Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-79

48 79. országos ülés Í9ÍÍ január 18-án, szerdán. jogosítja fel. De nem világosit fel minket az iránt, hogy mi történik akkor, ha az állam által való átvételt csak az egyik kormány akarja, a másik nem. Es igy, t. képviselőház, a jövőre is fenntartja számunkra az osztrák kormánynak azt a vétóját, hogy mi a banküzletnek ránk eső részét átvehetjük. Ezt a kérdést sem tisztázta, holott pedig ez az önálló magyar bank előkészítése szempontjából igen fontos lett volna. (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) Es én nem tehetek róla, nekem az a meggyőződésem, hogy kötelességtudó magyar kormánynak elő kell segítenie az önálló bank előkészítését és az önálló bankot lehetővé kell tenni még abban az esetben is, ha ő maga a közös bank elvi alapján áll. (Igaz ! ügy van ! Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem hozta meg, t. képviselőház, ez a törvényjavaslat a mezőgazdasági hitel rendezését és nem hozta meg a kisemberek hitelének rendezését sem. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Egyszóval azt látjuk, hogy ez az egész törvényjavaslat egy kényszertörvényhozásnafc az eredménye, a melyben a kormány semmiféle ambicziót nem fektetett, a melyben nem igyekezett a meglévő intézményeket fejleszteni, (Igaz! ügy van! balfelől.) nem igyekezett az ujabb viszonyokkal és vívmányokkal számolni, hanem egyszerűen azt a mechanikus kötelességét teljesítette ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásával, hogy Magyarország gazdasági felszabadulását egy időre ismét megakadályozza és a közös bank szabadalmát meghosszabbítsa. (Igaz ! ügy van I a baloldalon.) ugy hogy én ebben a tekintetben még akkoT sem fogadhatnám el ezt a törvényjavaslatot, ha különben a közös bank elvi alapján állanék. Ezzel a törvényjavaslattal össze van kapcsolva (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelől.) egy másik, az érmeegyezmény meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. . . Hock János: Az is helytelen! Lovászy Márton : . . . a melyre vonatkozólag azt hiszem, nem kell bizonyítanom, hogy az egy egészen különböző tárgyú javaslat. (Igaz! ügy van ! balfelől.) Holló Lajos : Mi köze ahhoz a közös banknak ? Lovászy Márton : Pedig ez egyenesen beleütközik házszabályainkba (Igaz ! ügy van ! balfelől.) és nem más, mint a törvényhozás komolyságának kigunyolása, (Ugy van ! Ugy van ! balfelől.) a mi ellen, természetesen, nekünk a leghatározottabban tiltakoznunk kell. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) És én igazán szeretném, ha az elnökség részéről felvilágosítást nyerhetnénk aziránt, hogy pl. hogyan szavazhat ennél a törvén}^ avaslatnál az a képviselő, a ki, mondjuk, a bankszabadalmat nem fogadja el, de az érmeegyezmény meghosszabbítását elfogadja ? (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Az ilyen képviselő ki van téve annak, hogy esetleg az ő szavazatával elvetnek egy olyan javaslatot, a melyet ő elfogadni akar és elfogadnak egy olyant, a melyet ő elvetni óhajt. (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szerencsére én nem vagyok abban a helyzetben, hogy ilyen kinos dilemmába jussak, (Felkiáltások balfelől: A túloldalon sincsenek I) mert én ezt a törvényjavaslatot sem fogadom el, egyszerűen abból az okból, mert az érmeügyet Ausztriával közös ügynek vagy közösen elintézendő ügynek nem tekintem, hanem azt épen a magyar korona, a magyar állam szuverenitása kiegészítő részének tartom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ennélfogva egyáltalán nem látom semmi jogosultságát annak, hogy mi ezt a jogunkat Ausztriával kötött egyezményekben pazaroljuk el. Nem látom szükségét annak sem, hogy mi ebben a tárgyban Ausztriával egyezményeket kössünk, (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelől.) legkevésbbé látom pedig szükségét annak, hogy mi mindig hátrányos egyezségeket kössünk. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen ebben az érmeszerződésben és egyezményben mindig fentartatik az a 30 : 70%-os arány, a mely már semmiképen sem felel meg Magyarország és Ausztria gazdasági forgalma egymásközti arányának. Ennélfogva itt az következik be, hogy miután a váltópénz és a kurrens pénzverés meglehetősen nyereséges üzlet és igen szép haszonnal jár az államkincstárra nézve, ennek a 30 : 70%-os aránynak révén Ausztria jogosulatlan nyereségre tesz szert, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Magyarország pedig szintén jogosulatlan károsodáshoz jut, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a minek azután az a következése, hogy a mi forgalmunk el van árasztva osztrák aprópénzzel, a mely után azonban a nyereséget Ausztria vágja zsebre. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A jelen vita első szónokai, Kossuth Ferencz és Földes Béla t. képviselőtársaim, de mások is nyomatékosan hangoztatták, hogy a függetlenségi pártok egyik legfőbb és legközvetlenebb politikai czéljuk megvalósításául Magyarország gazdasági önállóságának kivívását tűzték ki. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Rámutattak arra is, hogy mi vezeti ezeket a pártokat ezen törekvésükben. Vezeti egyrészt az a meggyőződésük, hogy államiságunk kiegészítését, a magyar állam csonkaságának megszüntetését csak a gazdasági önállóság és azon intézmények révén érhetjük el, a melyek nélkül önálló, független állami életet élni nem lehet. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De másrészt ez a törekvés vezet bennünket azért, mert látjuk azokat az óriási nagy szocziális, kulturális és gazdasági feladatokat, a melyeket meg kell valósitanunk, ha Európa kulturnemzeteivel lépést akarunk tartani, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) a melyek megvalósítására azonban mostani lekötött állapotunkban erőnk nincs, (Ugy van!) mert ki vagyunk téve annak, hogy ha ezek megvalósítására mégis áldozatokat hozunk, ezeknek súlya alatt épen az aránytalanságok folytán összeroskadunk. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nekünk ma 5000 iskolát kell felépítenünk, ha azt akarjuk, hogy eltűnjék kulturális életünk-