pláne a fizetési mérlegnek szaldóját ma, mikor olyan különböző tételek vannak, megállapítani majdnem leketetlen. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Igen kiváló emberek foglalkoztak vele. Kopenhágában 1907-ben a kongresszus is foglalkozott ezzel a kérdéssel, — azt hiszem, gróf Battkyány Tivadar t. képviselőtársam utalt is erre beszédében —- és arra az eredményre jutott, hogy ezt
