Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-80
64 80. országos ülés 19ÍÍ január ÍÚ-en, csütörtökön. Ebből tehát reánk semmi előny nem származik. De ka nem igy állana a helyzet, hanem ugy állana a helyzet, hogy a készfizetések megkezdését ilyen áron, ilyen alkotmányjogi feladás utján kellene megszereznünk, még akkor sem járulhatnék hozzá ezen paragrafushoz. Itt van a javaslat 1. czikke, a mely azt mondja, hogy (olvassa) : »Az Osztrák-Magyar Bank köteles minden rendelkezésére álló eszközzel stb. . . .« Nagyon sok felszólaló kifogásolta már ezt a kitételt. Mert mi az a »minden rendelkezésére álló eszközzel ?« En egy direkt kérdést fogok a pénzügyminister úrhoz intézni, s tekintve, hogy a pénzügy minister ur nincs jelen, Írásban fogom ezeket a kérdéseimet az igen t. pénzügyminister urnak előterjeszteni, illetve Írásban fogom kérni, hogy legyen olyan kegyes és adjon nekem fel világosítást ebben a tekintetben, sorolja fel taxatíve, hogy mi az a »minden rendelkezésére álló eszközzel ?« Nevezze meg a gyereket a maga nevén ; ne azt mondja, hogy »minden rendelkezésére álló eszközzek, a mi alatt mindent lehet a világon érteni, ne igy, hanem mondja meg taxatíve, hogy ezekkel és ezekkel az eszközökkel köteles a bank igenis a paritás fentartásáról gondoskodni. Továbbá azt mondja a hivatkozott czikk, hogy (olvassa) : »... a külföldi váltók árfolyamában kifejezésre jutó értéke a korona-érték törvényes pénzlába paritásának megfelelően állandóan biztosítva maradj on«. Ez lehetetlenség, a mennyiben — a mint már az előbb voltam bátor 1892-től 1908-ig terjedő időre kimutatni. — csak egy esetben volt teljes a paritás, tehát mindig van valamelyes ázsió, vagy diszázsió. Kérdem én a pénzügyminister úrtól — szintén majd Írásban, — mondja meg nekem, hol kezdődik, melyik az a diszázsió, a melynél az a banktulaj donképen el fogja majd veszteni a szabadalmát ? Vájjon 10 /ioo% diszázsió is már abba a veszélybe hozza-e a bankot, hogy elveszti a szabadalmát? Vagy már 10 /ioo%i s az t vonja maga után, hogy a bank elveszíti a szabadalmát ? Vájjon igy gondolja-e ezt a t. pénzügjmiinister ur ? Ha nem igy gondolja, mondja meg, hol kezdődik az a határ a diszázsióban, a mikor a bank elveszíti a szabadalmát ? Mert magam is méltánytalannak tartanám, ha 10 /ioo% v&gy 10 /ioo% diszázsió miatt elvesztené a bank a szabadalmát; nem tartanám ezt helyénvaló dolognak, bár az önálló magyar banknak vagyok hive, mert i°/ 100 % diszázsió miatt mikor már volt 6%-os diszázsió is, a szabadalom elvesztését kimondani nagyon méltánytalan lenne. Ismételten kérdem a pénzügyminister úrtól, mondja meg, hogy hol kezdődik a diszázsiónak az a határa, a melynél az ebben a törvényben lefektetett büntető szankczió érvénybe lép ? Ez a törvényjavaslat, a mint már itt t. képviselőtársaim kimutatták, tulajdonképen nem javít az eddigi állapotokon, hanem ront, és hogy ez igy van, azt kimutatom abból, hogy az előbbi törvényben nincs meg az, a mit most felolvasok. A jelen törvényjavaslatban pedig benne van, hogy »ha csak erőhatalom, vis major által előidézett, mindkét kormány által el nem ismert akadály fenn nem forog«, — ez a lejárt bankszabadalomban nem foglaltatott, ott nincs szó vis majorról; tartozott fentartani a bank a paritást a saját érdekében, most pedig mentesül a vis major szó által, a mire nézve ismét nem lehet megáüapitani, hogy mit nevezünk vis majornak. Ebben a tekintetben is írásban fogom beadni kérdésemet, hogy a t. pénzügyminister ur mondja meg, hogy egy görögtörök háború esete vis major-e, vagy ha amerikai japáni háború lesz, akkor az vis major-e, vagy ha Szerbia Komániával keveredik háborúba, vagy ha valamely hatalmas államfő váratlanul elhuny, hogy ez jelenti-e a vis majort. (Mozgás a jobboldalon.) T. képviselőtársam nevet, én pedig a legnagyobb komolysággal kérdezem, súlyt helyezek rá, hogyan tudjuk, mi az a vis major, mert vis major lehet egy szélroham is, egy nagyobb tűzeset, kíváncsi vagyok tehát, hogy melyik vis majort érti a javaslat. Meg vagyok róla győződve, hogy egy amerikai-japáni háború kitörése vis major, de viszont nem tudom, áll-e ez egy görög-török háborúra nézve ? Tudni óhajtanám ezt. Nem lehet törvényt ugy csinálni, hogy teljes bizonytalanságban, tájékozatlanságban hagyja az embert, azért szeretném tudni, hogy mi az a vis major ma és mi lesz az a vis major. T. képviselőház ! Ez a vis major szó nem hogy kötelezné a bankot, hogy készfizető legyen, hanem egyenesen megkönnyítette azt, hogy ne legyen készfizető. Legyen kibúvója a készfizetés megkezdése alól. T. ház ! Szives engedelmükkel a készfizetés kérdéséről is óhajtok néhány szót szólni. (Halljuk I Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt állítom, hogy a készfizetés de facto, nem a törvényjavaslat alapján, de már most megvan, és indokolom azzal, hogy álljon elő valaki akár itt e házban, akár az országban, akár a külföldön, a ki azt tudná mondani, hogy odavitte bankjegyét az Osztrák-Magyar Bankhoz és az nem adott neki aranyat, vagy akármilyen pengő fedezetet. Adott az mindenkinek, készfizető volt a bank mindig, de facto készfizető bank, a javaslat előtt is az volt, de jogilag nem készfizető, nincs kimondva világosan és határozottan az, hogy e bank készfizető köteles. Már most mily hátrányát látom annak, hogy ez a bank de facto készfizető, jogilag pedig nem az ? A hátrány az, hogy először is a mi papírjainknak a külföldön való elhelyezése, a mit itt sokszor mondtak, már nehezebb, a külföld nem akar koronákban számítani, azt akarja, hogy saját pénznemében, vagy legalább is aranyban számolhasson. Nem akar a diszázsió veszélyének kitéve lenni, azért kívánja, hogy a mi bankunk készfizető bank legyen, hogy tudja, hogy a mi neki jár, azt tényleg érczben és nem papirbankóban fogja megkapni. Ez az egyik rész és itt az osztrákok részéről súlyos visszaélést látok. Az osztrákok ugyanis azt akarják elérni, hogy mi a papírjainkat ne tudjuk külföldön
