Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-96

4 96. országos ülés 191Í február 8-án, szerdán. a jászapáti—vámosgyörki és az ujszász—jászapáti b. é. vasút engedélyezésének és az ujszász—jászapáti! h. é. vasúttal való egyesítésének megtörténtéről (írom. 222), végül a nagybélicz—privigye —németprónai h. é. vasút egyesitett engedélyokiratának kiadásáról (I om. 223) szóló jelentéseket tisztelettel beterjeszteni. Kérem azokat kinyomatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságoknak kiadni. Elnök : A házszabályok 129. §-a értelmében ezek a jelentések ki fognak nyomatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságokhoz fognak utasíttatni. Következik napirend szerint az OsztrákMagyar Bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbításáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 150, 163) tárgyalása. Szólásra ködetkezik ? Lovászy Márton jegyző: Kun Béla ! Kun Béla: T. képviselőház! Ugy gondolom, hogy a munkapárti többség azt szeretné, hogy ha ez a vita már legfeljebb esak négy-öt hétig tartana. (Derültség a szélsöbaloläalon. Mozgás a középen.) Nem tudom, sokalja-e ezt a t. túloldal, vagy kevesli. Egy hang (jobbfelöl): Keveseljük. Kun Béla: Akkor egy véleményen vagyunk. Azonban noha ez igen meleg óhaja lehet a t. munkapártnak, az ellenzéknek nem az a kötelessége, hogy a többségnek és a kormánynak akaratához alkalmazkodjék, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) hanem az, hogy elmondja, a mi a szivén fekszik s a mit a nemzet érdekében elmondandónak tart. (Élénk Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Elmondja azt, a mi kinyitja az országban az emberek szemét, kinyitja még azokét is. a kik bizonyos elvakultsággal tekintettek a t. munkapárt működése elé, abban a balga hitben élvén, hogy manna fog aláhullani az égből a munkapárt működése alatt és legalább is nem fog megszűnni az az aranyeső, a mely valóságos zápormódra zuhogott a választások alkalmával igen sok kerületben, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) fogékonynyá tevén és preparálván a találj t, a mig kihajtott abból az elvetett mag, a melyet a politikai lexikon szerint, a mint mindnyájan tudjuk, munkapártnak hivnak. (Derültség. Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez a munkapárti növényzet a választások óta, noha egy darabig mást nem csinált, mint hogy szivta és szivta az anyaiöldből, a mi csak kiszívható, végre termést is hozott. A nemzet azonban csalódva látja, hogy a termés nem olyan, a milyennek gondolta és hitte szép álmában ; a milyennek az országot járó apostolok és aranyesőt magyarázó urak hirdették programmbeszédeikben a választások előtt, mert hogyha a termés búza, akkor is nagyon szorult búza s el kell ismernünk, hogy rajta van az osztrák rozsda. (Derültség a bal- és a'szélsőbaloldalon.) A mi pedig a szalmáját illeti, elismerem, hogy az ellen nem lehet kifogás, mert elég nagy és elég dus. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mártonffy Márton: Van mit csépelnetek! (Mozgás a szélsőbaloldalon.) K Ún Béla: T. ház ! Mi nem szalmát csépeltünk akkor, midőn az önálló magyar nemzeti jegybankot követeltük, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert az önálló magyar nemzeti jegybank követelése nemzeti közszükséglet (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) s a nemzet akaratából fakadt, (Ugy van ! baljelől.) hanem igenis állítom, Mártonffy Márton t. képviselőtársammal szemben, hogy ők csépeltek szalmát akkor, midőn üres ígéreteket tettek, midőn a készfizetések kötelező felvételének igérésével vonzották a nemzetet a maguk táborába (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és midőn többségre jutottak, ezen Ígéreteikről megfeledkeztek. (Ugy van ! bal felől.) Elismerem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szintén munkapárti termés, azonban ez sem olyan, a milyennek a választások előtt hirdették a programm-magyarázó apostolok, mert termésnek bő termés ugyan, de nem a mi éléskamráink, hanem Ausztria számára. (Ugy van! a szélsőbdoldalon.) A mi hombárunkba a kirostálás után bizony csak az ocsu, a törmelék jut ebből a termésből, tehát az alja, a tiszta -szemet, a gazdagító búzát az osztrák viszi el tőlünk, a mint lesz alkalmam erre beszédem további folyamán rámutatni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon,) Azonban nem hallgathatom el azon meglepetésemet, hogy ez a munkapárti növényzet milyen csodálatos, milyen rendkívüli egy növényzet; olyanfajtáju termés is jut ebből az ország számára, a melyről a választások előtt fogalmunk sem volt. Sőt, hogyha mi mondottuk volna, hogy ilyen termést fog ez a munkapárti növényzet hozni, mint a minőt hozott, t. túloldali képviselőtársaim lettek volna azok. a kik tiltakoztak volna az ellen, mondván, hogy ez csak kéj)zelődés, rémkép és mese. Ma azonban látjuk, hogy ez az előre nem jelzett termés a magyar nemzetre nézve ugyan rém, de azért szomorú valóság. Ma már látjuk, hogy ez a munkapárti növényzet olyan óriási csatahajókat is tud termeim a magyar nemzet megnyomoiitására, a melyekről a választások előtt szó sem volt, és a melyek a nemzeti talaj termőerejét teljesen kiszipolyozzák, kizsarolják s ezt a földet kiélt s kipumpolt területté sorvasztják. T. kéjjviselőház ! A minap, a mikor a munkapártnak egyik oszlopos vezére, gróf Tisza István kéjjviselőtársunk beszélt a készfizetésekről, és elismerte azt, hogy a kormány a készfizetések jwogrammjára nézve határozottan vereséget szenvedett, akkor azt mondotta, hogy ennek ellenére mégis bizalommal van a kormány iránt, mert ugy gondolja, hogy a kormány a puskaport más kérdések számára tartja szárazon. Hát, t. képviselőház, itt van más kérdésnek épen az óriás csatahajóknak, a létszámemelésnek kérdése. Kérdem : vájjon a t. kormány és a munkapárti többség a csatahajókkal, a haditengerészeti túlkövetelésekkel s a létszámemeléssel szemben