Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-79
79: országos ülés 19ii január 18-án, szerdán. 41 tálhassuk, felismerhessük, és azokat leküzdhessük. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A gazdasági életben is áll az, a mi az orvosi tudományban, hogy legfontosabb dolog a helyes diagnózis. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A gazdasági közösség, a közös bank mellett ugy vagyunk, mintha egy orvos, ki meg akarja ál] api tani páeziensének egészségi állapotát és e czélból vérvizsgálatot eszközöl, két páoziens vérét vegyítené össze, és azokból akarná a diagnózist megállapítani; (Elénk, helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) vagy hogy a hőmérő hasonlatánál maradjak, mint ha két beteget egymás mellé fektetne és a hőmérőt közibük dugná, és igy akarná a láz fokát megállapitani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Igen fontos missziója a jegybanknak az, hogy a gazdasági élet esetleges kinövéseinek erélyes kamatlábpolitikával útját állja. De én azt hiszem, hogy az semmi esetre sem kedvező, ha ilyen eszközökkel élni kell a gazdasági élet fejlődésére nézve, mert hiszen a magas kamatlábat nemcsak a kinövések, a túlspekuláozió kénytelen megszenvedni, hanem a szolid ipar, a szolid kereskedelem és mezőgazdaság is. (Igaz! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) Ebben a tekintetben tehát a koczkázatot, hogy ily eszközökkel kelljen élni, felfogásom szerint a minimumra kell redukálni. Már pedig a közös bank mellett, az Ausztriával való közösség mellett a koczkázat kettős, mert nemcsak a saját magunk belső válságainál vagyunk kénytelenek alkalmazni ezt az eszközt, mely bénitólag hat a gazdasági fejlődésre, hanem kénytelenek vagyunk az Ausztriában kitört válsággal szemben is megszenvedni azt a koplaltatást. a melyet a bank velünk a meggyógyulás végett elvégez. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A múltban igen számos és igen szomorú példáját láttuk annak, hogy azoknak a gazdasági nagy kríziseknek, melyek Ausztriában törnek ki, azoknak a devalváezióknak, krachoknak az ártatlan Magyarország itta meg a levét. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én elismerem azt, hogy a gazdasági krízisek elébe olyan áttörhetetlen gátat építeni nem lehet. Igenis, bármennyire külön szervezzék a nemzetek az ő gazdasági berendezéseiket, a krízisek hullámai egyik országból átcsapnak a másikba, de ezek a hullámok minden esetre sokkal csekélyebbek és sokkal kevesebb pusztítást vihetnek véghez, ha az a nemzet az ő erős gazdasági berendezkedésével ennek útját állja. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A harmadik körülmény, a mely a jegybankokat kamatlábemelésre és magas kamatláb fenntartására indíthatja, a nyerészkedési czélzat, az, ha a bank tisztán mentül magasabb kamatnyerés elérése végett emeli fel vagy tartja magas színvonalon a kamatlábat. Azt hiszem, hogy Okolicsányi László t. képviselőtársam nem vonja kétségbe, hogy egy önálló bank felállítása esetén lehet olyan, intézkedéseket és óvrendszabályokat alkalmazni, a melyek ezt az esetet teljesen kizárják. Én azonban t. képviselőtársamat, a ki oly nagy KÉPYH, NAPLÓ 1910—'1915. IV. KÖTET. mértékben el van ragadtatva az Osztrák-Magyar Bank kitűnő működésétől, figyelmeztetem arra, hogy a közelmúltban volt egy bank, a mely egy országnak súlyos gazdasági állapotát, súlyos krízisét arra használta fel, hogy magának szokatlanul nagy hasznot szerezzen. Ez a bank az Osztrák-Magyar Bank volt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) az az ország Magyarország volt, és az az idő, a mikor ez megtörtént, az 1907-iki válságos esztendő volt. Azt állítják, a mint azt a túloldalon is teszik, hogy az Osztrák-Magyar Bank abban az időben milyen mintaszerűen teljesítette a maga kötelezettségét és ezáltal neki magna pars-a volt abban, hogy ez a válság felettünk minden különösebb és minden veszedelmesebb következmények és rázkódtatások nélkül elvonult. (Zaj jobbjelől.) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton : Hát mit cselekedett az az Osztrák-Magyar Bank ? Egyszerűen azt cselekedte, a mit előbb, t. i. a jónak talált hitelpapírokat, hitelleveleket, váltókat továbbra is eszkomptálta. Hiszen ha még ezt is beszünteti, akkor igazán megérdemelte volna, hogy tőle a privilégiumot statarialiter elvegyük. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) En azonban azt kérdem, mi szükség volt arra, hogy azokban az időkben az Osztrák-Magyar Bank a kamatlábat 6%-ig felsrófolja, a mit semmi esetre sem lehet egy országban normálisnak mondani. Hantos Elemér : Németországban 8% volt! Lovászy Márton : Aranyvédelem szempontjából erre nem volt szükség, mert hiszen az OsztrákMagyar Bank nem készfizető. A túlspekuláozió miatt sem volt szükség arra, hogy a kamatlábat felemelje, mert hiszen abban az időben tulspekuláczióról, vagy a vállalkozási kedvnek túlzásokba való csapásáról igazán még beszélni sem lehetett, mert hiszen örült mindenki, hogy élt és engagementjait lebonyolította vagy továbbra is fentartotta. (Ugy van! balfelől.) Az ok tehát, a mely itt fenforgott, semmi más nem lehetett, mint az, a mit azután el is értek, hogy t. i. soha azelőtt, és soha azután az OsztrákMagyar Bank akkora nyereséget nem vágott zsebre, mint 1907-ben, (Ugy van! Ugy van! balfelől.) soha olyan, magas osztalékot nem fizetett, mint 1907-ben. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hát kérdem, t. képviselőház, hogy egy válsággal küzdő szegény társadalomból közel 8% osztalékot kiszorítani a bank részére és .'azután — a miben hűségesen segített neki a két állam, — abból a válsággal küzdő társadalomból közel 8 millió jegyadót is kisrófolni, ez az az eljárás, a melytől a t. urak annyira el vannak ragadtatva ? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hát én azt merem állítani, t. ház, hogy egy ilyen eljárás a felállítandó magyar jegybanknál nem fog előfordulni, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és nem szabad előfordulnia. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőtársam azonban nemcsak gazdasági akadályokat említett, hanem, a mi ennél 6