Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-100

134 100. országos ülés 1911 február 13-án, hétfőn. akképen állapították meg, hogy iine ott vannak azok a férfiak, a kik súly szerint jönnek tekintetbe, ellenben ezen az oldalon vannak azok, a kik csak szám szerint jönnek tekintetbe. (Derültség balfelől.) Mindenesetre igen nagy szerénységről és udvariasságról tanúskodik ez a megkülönböztetés, (Derültség balfelől) de mi ebbe belenyugszunk; mi belenyugszunk abba, bogy a történelem végre azt az egyet mégis konstatálni fogja, hogy 1911-ben voltak itt képviselők, — talán százan — a kik az önálló gazdasági berendezés mellett foglaltak állást és ez talán sohasem lesz szégyen az illetőkre nézve. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mindenesetre irigységgel néztük azokat a hatalmas fegyvereket, a melyeket a túloldal ellenünk felhasznált; irigységgel néztük azokat, a kik a kamatláb tekintetében olyan bátran bocsátkoztak jóslásokba és a kik, azt lehetne mondani, majdnem még azt a napot is meg tudták állapitani, a mikor ennél vagy annál a takarékpénztárnál ennyi és ennyi lesz a kamatláb. (Ugy van! Derültség a szélsőbaloldalon.) Még nagyobb irigységgel néztem azokat a taumaturgokat, a kik életre keltették a halottakat és meg tudták mondani, hogy az illetők, például gróf Lónyay Menyhért vagy Kerkapoly, ha ma élnének, mit mondanának. (Elénk derültség, helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) A magam részéről mégis meg vagyok elégedve a vita eddigi folyama és eredménye tekintetében, mert mégsem akadt olyan a t. kormánypárt oldalán, aki az önálló magyar jegybank felállításának lehetőségét kétségbevonta volna (Mozgás a jobboldalon.) és már ez is bizonyos tekintetben haladást jelent, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Annak felállítását lehetségesnek tartották, sőt nemcsak hogy lehetségesnek tartották, mondjuk., tisztán csak általános szempontból, hanem konczedálták azt is, hogy az az önálló magyar bank elég jól szervezhető és olyan működést fejtene ki. a mely az ország érdekében állna. De a bizonyítás, s támadás és ezen konklúziók közt nagy ellenmondás van, mert ha igazak azok az ellenvetések, a melyek felhozattak, akkor az illetőknek nem szabad az önálló jegjrbank álláspontjára helyezkedniök, ha tehát mégis arra az álláspontra helyezkednek, hogy az önálló magyar jegybankot fel lehet állitani és az czélszerű és üdvös működést fejthet ki, bizonyos átmeneti nehézségektől és rázkódtatásoktól eltekintve, akkor részemről ezt olyan eredménynek tekintem, a melyet, mondom, tudomásul veszek. Minket tulaj donképen csak az választ el egymástól, hogy a t. kormánypárt mint Voltaire Candide-ja csak a legtökéletesebb világban érzi jól magát ; (Derültség és helyeslés a szélsőbaloldalon.) csak a legtökéletesebb bank, a legtökéletesebb választás, a legtökéletesebb alkotmányosság és a legtökéletesebb hadseregszervezet mellett. (Élénk helyeslés, derültség és taps a szélsőbaloldalon.) Mi pedig azt mondjuk, hogy nem keresünk- tökéletességet, megelégszünk az olyan bankkal is. a mely kevésbbé tökéletes, de csak ugy, ha az magyar. (Élénk helyeslés a széhöbaloldalon.) Különben is ez a rigorozitás a bank szervezete tekintetében többnyire csak akkor érvényesül, ha a magyar bankról van szó. Hiszen azt mindenkinek el kell ismernie, ugyebár, s mellékesen megjegyzem, hogy mindig ki is fejeztem abbeli meggyőződésemet, hogy az Osztrák-Magyar Bank működése sok tekintetben igen kiváló, s ez kétséget nem szenved, de a bank szervezetére vonatkozólag alkalmazott rigorozitást mindig csak akkor hangsúlyozzák, ha a magyar bankról van szó, ellenben az Osztrák-Magyar Bankkal, jobban mondva az osztrák bankkal szemben nem igen hangsúlyozzák azt. En most megint eltekintek attól, hogy ennek milyen előnyei vannak, de kétséget nem szenved, hogy az, alá egészen rigorózus álláspontra helyezkedik, nem helyeselheti azt, hogy a jegybank jelzálogüzlettel foglalkozik. De hát erről most nem beszélünk. Arról sem beszélünk, hogy ha egészen rigorózus álláspontra akarunk helyezkedni, hogy a banknak csak nagyobb összegre szóló jegyeket szabad kibocsátania, pedig tiz-husz koronára szóló jegyeket is kibocsát. Ez már nem felel meg annak a magas rigorózitásnak, a melyet alkalmazni szeretnek ; ezt azonban csak ott hangsúlyozzák, a hol a magyar bank képletével állnak szemben. Ha erre az álláspontra helyezkedtek volna más országokban, pl. Angliában, vagy a mikor az Osztrák Nemzeti Bankot alapították, akkor meg sem alapíthatták volna, mert mindkét intézet kezdetben nagyon tökéletlen volt. De kifejlődtek belőlük oly intézetek, a melyek a hitelnyújtás szempontjából ma igen kiválóak. A vita során, a magyar bankkal szemben felmerült ellenvetések közül, nem fogok minden egyesre válaszolni, hanem foglalkozni kívánok egynéhány olyannal, a mely összefügg különösen azzal az állásponttal, a melyet az első felszólalásomban különösen hangsúlyoztam és megjegyzéseket óhajtok tenni főleg azon reflexiókra vonatkozólag, a melyeket itt gróf Tisza István képviselőtársam tett. Előre is megjegyzem, hogy én az általa használt harezmodort nem alkalmazom és a személyeskedés terén őt követni nem fogom. (Élénk helyeslés a széhöbaloldalon.) Gombostűre fogom tűzni az ő megjegyzséeit és a t. háznak be fogom mutatni. Gróf Tisza István t. képviselőtársam megkezdte az ő tisztán csak közgazdasági szempontokra irányuló reflexióit az angol bankviszonyok ismertetésével. Itt az a kis malheur történt vele, hogy mindjárt észre lehetett venni, hogy ő az angol bankszervezetet olyan alaposan nem ismeri, mert nem volt tisztában egy műszóval, a melyet használtam és ebből következett egy oly tévedés, hogy valóságos szélmalomharczot folytatott itt az egy- és több-bankrendszer tekintetében, a melyről én tulaj donképen nem is szólottam. Én csak egész mellékesen, egész más pontnál érintettem azt, hogy az egyrezervának bizonyos következményei vannak, a melyek meggondolandók és miután az Osztrák-Magyar Bank több