Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

362 89. országos ülés 1911 január 30-án, hétfőn. pénzügyi intézménye-e a két államnak, vagy pedig kötelességében áll az is, hogy a magyar nemzet specziális szolgálatára is álljon, s hazán­kat kulturális terveiben és törekvéseiben is támogassa. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) T. ház! Az Osztrák-Magyar Bank egy nem kizárólagosan altruisztikus intézmény. Mert hiszen Beek t. képviselőtársam ... (Felkiáltások jobb­felől: Lajos!) Nem. Madarassy-Beck... (Fel­kiáltások bal felöl: A báró!) ... a múltkor azt az igen hatásos kijelentést tette, hogy végtére is egy pénzintézet nem altruizmusra alapul, az egy nyerészkedési vállalat és mint ilyen nem lehet feladata az, hogy bizonyos altruisztikus, szóval olyan irányokat is támogasson, a melyek ránézve haszonnal nem járnak. A Jelzálog-Hitelbanknak talán ez lehet a feladata, de azt hiszem, hogy kétségtelen, hogy a Jelzálog-Hitelbank is bizonyos kulturális és nemzeti szemjiontok szolgálatában is áll és nem­csak nyerészkedési irányzatot követ, hanem bizo­nyos tekintetben a magyar államnak is hasz­nára van. Azt hiszem azonban, hogy az Osztrák­Magyar Bank, a melynek pinczéjébe a kor­mányok közt történt megegyezés folytán a magyar államot is megillető aranyakat is beutalták, hogy a banknak a devizák tekintetében folyta­tott politikáját megszilárdítsák, a magyar kul­túra szempontjából semmit sem tesz. Az Osztrák-Magyar Bank, a mely a két államban birt kiváltságos helyzeténél fogva nem­csak dividendáit, hasznait fokozhatja, hanem rendkívüli tartaléktőkéjét és alaptőkéjét is emel­heti, arra is hivatottsággal kellene hogy bírjon, hogy a nemzet kulturális törekvéseit támogassa és specziális gazdasági érdekeinek is szolgálatá­ban álljon, (Ugy van! balfelöl.) hogy a magyar mezőgazdasági hitel támogatására és segítségére legyen. E helyett azonban a mezőgazdasági hitel szempontjából egyenesen megköti a szabad fejlő­dést, mert a mezőgazdasági hitelre úgyszólván semmi súlyt sem helyez. (Ügy van! balfelöl,) A magyar nemzet 70 vagy 75 %-a föld­miveléssel foglalkozó kisember és így igen gyak­ran kell igénybevennie a hitelt. Minthogy az Osztrák-Magyar Bank ezeknek hitelt nem nyújt, ezek kénytelenek közvetítő intézetekhez fordulni, a mely intézetek viszont az Osztrák-Magyar Banktól nyerik hiteligényeik kielégítését. A kis­emberek tehát ezen kis intézetek igénybevétele alkalmával ezen apró közvetítő intézetek hasz­nának a terhét is kénytelenek viselni, a mi által a hitel okvetlenül megdrágul. Az Osztrák-Ma­gyar Bank tehát nemcsak hogy nem támogatja a magyar nemzetgazdasági igények kielégitését, hanem egyenesen kárára van a hitelt igénylő közönségnek azzal, hogy azt csak a közvetitő intézetek utján, tehát annak nyerészkedése árán juttatja hitelhez. (Ugy van! a baloldalon. Moz­qás a jobboldalon.) Minthogy ugy látom, hogy az igen t. túl­oldal már nagyon is a kijáratok felé gravitál, levo­nom a konzekvencziát és^ mostani felszólalásom nagy részét elhagyom, (Élénk derültség a jobb­oldalon és balfelöl,) azonban egyes dolgok el­mondását mégis szükségesnek tartom. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon) Az 5. §. arról szól, hogy az Osztrák-Magyar Bank köteles a paritás fentartásához szükséges összes esz­közöket felhasználni. Gondolom, ez a lényege. Nem szeretek a szavakon nyargalni, a lényeget keresem, (Derültség.) akármennyire tetszik ne­vetni, ez így áll, hogy a lényeget keresem, majd mindjárt be is bizonyítom. Ez az 5. szakasz a paritás fentartásáról ezen a módon akar gon­doskodni. Azonban én kerestem ebben a tör­vényjavaslatban azt, hogy tulajdonképen mit is ért a bankjavaslat ezen eszközök alatt és keres­tem az indokolásban a régi és az uj statútu­mokban is, hogy tulajdonképen melyek azok az eszközök, melyekre ez a t. kormány gondol. Én kötelességemnek tartván, hogy a magam és ezen párt szempontját is megvédjem kellő­képen, ennek következtében szeretném ezt tudni és igen sajnálom, hogy a t. pénzügyminister ur nincsen itt, mert talán mindjárt lenne olyan szives és válaszolna rá, hogy tulajdonképen mik azok az eszközök, a melyeknek be nem tartása következtében beállott paritás ingadozás és bankszabadalom elvesztését eredményezi és to­vábbá azt a kérdést is intézném a pénzügy­minister úrhoz ... (Felkiáltások jobbfelöl: Itt van as előadó!) Nincs itt az előadó ur! Gr. Wickenburg Márk előadó: Itt vagyok! Hegyi Árpád: ... hogy melyek azok az esz­közök, a mint az előbb volt szerencsém kér­deni, és továbbá, hogy, ha beáll az az eset, hogy nem sikerül az Osztrák-Magyar Banknak fentartani a paritást, hogy akkor ezen esz­közöknek ilyen módon való be nem tartása eredményezi a 111. §. rendelkezésének fentar­tását. Az első, a miről hallgatnak, ez az esz­közök kérdése, másodszor pedig beáll a bank­paritás ingadozása és akkor ezen eszközöknek milyen mértékben való be nem tartása vonja maga után azon szankeziót, hogy az Osztrák­Magyar bank ezen szabadalmát elveszti? Ennek következtében én tekintettel arra, hogy itt egy fontos törvényjavaslatról van szó, a melynél nem lehet nyílt kérdéseket hagyni, mert mondjuk, előáll a helyzet, hogy a paritást nem tartja be, az megszűnik, nem tudom, milyen álla­potok következtében a j^aritást nem tudja betar­tani, akkor beáll a kérdőrevonás esete és a bank azzal fog védekezni, hogy kérem, én ezeket az eszközöket felhasználtam, azokkal éltem, azonban ennek daczára a paritás megszűnt. Ezt a kérdést tehát nyíltnak hagyni nem lehet és igy igen kérem a t. pénzügyiminister urat és az előadó urat, legyenek szívesek, nyugtassanak meg, hogy tulaj ­donképen mit értenek ezen eszközök alatt, és hogy ezen eszközöknek milyen iránj T ban való fel nem használása vonja maga után a bankszaba-

Next

/
Thumbnails
Contents