Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-99

99. országos ülés 1911 február 11-én, szombatolt. 107 a föntebbi körülményekre. Azt mondotta (olvassa) : »A szóban levő vasútvonalak ugyanis Budaj^est székesfőváros és a közvetlen környéke közötti forgalmak és pedig elsősorban a személyforgalom lebonyolítására lévén hivatvák, azoknak jelenlegi berendezése a közönség igényeinek, illetve a közvetett forgalom természetének már nem felel meg. Az emiitett vasutvonalaknak villamosüzemre való berendezése utján a főváros és környéke között kétségkívül jelentékenyen jobb, gyorsabb és kényelmesebb közlekedés fog létesülni, a mely jobb közlekedés bizonyára nagy mértékben hozzá fog járulni a főváros kedvezőtlen lakásviszonyainak javitásához«. A főváros környékén lévő községek, tisztelt ház, rendkivül fontos szerepet játszanak a főváros életében is. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Nem uj dolgokat mondok, a mikor hivatkozom arra, hogy valósággal élelmezési forrásai a fővárosnak, (ügy van ! ügy van ! a baloldalon.) Egyik oldalon ezt a szempontot kell nézni, a másik oldalon pedig nem szabad szem elől téveszteni, hogy a főváros lakosságának egy jelentékeny része, nemcsak a gyári munkások, de a középosztály, a hivatalnokelem nagy része is, az olcsóbb, egészségesebb lakást, a Budapestet környékező községekben keresi és nagy részben meg is találja. A mikor tehát a törvényhozás azt czélozza, hogy mi ezt a forgalmat minél olcsóbbá, megbízhatóbbá, kényelmesebbé tegyük és az indokolásban ki is fejezte, hogy elsősorban ezt a czélt és a személyforgalmat tartja szem előtt: nem mulaszthatom el, hogy fel ne hívjam a t. kereskedelmi minister ur nagybecsű figyelmét azon tarthatatlan állapotokra, a metyek a vágóhíd, illetőleg a közvágóhíd és ráczkevei helyi érdekű vasutakon előfordulnak és a melyeket legtöbbnyire saját tapasztalataim alapján észleltem. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Hogy milyen nagy fontossága van ezen helyi érdekű vonalnak, azt magában az az adat is mutatja, hogy 80 indítása van kifelé és 80 indítása van befelé, tehát az a nagy feladata van, hogy nagyszámú népesség szállítását, fuvarozását keÚ ennek a vasútnak lebonyolítani. Már magában ez a szám is bizonyítja ezt, azonban addig, a míg a Vágóhid és Erzsébetfalva között a 80 indítás be lesz tartva, mert itt feltétlenül kifizeti magát és óriási jövedelmezőséget biztosit a vállalatnak, addig, minél távolabb vannak a megállóhelyek a fővárostól, mentül távolabb levő községekről van szó, ezek a járatok mindinkább ritkábbak lesznek. Budapestről Ráczkevére pl. már csak 6 indítás van. De, nemcsak hogy a járatok ritkák, hanem a forgalmi eszközök is a legnagyobb mértékben kihívják a kritikát. Valóságos indiánus-harczok játszódnak le egy-egy indításnál, a közönség a helyért versenyezve verekedik, nap-nap után, hogy ha drága pénzen megváltott, magasabb osztályra szóló jegyet váltott is, azért legalább állóhelyet kapjon az alacsonyabb osztályban. Én magam utaztam itt és több mint két órai tartamú utón a nagy villamos kocsik két méter hosszú és egy méter magas ablaküvege, teljesen hiányzott, ugy hogy bundában is az ember valósággal az életét és az egészségét koczkáztatta. A kocsik fűtetlenek, piszkosak. Azonkívül semmivel sem lehet megindokolni, hogy pl. a haraszti állomáson, a mely Budapesttől 15 kilométernyire fekszik és a vonalnak egy harmadrészét képezi, ott a publikumot egyszerűen kiszállítják a villamos kocsikból, kénytelen átülni egy másik kocsiba, a hol ugyanaz az előbb elmondott hajsza a helyekért folyik le. Azt hiszem, alig van a t. képviselőháznak tagja, a ki ne látta volna a külföldi vasúti berendezéseket, hogy micsoda fontosságot tulajdonítanak ott annak, hogy az ország fővárosa, vagy bármely, jelentőséggel bíró városa a környezetével kényelmesen össze legyen kötve. Nálunk valósággal tarthatatlan állapotokat látunk. Azután van még egy körülmény, a melyre fel kell hivnom a kereskedelemügyi minister ur figyelmét, és ez azok a méregdrága árak, a melyeket egy-egy utas után bevasalnak. A 43 kilométernyi vasútvonalon rendkívül drága vitelbért fizet az ember, azért, hogy.Budapest környékére kimenjen. Természetes, hogy az ilyen magas tarifában megállapított fuvardíj nem alkalmas arra, hogy a forgalmat kényelmesen és a czélt szolgálva olcsón is le lehessen bonyolítani. A kereskedelmi minister urnak az engedélyokirat 16. és 20-ik §-ai megadják a jogot, hogy ezeken az állapotokon segítsen. Az interpelláczióval azért jöttem a képviselőház elé, mert hiába ragad meg minden utat-módot a közönség, jelentkezik az állomásfőnököknél, panaszt tesz az igazgatóságnál, sőt tudok esetet, hogy a kereskedelemügyi ministeriumban is szóvá tették ezeket a dolgokat, orvoslást sehol sem nyer, még a ministeriumban is azt válaszolják, hogy Jellinek ur ellen nem lehet semmit sem, csinálni. Én bízom a kereskedelemügyi minister urnak annyiszor tapasztalt erélyében, és azon buzgalmában, a melylyel a forgalom ügyét a szivén viseli, hogy az én interpellácziómnak meglesz a kellő hatása, és a maga hatáskörében megtesz mindent, szorítani fogja a vállalatot, hogy mindent megtegyen, hogy az egyes járatok és forgalmi eszközök szaporításával a közlekedést kényelmesebbé, gyorsabbá és megfelelőbbé tegye. Én egyelőre ezen indokolás alapján bátor vagyok a kereskedelemügyi minister úrhoz a következő interpellácziót intézni (olvassa) : »Interpelláczió a kereskedelemügyi minister úrhoz. 1. Van-e tudomása a kereskedelemügyi minister urnak arról, hogy a budapest—ráczkevei helyi érdekű vasutak üzletvezetése nem felel meg a törvény és az engedélyokirat feltételeinek, nevezetesen, hogy a forgalmi eszközök kellő mennyiségének hiánya, alkalmatlansága, a menetrend összeállítása, a közlekedés drágasága s különösen a haraszti megállónál való átszállás kényszerűsége útjában állanak a közönség kényelmes, jó, olcsó és gyors közlekedésének í 14*